Visszafordítható-e ez az apokalipszis?
Forrong a világ, rég nem látott háborúk és válságok gyűrűznek be az életünkbe. Amiről eddig azt gondoltuk, hogy ez itt biztos nem következhet be, az egyik napról a másikra bekopogtat az ajtónkon. Talán eddig úgy tűnt, hogy ami a Közel-Keleten valóság, az mifelénk nem fordulhat elő. Aztán tessék, most már nemcsak Ukrajnában ébrednek sokan lövések, becsapódó rakéták zajára, hanem Koszovóban is süvítenek a golyók. Franciaországban régóta polgárháborús helyzet van. Ahol pedig nincs háború, ott a létbizonytalanság és az elszálló rezsiárak rémképe vetül a napsütéses nyári napokra.
Mindeközben Donald Trump bejelentette, hogy miután utóda mára teljesen letérdeltette Amerikát, visszatérne rendet csinálni. De vajon visszafordítható-e a történelem kereke?
A Trump-korszak volt a kivétel
Az amerikai elnökválasztásokat kiemelt figyelem övezi szerte a világon; 2020-ban azok is erről beszéltek, akik egyébként nem feltétlenül követik nyomon a politikai eseményeket. Az emberek többsége érezte, hogy világunk jövője szempontjából óriási jelentőséggel bír, hogy Trump újrázik-e, vagy ismét egy liberális politikus lesz a földkerekség első számú vezetője. Elképesztő erők mozdultak meg, megdöbbentő dolgok történtek, hónapok kellettek ahhoz, hogy minden kétséget kizáróan kiderüljön: Joe Biden az USA új elnöke. Csalódott konzervatívok világszerte arról beszéltek, cikkeztek, hogy kisiklatták a történelmet, elcsalták a választást. Holott a helyzet az, hogy nem Joe Biden, hanem 2016-ban Donald Trump győzelme térítette el egy rövid időre az apokalipszis felé egyre sebesebben guruló földgolyóbist.
Ki tudjuk-e fizetni a villanyszámlát, és mikor lőnek be hozzánk is?
Sokan őrzünk egy erős képet az emlékezetünkben a két évvel ezelőtti amerikai elnökválasztásról. Evangéliumi keresztények tucatjai sírva, térdelve imádkoznak épületek lépcsőjén. Számos szavazókörben előfordult ugyanis az a korábban példa nélküli dolog, hogy republikánus párti szavazatszámlálókat egész egyszerűen kizártak a szavazóhelységekből. Ekkor mozdult meg elkeseredésében több ezer hívő ember országszerte. A voksolást megelőző időszakban ugyanis több millió honfitársukkal együtt a saját bőrükön tapasztalták meg a Black Lives Matter-mozgalom dühöngését, illetve végigkövették, ahogy országuk sötétségbe és káoszba fordul. A Biblián tájékozódó ember jól tudja, hogy már a végidőkben élünk.
Amikor pedig háborúk zaját vagy háborúk hírét halljátok, meg ne rémüljetek! Ennek meg kell lennie, de ez még nem a vég. Mert nemzet nemzet ellen és ország ország ellen támad, többfelé földrengések és éhínségek lesznek: a vajúdás kínjainak a kezdete mindez! (Márk evangéliuma 13. fejezet)
Amikor a Fidesz áprilisban zsinórban negyedszerre is megnyerte a választást, több hazai keresztény egyház is örömmel vette ezt tudomásul. Mint írták, a konzervatív kormány védi a keresztény értékeket, és garancia arra, hogy Magyarország még legalább négy évig nem lép arra az útra, mint az USA, illetve a nyugati országok zöme. S valóban, a következő években minden bizonnyal nem lesz a mindennapok része idehaza az LMBTQ-propaganda, a nemváltó műtét; az apa férfi, az anya nő marad. Az egyházi megnyilatkozásokban azonban azt is egyértelművé tették, hogy a magyar kormány is csak feltartóztatni tudja a világunkra zúduló sötét áradatot. Az LMBTQ-ügy nálunk úgymond el lett napolva, azonban jelenleg senkit sem ez foglalkoztat. Hanem hogy ki tudjuk-e majd fizetni a benzint, a villanyszámlát, a fűtést, és vajon mennyi pénz marad a hónap hátralévő részére. Napjaink feszítő kérdése, hogy elmegy-e ötszázig az euró, és hogy mivel már Koszovóban is nő a feszültség, vajon megússzuk-e a háborút.
Nem számít, hány háborút kell kirobbantani
Orbán Viktor tusványosi beszédének volt egy tételmondata. Ha ma Trump lenne az USA elnöke és Merkel vezetné Németországot, akkor ez a háború ki sem tört volna, mert a két nagyhatalom garantálta volna Putyinnak: a NATO sosem megy olyan közel Oroszországhoz, hogy katonai csapást mérhessen rá. Minden bizonnyal így van ez, azonban a realitás az, hogy a háttérhatalom minden eszközt megmozgatott annak idején Biden győzelméért. Ma a deep state teljes erővel azon dolgozik, hogy az uralma alá hajtsa az energiabizniszt. Hogy mennyire elő volt készítve ez a háborús konfliktus, azt a többi között jól mutatja, hogy az ukrán Naftogaz vezetésében évek óta Soros emberei ülnek, akik nem tétlenkedtek, amikor le kellett kapcsolni a gázszállítást Nyugat felé.
Az USA által Európára kényszerített szankciós politika – ha Oroszországot nem is – az öreg kontinenst kivérezteti. A gazdasági befolyási övezetek újraosztásáról van szó. Ne orosz gázt vegyen az unió, hanem amerikai palagázt! Az egyre inkább fizetésképtelenné váló európai országok számára aztán jöhet a lélegeztetőgép olcsó hitelek formájában. A cél újra és újra a világ feletti hatalom megszerzése. Nem számít, hogy ehhez hány háborút kell kirobbantani vagy mekkora éhínség tör ki, ahogyan az sem, hogy az energiaválság miatt sötét, hideg és kietlen lesz a fél világ. Az emberi kapzsiság az, amit nem lehet feltartóztatni.
A bűneset óta annak nem lehet gátat szabni, hogy az ember az Isten helyére akar lépni. Ez az, ami elemészti a világot. Ezért nem fordítható vissza az apokalipszis. Azt senki sem tudja, hogy mikor jön el ennek a világnak a vége, de nem is ezzel kell foglalkoznia a kormányoknak, döntéshozóknak és nekünk, magyaroknak sem. Feladatunk, küldetésünk, hogy jobbá és élhetőbbé tegyük a környezetünk, harcoljunk nemzeti ügyeinkért. Tanítsuk minderre az utódainkat. Viszont senkinek sem szabad homokba dugnia a fejét – fontos látni a jeleket.
Vezetőkép: MTI/EPA/Samuel Corum
