Rekordokat dönt Trump nacionalista gazdaságpolitikája
Akár tetszik, akár nem, úgy tűnik, hogy Donald Trump patrióta gazdaságpolitikája komoly eredményeket ér el. A munkanélküliség történelmi mélypontra csökkent, folyamatosan nőnek a bérek, az átlag órabér pedig az idén áprilisban elérte a 27,77 dollárt. A globális érdekcsoportok, akik Trump hatalomra kerülése óta igyekszenek megfojtani az elnök gazdaságpolitikáját, most meghátrálásra kényszerültek. Orbán Viktor magyar miniszterelnök ezért feltehetően jókedvű amerikai elnökkel fog találkozni a Fehér Házban május 13-án.
Az amerikai gazdaság Trump elnöksége alatt folyamatosan rekordokat dönt. Legutóbb éppen az áprilisi foglalkoztatási adat okozott meglepetést, ugyanis a munkanélküliség 1969 óta a legalacsonyabb szintre csökkent. Számokban kifejezve most 3,6 százalékos a munkanélküliségi ráta, míg 1969-ben 3,5 százalékos volt egy rövid ideig. Ennél fontosabb adat, hogy az átlagos órabér 27,77 dollárra nőtt: csak áprilisban 6 centtel emelkedett, és egy év alatt 3,2 százalékkal nőtt. Tehát az amerikai kisember életszínvonala elkezdett emelkedni, amivel Donald Trump elnök teljesítette az egyik legfontosabb választási ígéretét. Végre megállította az úgynevezett alsó-középosztály lesüllyedését, sőt, valamicskét javított a helyzetén. Egyébként érdemes megemlíteni, hogy egy hónap alatt az USA-ban 277 000 új munkahely jött létre! Akár tetszik, akár nem, úgy tűnik, hogy Trump patrióta gazdaságpolitikája kezd bejönni. A GDP-növekedés az elmúlt években stabilan magas, így például a legutóbbi negyedév 3,2 százalékos eredményt produkált. Ennek a számnak van egy kis pikantériája. A hivatalos elemzők, így például a Moody's csupán 2,1 százalékot vártak, ami azért elég megdöbbentő „tévedés” a részükről. Úgy néz ki, hogy ezek a hitelminősítők nemcsak Magyarországgal szemétkednek, ha az érdekeik úgy kívánják, hanem az Egyesült Államokkal is. Természetesen, ahogy szokták, még elnézést sem kértek.
Egyre több nő és veterán dolgozik
Az eredményeken meglátszik, hogy az USA-t egy üzletember irányítja, aki megrögzött kapitalista. Szerinte a kormány feladata a megfelelő üzleti környezet létrehozása, és ha ez megvalósul, akkor a piac teszi a dolgát. Az adótörvényeket úgy alakította át, hogy a kisvállalkozások tulajdonosai azt tehetik, amihez a legjobban értenek: új munkahelyeket hoznak létre és fogékonyak az új, innovatív megoldásokra. Továbbá sikerült az úgynevezett közép-nyugat helyzetén is valamicskét javítani, így például Tennessee-ben szabályos munkaerő-hiány jött létre. Az adatok valóban lenyűgözőek. Például a nők munkanélküliségi rátája egy év alatt 3,1 százalékpontot csökkent, az iraki és afganisztáni veteránok munkanélküliségi rátája pedig mindössze 1,7 százalék. Ez azért fontos, mert az USA egy militarizált nemzet, és állandó probléma a frontot megjárt katonák visszaillesztése a civil társadalomba.
Az illegális bevándorlás korlátozása
Kétségtelen, hogy a munkaerőpiac alakulásában nagy szerepet játszik, hogy valamennyire sikerült visszafogni az illegális bevándorlást. Bár Trump nagy tervét, a több ezer kilométeres határfalat nem sikerült megépítenie, hiszen azt a kongresszus globalista, demokrata többsége nem szavazta meg. Ennek ellenére más intézkedésekkel valamelyest sikerült a illegális migrációt visszafogni. Ez mindenképp pozitívan hat az USA gazdaságára.
A szövetségi diákhitel-rendszer kezd összeomlani
Amerikában jelenleg 43 millió embernek van diákhitele, mintegy 1450 milliárd dollárnyi, vagy más számítás alapján 1600 milliárdnyi összegben. Ez az összeg 2007 óta megháromszorozódott. Ez ma már az egyik legégetőbb társadalmi probléma, és a 2020-as elnökválasztási kampányban minden bizonnyal vezető téma lesz. A Trump-adminisztráció a mostani kedvező konjunkturális helyzetben kénytelen-kelletlen elkezdett foglalkozni ezzel a témával is, annak ellenére, hogy a republikánusok hagyományosan a magánoktatás hívei és ellenzik a felsőoktatás ingyenessé tételét. Persze a tandíj lényegében szintén az értelmiséghez áramlik, hiszen ebből fizetik a felsőoktatásban dolgozókat. De a szövetségi diákhitel, a korlátlanul rendelkezésre álló költségvetési pénz által beindított felsőoktatási konjunktúra oda vezetett, hogy az egyetemek elpofátlanodtak és az egekbe emelték a térítés összegét. A diákokkal felvetették a nagy összegű kölcsönöket, amit aztán azok nem tudnak törleszteni. Az egyik megoldás a Bernie Sanders demokrata elnökaspiráns által szorgalmazott tandíjmentesség, vagyis a felsőoktatás ingyenessé tétele. Ám ennek hatékonyságában a republikánusok nem hisznek, és inkább az egyetemekre kívánnak nyomást gyakorolni a tandíj csökkentése érdekében. Az is felmerült, hogy kedvezményes törlesztés keretében lehetővé tegyék az egyösszegű visszafizetést.
Globalisták és nacionalisták
Trump legnagyobb ellenfele az elmúlt két évben az amerikai jegybank szerepét betöltő FED, amely lényegében globális érdekcsoportok kezében van. Amikor beindult a fellendülés, akkor egyből megtámadta a kormányzati gazdaságpolitikát, és az inflációra hivatkozva elkezdett kamatot emelni. De úgy tűnik, hogy a FED politikai döntéshozói visszavonulót fújtak, aminek okát csak találgatni lehet. Sőt, odáig mentek el, hogy a FED elnöke, Jerome Powell kijelentette, hogy az USA gazdaságában tapasztalható inflációs nyomás csak átmeneti, és nem igényel monetáris válaszokat. Ez a szépen megfogalmazott mondat annak beismerését jelenti, hogy az 1,5 százalékos dollárinfláció nem veszélyezteti az „ilyen vagy olyan” egyensúlyt. Trump tehát kiütéssel győzött.
