A migráció vonatkozásában Magyarország számára a szolidaritás egyebek mellett a külső határok védelmét jelenti, többek között a határkerítés építésével, amelyhez Magyarország továbbra is uniós finanszírozást igényel – közölte az igazságügyi miniszter Brüsszelben, az uniós tagországok általános uniós ügyekkel foglalkozó minisztereinek ülését követően kedden. Varga Judit a koronavírus-járvány utáni helyreállítást segítő uniós csomaggal kapcsolatban kiemelte: Brüsszel a hazai ellenzéknek próbál segíteni azáltal, hogy zsaroló helyzetet teremt.
Varga Judit magyar újságíróknak nyilatkozva elmondta: az Európai Unió Tanácsának francia elnökségi prioritásai között a migráció vonatkozásában a külső dimenzió, a határvédelem, valamint a menekültek előzetes, az uniós határon kívüli szűrése szerepel. Hangsúlyozta: Magyarország azt szeretné, hogy az Európai Unión kívüli országok is részesei legyenek a migrációról történő gondolkodásnak, ugyanis az uniós maradásra jogosulatlanok visszaküldése, illetve a másodlagos, tagállamok közötti migráció megoldandó problémát jelent. Kijelentette: a schengeni övezet védelme a külső határok védelmét is jelenti.
A menekültek tagállamok közötti, kvóta szerinti bármifajta elosztása Magyarország számára vörös vonalat jelent. Nem a bajt kell Európába hozni, hanem helyben kell megoldani a problémát, a migrációt pedig meg kell állítani
– jelentette ki az igazságügyi miniszter. Az Európa jövőjéről folytatott konferenciával kapcsolatban kiemelte: Magyarország fontosnak tartja, hogy a hamarosan véget érő rendezvénysorozat összegzése valóban az állampolgárok véleményét tükrözze.
Magyarország figyelemmel kíséri, hogy a konferencia kimenetele nehogy „lopakodó szerződésmódosításba torkolljon”, ahogyan azt is, hogy a megállapítások valóban a tényeken alapuljanak. Magyar aktivitásnak köszönhető, hogy a migráció veszélyeire történő figyelemfelkeltés bekerült a legutóbbi, közbenső jelentésbe
– közölte. Varga Judit elmondta továbbá, hogy a konferenciasorozat legaktívabb résztvevője Magyarország; az eddig rendezett mintegy 4500 rendezvényből legalább 455-öt Magyarország szervezett.
Ez azt jelenti, hogy Magyarország még Németországot is megelőzve, az első helyen áll
– közölte. A francia elnökség „zöld átmenetre” vonatkozó célkitűzéseivel kapcsolatban az igazságügyi miniszter sikernek nevezte, hogy a visegrádi országok – Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia – lobbitevékenységének köszönhetően a földgáz és az atomenergia is bekerült az uniós taxonómiarendelet tervezetébe.
Noha a tervezetet még sok támadás fogja érni, a tagállamok többsége mellette áll, hiszen már most látszik, hogy az atomenergia nélkül Európa nem fogja elérni a kitűzött klímacélokat
– fogalmazott. Kérdésre válaszolva elmondta: a francia elnökség egyértelművé tette, hogy az uniós alapértékek megsértése esetén indítható 7-es cikk szerinti eljárás Magyarország esetében májusban kerül napirendre. Márciusban a 2021-es, általános jogállamisági jelentés vitáját tartja majd az uniós Tanács. A koronavírus-járvány utáni helyreállítást segítő uniós csomaggal kapcsolatban kijelentette: az, hogy az uniós forrásokról szóló tárgyalások aktuálpolitikai kérdés áldozatává képesek válni, jogi és politikai problémát is felvet.
Az Európai Bizottság eljárásának gazdasági következménye is van, egyebek mellett sérti a tagállamok közötti versenyt. Látszik, hogy Brüsszel a hazai ellenzéknek próbál segíteni azáltal, hogy zsaroló helyzetet teremt
– jelentette ki.
Magyarország számára elsődleges, hogy megvárja az áprilisi népszavazás vonatkozó eredményét, a kormány számára ugyanis a magyar emberek, a magyar választók akarata a döntő
– tette hozzá Varga Judit.
Forrás: MTI; Fotó: Facebook
Facebook
Twitter
YouTube
RSS