Pesti Srácok

Ébresztő, emberek! Különben egy elfuserált pót-Demszkyt kapunk a nyakunkba!

Ébresztő, emberek! Különben egy elfuserált pót-Demszkyt kapunk a nyakunkba!

Az október 13-ai önkormányzati választást nem most, nem holnap és nem a közvélemény-kutatásokban, hanem október 13-án lehet megnyerni – vagy elbukni. A 2002-es bukta intő példa rá: nagy hibát követ el az a kormánypárti szavazó, aki bedől a közvéleménykutató cégek szirénhangjainak, és lustaságból otthon marad. Büntetésül egy tartalékáramkörre kapcsolt Demszkyvel kínlódhatunk öt évig Budapesten...

A szirénhangok – legyenek bár nemzeti oldaliak vagy balliberálisok – egyaránt azt duruzsolják most a fülekbe: „óriási előnnyel vezet a Fidesz”, „a fővárosban is a kormánypártok diadala várható”, „az egész ország narancssárgába burkolózik majd október 13-án”. És így tovább.

  • Nem vitatom, hogy a kutatócégek mérései pontosak. Mégis: akkor járunk el helyesen, ha e jövendöléseket egyik fülünkön be, másikon kiengedjük. Huss!

Kovács Laci bácsinak volt egyszer egy bölcs gondolata: nem közvélemény-kutatást, hanem választást kell nyerni. Mondta ezt 2002-ben, nem sokkal a választások első fordulója előtt. Akkor, amikor a Fidesz és szavazói a „Sanda” Ipsos számsoraiban fürdőztek, s azt képzelték, zsebben van a győzelem. Aztán a lórúgás erejével kólintotta őket főbe a vereség. A második fordulóban már hiába ment el minden fideszes, késő volt. A következményeket ismerjük: nyolc év ballibsi ámokfutás. Előbb elosztogatták, ami a kasszában volt, bagóért eladták a stratégiai állami cégeket, eladósították az országot, folyamatos megszorításokkal sanyargatták az embereket és kilátástalanul béna gazdaságpolitikájukkal csődközelbe taszították az országot.

PestiSracok facebook image

S mindezt miért? Mert a fideszesek egy része bedőlt a közvélemény-kutatóknak, szavazás helyett otthon döglött, vagy a kertben kapálgatott.

Több százezres Fidesz-nagygyűlés a Kossuth téren 2002. április 13-án, a választások első fordulója után. Akkor későn jött az ébresztő. (Fotó: MTI/Kovács Attila)

Tanulság?

A történelem arra is jó, hogy okulhatunk belőle. Az október 13-ai önkormányzati választásokat nem most, nem holnap és nem a közvélemény-kutatásokban, hanem október 13-án lehet megnyerni – vagy elbukni. Addig viszont kampány van, háború, amit mi, „civilek” is megvívhatunk szűkebb pátriánkban. Volt már szavazás, amely egyetlen szavazaton múlott, ezért minden egyes voks létfontosságú: akár egy polgármesteri szék, a közgyűlési többség állhat vagy bukhat rajta. Egy biztos: a roncsellenzék – az anarchista-drogos momentumos hülyegyerekektől az emlékcipőkbe köpködő zsebnáci barátaikon át a libsi médiahadseregig bezárólag – úgy kampányol, mintha az élete múlna rajta. (Ez nagyjából igaz is.) Miközben évek óta diktatúráról, anyagi ellehetetlenítésről rínak, tele vannak a városok, falvak a plakátjaikkal (fideszesből kevesebbet látni). Milyen különös: a Facebookon is szinte csak ellenzéki hirdetések tolakodnak elém. Számos barátomnak, ismerősömnek ugyanilyen tapasztalatai vannak. Biztos, jól van ez így? Most szólok: október 13-án már késő lesz fölébredni!

És igen: az esélyesség terhe most is a Fideszt nyomja, csak nekik van vesztenivalójuk. Ha minden nagyobb várost és megyei közgyűlést behúznak, mindenki megrántja majd a vállát: bejött a papírforma, lapozzunk. Ám ha egy most még kézben lévő nagyvárost, ne adj Isten Budapestet elbukná, azt bizony sokan csalódásként, gyengülésként értékelnék. Arról nem is szólva, hogy az ellenzék akár egyetlen város bevételét is a kormány bukásának delirálná: Karácsony Gergely együtt dorombolna a keze ügyében lévő macskákkal, Ferenc pedig olyan boldog lenne, mintha infúzióval kapná a védőitalt...

Mi lesz, ha nem figyelünk?

Az ideiglenesen hazánkban állomásozó ellenzék bármilyen hazugságot, aljasságot, butaságot mondhat következmények nélkül. Nekik nincs vesztenivalójuk. Ők jelenleg senkik és semmik, mint az éhes proletárok az ismert csasztuskában. Ismerve őket: addig jó a nemzetnek, amíg ez így is marad. Mire számíthatunk tőlük, ha október 13-án beveszik Budapestet, illetve erőre kapnak országszerte?

  • Gyurcsány ezen fölbuzdulva még agresszívebben követeli majd a migránsok kényszerbetelepítését kvóták alapján. Késpengeajkú, elviselhetetlenül arrogáns neje minden követ megmozgat majd Brüsszelben, hogy egy fillér uniós támogatás ne jöjjön Magyarországra.
  • Fegyőr Pubi kijelentette, hogy meg kell büntetni a lázadozó magyarokat, ha nem fogadnak be illegális népvándorlókat Brüsszel elvárásai szerint.
  • A nyilasból ávóssá vedlett ballikosok még jobban belebújnak majd Gyurcsány ülepébe. Azok után, hogy 2006-ban még ők követelték a leghangosabban a Böszme fölkoncolását, csodálatos jellemfejlődés ez a részükről.
  • A tartalékáramkörre kapcsolt Demszky Gábor, alias Karácsony Gergely valószínűleg szívattakot kap a választás éjszakáján, ha valami össznépi agybaj folytán győzne. Hisz' még ő is tisztában van vele, még egy kerületet sem képes gigabotrányok nélkül vezetni, egyáltalán működtetni – hogy bírna egy kétmilliós világvárossal.

Elég volt tehát az időelőtti győzelmi jelentésekből! Félre a hurrá-optimista közvélemény-kutatásokkal! Október 13-án mindenki szépen csoszogjon el szavazni, aki nem óhajtja a Böszme-világ visszatértét. Vagy hogy címlapképünk szereplőinek vigyorgó ábrázatát kelljen néznie a tévében.

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Jól ismert figura az alvilágban a választási irodánál parádézó egyik nehézfiú

Magyar ugar 2016 február 24.
A Nemzeti Választási Irodánál kedden balhézó és a szocialista Nyakó István népszavazási kezdeményezését megakadályozó nehézfiúk közül egyikük, Krakovszky Tibor kiváló kapcsolatokat ápolt a hírhedt Koszi-klán bűnbandával – értesült a PestiSrácok.hu. „Tibike” információink szerint korábban a diósdi kettős gyilkosságban is érintett banda egyik tagja mellett testőri feladatokat látott el, ráadásul - a közösségi portálon korábban még megtalálható - egyik fotóján együtt is pózolt a bűnszervezet tagjával.