Mi lesz az ukrán zászlós profilképekkel, ha eljön a béke?
Ma fogadja Donald Trump az ukrán elnököt Washingtonban. És mennek vele a brüsszeli „elitek” is, nehogy Zselé valami hülyeséget mondjon, ami véget vethet ténylegesen a háborúnak, amiben az EU vezetői alapvetően érdekeltek. Aztán állítólag Trump már péntekre össze akarja hozni Zelenszkijt és Putyint egy hármas tárgyalásra is, szóval a világ lélegzet-visszafojtva figyel. De nem mindenki szurkol annak, hogy sikeresek legyenek a tárgyalások: vannak ugyanis, akik nem örülnek neki, hogy Orbán Viktor és Trump békével kapcsolatos elképzelése győz majd. Hiszen ha Orbánnak „rossz”, akkor egy háború is jó. Mások meg azért aggódhatnak, hogy mi lesz a következő „current thing”, vagyis az aktuális "jóemberkedés", amivel lehet hergelni és morális felsőbbrendűséget hirdetni a neten. Jelenleg ez most az ukrán zászló, de vajon mi lesz majd a következő? Mert amúgy biztos lesz, ne reméljük, hogy a progresszívek elkezdenek majd hasznos dolgokat csinálni.
Ahogy azt az is jól mutatja, hogy az elmúlt években a nemzetközi közéletben újra és újra felbukkantak úgynevezett „current thing”-ek: olyan globális ügyek, amelyek mellett a nyugati progresszív közegben szinte kötelező kiállni. Ezek sokszor egyszerű szimbólumokban testesülnek meg – szivárványos profilkép, ukrán zászló, fekete négyzet az Instagramon – és azt jelzik, ki tartozik a „jó oldalhoz”.
A „current thing” logikája mindig ugyanaz: egy aktuális globális ügyhöz való csatlakozás jelenti a progresszív tábor identitásának alapját, hiszen esetükben a nemzet, a család, az Isten, a tisztesség vagy más hasonló dolgok nem jöhetnek szóba – ki kell mindig találni valamit.
A current thing egyébként mindig ott sikeres, ahol: erősen vizualizálható szimbólum van (zászló, szín, hashtag). egyszerű erkölcsi képlet: jók vs. gonoszok, illetve ha kollektív bűntudat és szolidaritás mozgósítható az adott ügy kapcsán. Nálunk pedig akkor kötelező átvenni, ha valamilyen módon importákható a magyar belpolitikára.
Magyarország sajátos helyzete miatt egyébként szinte bármelyik ilyen ügybe könnyen beleilleszthető, mint a „rossz példa”, amelyet a Nyugatnak közösen kell legyőznie. Legalábbis, amikor Orbán Viktor a miniszterelnök.
És ez most az ukrán zászló
Nehéz lesz egy ilyen „értékes” propagandát elveszíteni, olyan ez, mint egy olcsón megvett ukrán föld, vagy egy jó üzlet a vakcinabizniszben, ezért nyilván sokan mindent megtesznek majd, hogy az ezzel kapcsolatos morális ügyeket még jó sokáig fenntartsák, esetleg majd Ukrajna újjáépítésével kapcsolatban. De az már mégsem lesz ugyanaz, ha a nagyhatalmak megegyeznek, vagy rákényszerítenek Brüsszelre és Ukrajnára bizonyos dolgokat. Nyilván megpróbálják majd a magyar kormányra is ráfröccsenteni ebből egy kis felelősséget, de valószínűleg ezek csak gyenge próbálkozások lesznek.
De akkor mi lehet a következő „current thing”, amivel megint lehet majd vergődni?
Esélyes befutó Kína és Tajvan ügye: a kínai befolyás erősödése Európában, a Fudan Egyetem ügye, a Budapest–Belgrád vasút – mind-mind előképei annak a történetnek, amelyben Magyarország a kínai diktatúra trójai falova. Ha kirobban egy tajvani krízis, Orbán azonnal a rossz oldal jelképe lesz.
De lehet egy újabb migrációs válság is. Ha Afrika felől érkezik egy újabb menekültáradat, ismét elindulhat a „humanizmus vs. kirekesztés” narratíva, amelyben Magyarország az „embertelenség” szimbóluma.
De persze lehet, hogy a klímaváltozás mentén lesz nagy jóemberkedés és a magyar kormány leváltásának szimbóluma: hiszen Orbán Moszkvához vagy épp Kínához láncolja majd az országot, akadályozva ezzel a zöld átmenetet. A narratíva meg egyszerű lesz: a Fidesz leváltása egyenlő a Föld megmentésével. Ráadásul attól a Moszkvától akarunk vásárolni majd, aki elvette az ukránok földjét nemrég. Szóval ebben is lenne muníció.
De persze lehet, hogy a transznemű jogok és LMBTQ+ mentén szerveződik majd az új morális kiállás. Lehet a jogállamiság és a tech/AI szabályozások, de simán lehet, hogy eszembe sem jut az a dolog, ami majd össze fogja kötni a hazai vergődőket a nemzetközi kommunistákkal. Ők sokkal tehetségesebbek nálam abban, hogy kitaláljanak ilyen hangzatos ügyeket.
De ha már a hangzatos ügyeknél tartunk, érdemes emlékezni, mik voltak korábban
A 2010-es évek elején az Occupy Wall Street mozgalom jelképezte az első globális közösségi együtt őrjöngést: az „1%” ellen lázadó tömegek egyszerre voltak ott New Yorkban, Londonban és Madridban. Erre persze a hazai forradalmárok is rácsatlakoztak a kényelmes fotelből.
Néhány évvel később a Marriage Equality kampány szivárványszínbe öltöztette a közösségi médiát. 2014-től a Black Lives Matter hozott új narratívát, amely 2020-ban, George Floyd halálával ismét világméretű erkölcsi parancsolattá vált. És követték is a zombik, ahogy most néhányan Magyar Pétert is.
Aztán jött a #MeToo, amely Hollywoodból indult, és a női méltóság ügyét emelte nemzetközi jelszóvá. Ezzel párhuzamosan volt nagy ügy a klímavédelem, ami csak Greta Thunberg hangján szólalhatott meg, és mondhatta azt nagyon meggyőzően, hogy „Nincs B bolygó”. Aztán a pandémia idején a „stay home, save lives” vált kollektív identitássá – vagy éppen az oltásellenesség.
2022-től pedig új zászló került minden Facebook-oldalra: „I stand with Ukraine”.
És ennek jár le hamarosan a szavatossága.
