Pesti Srácok

Georg Spöttle: A négercsókos polgármester

Georg Spöttle: A négercsókos polgármester

Miként lehet magunkra haragítani városatyaként a liberális sipákolókat? A recept igen egyszerű: mesélj egy podcastban a gyermekkorod kedvenc édességeiről és feltétlenül szerepeljen a nyalánkságok listájában a „négercsók”. Máris jönnek a gyalázkodó kommentek százezrei Facebook-oldaladra és nem győződ majd a szerecsenmosdatást. Jajj, miket mondok, a bocsánatkérést és az önkritikát.

Eckart Würzner, Heidelberg független polgármestere hatalmasat hasított a „Let’s talk Eckart” névre hallgató podcastban. A műsor nevéhez hűen a polgi mesélt kedves történeteket a gyermekkoráról és megemlítette kedvenc édességét is, a „négercsókot”. Kevés cukrászipari termék vált ki olyan indulatokat a balliberális oldal részéről, mint a csokimázzal bevont tojáshab, népies nevén a „négercsók”.

Generációk, így jómagam is azon nőttünk fel, boldogan tömtük a fejünkbe a filléres cukiságot és egyetlen rasszista gondolatunk sem támadt tőle, főleg, hogy bevándorló hátterű osztálytársainkkal is megosztottuk a finomságot. A régi szép időket és a szólásszabadság aranykorát éltük a hetvenesekben. Hol van az már?

Szinte hihetetlen, ám Heidelberg városka rendelkezik egy „Rasszizmus Elleni Hálózat” nevű civil szervezettel (csókolom, Gyuribácsi) és azonnal telekürtölték a médiumokat, hogy rasszista és kirekesztő a polgi. Azonnali bocsánatkérésre és önkritika gyakorlására szólították fel a szegény politikust. Akire a legrosszabb indulattal sem lehetne ráfogni a rasszizmus leghalványabb árnyékát sem. A polgi úgy megszeppent, hogy még a gender nyelvezetet is megtanulta és „liebe Heidelberger:Innen” megszólítással illette a város polgárait. Értve ezen a férfiakat, transzneműeket és a nőket. Pazar dolog. A polgi elmagyarázta, hogy gyermekkorában a habcsókot (mai politikailag korrekt megnevezése) még ilyen rasszista névvel forgalmazták, és mea culpa, mea maxima culpa...

PestiSracok facebook image
Migrációs hátterű habcsók

Természetesen a podcastot is törölték, hogy eleget tegyünk az új múlt kicsi, de annál hangosabb táborának. A sztori nem egyedülálló. A „cigánypecsenye” már régen nem található a német éttermek kínálatában. Helyette az „egzotikus sült” kerül tányérunkra. Roma barátaim fel is háborodtak ezen, mivel büszkék voltak arra, hogy az egész világ szerette a „cigánypecsenyét”, a „Zigeunerschnitzelt”. A „kameruni” névre hallgató süti is csokikocka lett, nehogy Kamerun 26,5 milliós lakossága sértve érezze magát. Egy kameruni srácot ismertem csak; ő büszke volt arra, hogy országáról nevezték el a finomságot. Egy kis édességgyárat üzemeltető barátom gondolt egy merészet, amikor pár éve betiltották a „négercsók” szót és átnevezte a termékét „migrációs hátterű habcsókra”. Hát nem zseniális? Öt euróért árulja és viszik, mint a négercsókot – elnézést, mint a cukrot, akartam mondani.

Ajánljuk még

Milliárdos ingatlanvagyonnal gyarapodik tovább tatabányai családok nyomorán a „Szeviép-család” – Csinos céghálót találtunk az egykori vezér fia körül

Exkluzív 2022 május 25.
A Pesti TV Az Ügy című riportműsorában mutattuk be a tatabányai szellemtársasházat, amely tizenöt éve áll befejezetlenül. A huszonegy lakásos, a földszinten nagy irodaépületet is magába foglaló ingatlant sajátos konstrukcióban kezdték építeni 2004 után. A telektulajdonos, első számú építtető, a Környe és Vidéke Takarékszövetkezet ingatlanhasznosító cége, a Tak-Ing végelszámolás alatt áll; az építő Pólus Kft. 2007 óta felszámolás alatt; a lakásaikat előre kifizető tatabányai családok, összesen tizenöt károsult család a mai napig nem kapott vissza egy fillért sem. Közben tavaly év végén a félkész épület az egyik szeviépes érdekeltség kezébe került. A Szeviép-üggyel a PestiSrácok.hu az elmúlt években kiemelten foglalkozott; követjük a több száz kisvállalkozó csődjéért felelős, csődbűncselekménnyel vádolt milliárdosok ma is tartó büntetőperét. Megmutattuk, hogy a mai napig milyen luxusban élnek, és egy tényfeltáró cikksorozatban azt is, hogy a Szeviép csődeljárása előtt milyen elképesztő céghálót építettek fel a Szeviép-vezérek, amely cégekben immár egy-egy családtagjuk a tulajdonos. Ebben a tényfeltáró riportban azt mutatjuk meg, hogyan kerül a Szeviép-vezér B. Sándor fia Tatabányára, miként jutottak hozzá a tizenöt család anyagi megnyomorítását jelentő, milliárdos értékű ingatlanvagyonhoz, és azt is, hogy a tatabányai botrányban szereplő cég csak egy az újabb céghálóban. Körülbelül tíz milliárdos vagyont találtunk éppen csak, hogy „muzsikáló” cégekben, és mindez az egyik B.-fiú kezében fut össze.

Vasárnapi autóbusz-szerencsétlenség: voltak már problémák a szervezőkhöz köthető utak körül

Exkluzív 2021 augusztus 17.
Nem először került a sajtóhírekbe és a figyelem középpontjába az az utazásszervező cég, amelynek bérelt autóbusza vasárnap hajnalban 8 ember halálát okozó balesetet szenvedett az M7-es autópályán – tudta meg a PestiSrácok.hu. 2019-ben több sajtóorgánum is beszámolt róla, hogy magyar egyetemisták franciaországi síútja vált tortúrává, miután a magyar utazásszervezők hibás műszaki állapotú, román buszokkal vágtak neki a több ezer kilométeres útnak, végül az utasok egy része saját költségére, önállóan utazott haza. Majd még kártérítést sem kaptak. A "Suli Sí" szervezőcsapat és a hétvégi szerencsétlenségben érintett Rolitúra gyakorlatilag azonos céges hátteret mutat. Az Index és az Origo korábbi cikkei szerint az utakat szervező vállalkozók korábbi utazási irodáit többször megbüntették; volt olyan iroda, amely éveken át engedélyek nélkül hirdetett utakat.