Ismét kifizetőhely lett a főváros?
Budapest komoly erőforrásokkal rendelkezik – anyagi, szellemi, kulturális és persze politikai értelemben is. Karácsony Gergely most már nyíltan (vissza)él vele. Használja. Kiszolgálja a baloldali holdudvart, illetve – ahogy azt Gyurcsány Ferenc kérte – ellenzéki bázist épít az Orbán-kormánnyal szemben. Nemsokára jönnek majd az óriásplakátok, lesznek fórumok és mindenki megkapja még a „jogosan járó” jutalmat, vagy a féléves prémiumot. A mi zsebünkből persze. Kétségünk ne legyen: az utolsó pillanatban minden éhes száj be lesz tömve. Mindenesetre azt már világosan látjuk, hogy Karácsony Gergely nem ura a saját döntéseinek. Szuverenitását Gyurcsány, mozgásterét pedig a saját hibái és a ráégett botrányok szűkítik be a ciklus végére.
Karácsony Gergely visszavonta azt a járatritkítást, ami szerinte nem is volt
Olcsó kabaré, amit a BKK járatritkításának esetében a Városháza bemutatott. Ötven budapesti vonalon indult kevesebb jármű múlt hét pénteken, majd hétfő reggel. Tumultus, bizonytalanság, késések – ezrek bosszankodtak hajnalban. A főpolgármester pedig az ATV-ben magyarázta a bizonyítványt: először racionális átalakításról beszélt, majd XXI. századi mérésekre hivatkozott, végül mindent elismert ugyan, ám hozzátette, hogy szakmai szervezetekkel egyeztettek. Aztán kiderült, hogy mégsem volt mérés és senkit sem kérdeztek meg.
Kerpel-Fronius Gábor a részvételiségért, az innovációért és a fenntartható fejlődésért felelős főpolgármester-helyettes. Részvételiségért! Egy olyan városházán, ahol fontosnak tartják a lakosság véleményének megismerését. Legalábbis papíron. Vajon Kerpel-Froniusnak nem lett volna feladata ebben a történetben?
Beszédes továbbá az, hogy mikor Vitézy Dávid fotókat mutatott a járatritkítás okozta katasztrofális helyzetről, akkor Karácsony Gergely csupán annyit mondott, hogy ott eleve mindig nagy a tömeg és különben sem „szakmai” szempont random fotókkal támadni a döntését.
Nos, ezzel két probléma is van. Az egyik, hogy ha tényleg igaz, hogy „ott mindig nagy a tömeg”, akkor nem kellett volna már előbb (vagy ha már a járatritkítást átszervezésnek nevezte, akkor utóbb) növelni a járművek számát?
A másik probléma viszont ennél is súlyosabb. Ha a fotók által mutatott VALÓSÁG ilyen keveset ér Karácsony Gergely szemében, akkor mi az, ami a város élhetőségében neki számít?
Karácsony igazi utópista, olyan, ideológia által vezérelt politikus típus, aki rezzenéstelen arccal ismételgeti a nyugati globális politikai célokat, ám a valóság nem érdekli igazán. Sőt, abban sem lehetünk biztosak, hogy őszintén hisz-e a valóságtól elrugaszkodott eszmékben, vagy csak egy trendi liberális pózba vágja magát?
Hagyó Miklós szelleme kísért a Városházán
Ennyi pénz egy nokiás dobozba nem fér bele. (Kisládikába sem!) Mégis Hagyó Miklós és bandája, pontosabban az a botrányos történet jut eszünkbe Víg Mór pénzeiről, ami a Demszky-korszak legsötétebb időszakában történt. Szegény Budapest! Oh, de sajnáljuk a 150. évfordulót, vele együtt a Lánchidat! Budapest tényleg többet érdemel.
De mi is itt a nagy tanulság?
Demszky alatt bebizonyosodott, hogy a balliberális oldal Budapestet időnként kifizetőhelyként használta. Állások, jutalmak, gyanús pénzmozgások. Elillant közpénzek. Hagyó Miklós – akit végül felfüggesztett szabadságvesztésre ítéltek 2017-ben (!) – többször „védekezett” úgy, hogy nem magának „lopott”, hanem a pártoknak kellett visszautalni a pénzt. Ő csak áldozata volt a rendszernek... Szép kis rendszer lehetett!
Gyurcsány mondta 2013-ban:
én voltam ennek a pártnak az elnöke, sok helyről vándorolt oda a pénz, Európából nem nagyon, ahonnan meg vándorolt, azt meg jobb, ha nem tudjuk...
Innen pedig csak fantázia kérdése volna a megoldás, de a józan paraszti ész talán még jobb tanácsadó.
Nincs ellenzéki összefogás
A főpolgármester még a tavalyi, október 23-i beszédében fogalmazott úgy, hogy heteken belül létrehozza az ellenzéki pártok budapesti szövetségét a jövő évi önkormányzati választásra. Ez azóta is várat magára. Sőt!
