Trockij + Goebbels = Gyurcsány

Gyurcsány Ferencnek minden sikerül. De tényleg minden. Például szabadlábon maradni, fejben osztani nullával, na és kultúráról beszélnie kulturálatlanul. Ráadásul olyan szavakkal, amiket maga Joseph Goebbels, vagy Lev Davidovics Trockij is megirigyelhetne.

***

Történt, hogy Magyarország metahumánja, akinek sikerült jobb- és baloldalon egyaránt antihőssé válnia, dörgedelmes szózatot intézett táborához:

*

*

Feledkezzünk most el egy pillanatra olyan apróságokról, hogy a rendszerváltástól napjainkig egyedül ő lövetett Magyarországon magyarokra. Ne gondoljunk arra sem, hogy saját maga ismerte be, miszerint csalással jutott hatalomra 2006-ban, s utána még három évig játszotta a kormányfőt.

Rendhagyó módon a színművészetiért folytatott csatározásokba se menjünk bele.

Foglalkozzunk most azzal, hogy ez a szöveg bizony egy nyílt, egyértelmű ultimátum. Ráadásul messze túlmutat a színészeken és színművészetiseken. Ez bizony mindenkinek szól, aki az Orbán-kormány 10 éves fennállása óta bármiféle pozíciót tölt be.

Mondhatnánk persze, hogy amikor a ház gazdát cserél, az új gazda kezében először a seprű kezd el dolgozni. S mondhatnánk, hogy ez természetes. Ahogyan az is természetes, hogy az ember olyanokkal veszi körül magát, akik hozzá hasonló értékrendet vallanak. Példának okáért egy mélyen hívő kórházigazgató nem igazán tud jó munkakapcsolatot kialakítani egy abortusz-párti nőgyógyásszal. Itt azonban nem erről van szó. Itt a vevő még csak alkudozik a házra, de már most megjelenik egy kalapáccsal az épületben, hogy falakat bontson.

***

A gond az, hogy ez a fajta, a demokrácia leple alatt előrevetített alternatív jövőkép egy jól körülhatárolható, algoritmusában kifejezetten ismerős diktatúra előképe. Ráadásul nem is annyira a kádári, mint inkább a Rákosi érára jellemző diktatúráé.

A szavak világosak, a mondanivaló kristálytisztán érthető. Amennyiben a liberális ellenzék nyer (t.i. amennyiben Gyurcsány nyer), itt tisztogatások lesznek. A tisztogatás pedig nem szakmai alapon, hanem, pártállás alapján történik majd. Azaz nem a szakmai kompetencia lesz mérve, s ahhoz mérten meghagyva avagy eltanácsolva az illető vezető, hanem azt fogják vizsgálni, hogy ki kihez hű.

***

És ez itt a legfőbb magyar rákfene. Mert a „ ki kihez hű” helyett a „ki mihez hű” elvét kellene nézni, természetesen a szakmai kompetencia vizsgálatával egyidőben, azaz az illető érte-e ahhoz, amit csinál, s szereti-e a hazáját.

Ki merem jelenteni, hogy amíg Magyarországon egy országgyűlési képviselő, egy pártelnök, egy nagyhatalmú milliárdos minden felelősségrevonás nélkül nyilvánosan közölni mer egy effajta expozét, addig itt valami nagyon nincs rendben. Amíg a szólásszabadságot a szabadossággal keverjük, amíg a hazafiságot az européerséghez kötjük, amíg a kultúrát csak és kizárólag baloldalinak tartjuk, addig a leendő kormányváltás valóságos rémként magasodik fölénk.

S nemcsak azokra, akik valamiféle kormánypárti érdekeltségű munkát végeznek, hanem mindenkire. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy Rákosi ideje alatt az „aki nincs velünk, az ellenünk van” törvénye uralkodott. S ezt még a szintén tömeggyilkos diktátor Kádárnak is módosítania kellett. Az ő rémuralma alatt ez a mondás a következőre szelídült: „aki nincs ellenünk, az velünk van”.

Ebből a nézőpontból vizsgálva különös figyelmet érdemel a „minden értelemben földönfutók lesznek” kijelentés, ami, ahogyan fentebb írtam, nem kádári, hanem Rákosi-féle jövőképet sugall. Azaz azoknak, akik a Fidesz-KDNP kormányok alatt bármiféle pozíciót betöltöttek, egy esetleges liberális váltáskor nemcsak vezető szerepük szűne meg, hanem egyáltalán, a saját szakmájukból is örök életre tiltva lennének. Akkor is, ha országos, európai hírű, avagy világhírű szakemberek. Ez pedig egy beláthatatlanul tragikus folyamatot indítana el.

Gondoljunk csak Hamvas Bélára, aki Rákosi alatt lett raktáros, s akit aztán a valamicskét puhult rendszerben Nagy Imre és Kádár is raktárban hagyott.

Ha tehát ez a közveszélyes ámokfutó váltana kormányt, a regnálása alatt elkövetett gazságok jelentős része átmentődne a törvényszerűen valamivel puhább utódkormányzására is.

***

Tudjuk, honnan jött. Tudjuk, mi újság a diplomájával. Tudjuk, miből gazdagodott meg. Tudjuk, hogy meggazdagodásában milyen családba való beházasodás segítette. Tudjuk, hogy milyen villában lakik. Tudjuk, hogy hazudott. Tudjuk, hogy milyen gazságokat követett el.

Mindent tudunk.

Csak felelősségre vonni nem.

Évtizedek óta.

() VBT ()