Vatikáni vizsgálat dönt a pannonhalmi ügyben
A hazai bencések történetük talán legsúlyosabb krízisét élték át a „kiskorú veszélyeztetése miatt” köreikből kizárt szerzetes-nevelőtanár – M. atya – ügye kapcsán. Májusban derült ki, hogy a tíz éve kezdődött visszaélések miatt belső vizsgálat indult a Pannonhalmi Főapátságban, miután egykori diák áldozatok bejelentést tettek Várszegi Asztrik főapátnál, írja az ATV.
Az eljárásról a Vatikánt is értesítették, miközben a magyar rendőrség azért nem indított nyomozást, mert egyik érintett sem tett büntető feljelentést. Végül a hivatalból indult eljárás többször is főkapitányságot váltott, mire rájöttek, hogy a nyomozás tárgyát képező bűncselekmény elévült.
Az atv.hu megemlíti, hogy Várszegi Asztrik főapát július elején interjút adott egy vallási blognak, amelyben bocsánatot kért M. atya cselekedetei miatt. Emellett azt is elmondta, személyesen járt a vatikáni Hittani Kongregációnál az ügyben, és csak azt követően lépett a nyilvánosság elé, amikor már eljutott hozzá Róma állásfoglalása.
Egy, a magyar klérus belső életére rálátással bíró forrásunk úgy értékelte a főapát fenti mondatait, mint amelyekből egyértelműen kiolvasható, hogy a Vatikánban pedofil ügyként kezelték M. atya történetét. Annál is inkább, tette hozzá forrásunk, mivel két évvel ezelőtt egy esztergomi egyházmegyés pap laicizálása - megfosztása a papi hivataltól - is hasonló eljárás nyomán történt meg Rómában.
Török Csaba teológia professzor, az Esztergomi Hittudományi Főiskola tanára az atv.hu-nak azt mondta, hogy a papi személyek hitbeli és erkölcsi ügyei mindig is a Hittani Kongregációhoz tartoztak. A Ferenc pápa által bevezetett nulla tolerancia elve miatt a világ bármely pontján a klérus vagy szerzetesek részéről elkövetett abúzusokat azonnal jelenteni kell Rómának és az adott ország világi hatóságának – magyarázta a részleteket a professzor, és hozzátette, minderre az elmúlt évek keserves tapasztalatai kényszerítették rá a Kúriát.
Az egyházi szabályok szerint amennyiben egy katolikus hívő közvetlenül a Vatikánhoz fordul ilyen jellegű panaszával, akkor a vizsgálatot a Szentszék rendeli el az érintett egyházmegye bevonásával. Ha a helyi szinten tevékenykedő püspök szerez tudomást hasonló visszaélésről, az ő kötelessége a rendőrség és Róma értesítése. Mindkét esetben párhuzamosan kellene zajlania a világi és az egyházi vizsgálatnak, annyi különbséggel, hogy míg az elsőnél elképzelhető – miként M. atya tíz évvel ezelőtti ügyénél látjuk – a bűncselekmény elévülése, addig a kánonjog alapján az egyházban az elévülés elképzelhetetlen.
A magyar sajtóban elhíresült pedofília-vádakat Várszegi Asztrik a botrány kirobbanása után a Nők Lapjának adott interjúban hozta szóba: azt mondta, „a diákok testi intimitásának megsértése” történt, és voltak „illetlen érintések”. Ugyanakkor azt is mondta, hogy „egyetlen diák sem számolt be arról, hogy ezeknek az érintéseknek "erotikus töltete lett volna, mégis mindegyiküket trauma érte”. És, tette hozzá a főapát, az M. és diákjai közötti „rendkívül intenzív kapcsolatnak meglettek aztán a gyümölcsei különböző kiemelkedő teljesítményekben”. A Szemlélek blognak adott minapi interjúban Várszegi nyomatékosította azt a meggyőződését, hogy az eset kapcsán a közvélemény figyelme „átbillent a szexualitás témája felé”, noha még az érintett diákok is kétségbe vonják, hogy „ilyesmi lett volna az elsődleges indíték”.
Forrás: atv.hu