A negyedik kerületben Déri Tiborral szemben Gyurcsányék és a viccpárt is indít jelöltet Trippon Norbert, illetve Nagy Dávid személyében. Az V. kerületben a momentumos Kerpel-Fronius Gábor mellett Juhász Péter a Kutyapárt színeiben méretteti meg magát, illetve egy civil jelölt is szeretné legyőzni a jelenlegi fideszes Szentgyörgyvölgyi Pétert. A sokat bukdácsoló DK-s Niedermüller Péter is kap baloldali kihívót, míg a X. kerületben a DK és a Momentum szintén külön feszül neki a fideszes Kovács Róbert Antal polgármesternek. Valószínűleg Pokorni Zoltánnak is több ellenféllel szemben kell felvennie a kesztyűt a XII. kerületben. A XI. kerületben viszont van momentumos, LMP-s és kutyapártos jelölt is, míg a legnagyobb ütközet a baloldal számára szimbolikusan is fontos Zuglóban lesz, ahol a regnáló szocialista Horváth Csabát a momentumos Rózsa András (is) szeretné leváltani. Továbbá a XVII. kerületi kormánypárti polgármesternek momentumos és MSZP-s kihívója is lesz, a XX. kerületben pedig a független, de a jobboldal által támogatott Szabados Ákossal szemben három jelölt is elindul. Végül a XXI. kerületben Paál Géza (DK) és Dukán András Ferenc (Momentum) is szeretné leváltaná az egykori fideszes, most független Borbély Lénárdot. A pletykák szerint robbanás előtti állapot van még a XXII. és a XXIII. kerületben is, ahol a Momentum, a DK és az LMP is bemutatta már a saját jelöltjeit.
Karácsony Gergelynek tehát semmi esélye nincs arra, hogy közös listát és teljes összefogást hozzon tető alá. Előválasztás nem lesz, Gyurcsányék ráadásul erőből akarják felszámolni a töredezettséget, a főpolgármester pedig nagyon gyenge pozícióból tárgyal, hisz még párt sincs mögötte.
Nem működik a Budapest-modell
2019 óta egy fontos tapasztalattal lettünk gazdagabbak. Láthattuk, hogy működik egy szűk mozgásterű, minimális szuverenitással bíró vezető keze alatt a baloldali nagykoalíció. Egy érdekellentétekkel teli politikai konstelláció. Ez a Budapest-modell.
A Tarlós-korszak tudatos építkezését felváltotta a virtuális politizálás időszaka, megelevenedni látszik a Demszky-éra utolsó éveire jellemző pangás kora. Ám az okok most eltérők. Számtalan anyagi és politikai ellenérdeket nem tud egy gyengekezű politikus összetartani. Képtelen olyan közös célokat kijelölni, amiért minden szereplő jó lelkiismerettel, alázattal és kellő szorgalommal dolgozna. Sőt: több területen keresztbe is tesznek egymásnak, amit a város szenved meg. Mert a lényeg mégiscsak ez.
A Budapest-modell működésének – ami a komolyan vehető hatalmi központok közül jelenleg a leginstabilabb konstelláció – valódi kárvallottjai a főváros polgárai. Továbbá az agglomerációból érkező munkavállalók és diákok, vagy a fővárosba turizmus, szórakozás, esetleg egészségügyi okok miatt ide utazók.
Budapest gazdátlanná vált. Dugók, növekedő légszennyezés, leszerelt kukák, méhlegelőnek kinevezett gazos közterek. Túlárazott beruházások, időben elhúzódó fejlesztések. Közlekedést nehezítő kerékpárutak, romló színvonalú tömegközlekedés, egyre drágább parkolók. Gyanús ingatlanbizniszek. Pofátlan év végi jutalmak... politikusi kifizetőhelyek?
Tovább nehezíti a regnáló főpolgármester helyzetét az is, hogy a Demokratikus Koalíciónak van a legnagyobb baloldali frakciója a közgyűlésben. Nélkülük nincs döntés.
De tény az is, hogy négy év alatt Gyurcsányhoz lojális politikusok szállták meg a fővárost és tették rá kezüket az erőforrásokra. Egykor Gy. Németh Erzsébet befolyása volt a döntő, most Kiss Ambrusé (aki a Gyurcsány-kabinetek államtitkára, tanácsadója és kabinetfőnöke volt). De több olyan politikus is bekerült a „rendszerbe”, akik az egykori Gyurcsány-kormányokban dolgoztak miniszterként vagy államtitkárként (Draskovics Tibor, Katona Tamás, Kolber István). A budapesti városháza egyik „legerősebb embere” pedig az a Gál J. Zoltán, aki a második Gyurcsány-kormány Miniszterelnöki Hivatalának államtitkára volt, így – a főpolgármester ígéretének ellenére – nem egy új politikusi generáció, hanem a Gyurcsány-kormányok meghatározó politikusai kerültek Budapest élére.
Nehéz félév elé néz a főpolgármester. Mozgásterét a kampányfinanszírozási botrány, a BKK járatritkítással kapcsolatos szerencsétlenkedés, a Lánchíd felújítása körüli korrupciógyanús pénzmozgások, szuverenitását pedig Gyurcsány Ferenc szűkíti. Hazugságspirálból hazugságspirálba keveredik, ám a legnagyobb nehézséget mégis az jelenti, hogy a saját szövetségesei beszélnek ki mögüle. A markukat tartják, miközben viszlátot intenek.
