Nagy a költekezés, kevés a fedezet – Bármikor összeomolhat Lengyelország államháztartása
Instabil német és francia belpolitikai helyzet, bármikor bekövetkező ukrán összeomlás, magas kiadások a költségvetésben, tömeges migráció – csak pár olyan „fekete hattyút”, vagyis olyan hirtelen, nagy kockázati tényezőt soroltunk fel, amely előidézheti Lengyelország gazdasági csődjét. A gyártóipari BMI-index már évek óta az elfogadható küszöb alatt van, Varsó több tízezermilliárd forintnyi hiánnyal küzd. Mégis rengeteget költ az ukrajnai háborúra és a Európai Tanács (ET) soros elnökségére is. Mi lesz a lengyel gazdasággal – és persze a Tusk-féle kormányzattal?
Miközben Donald Tusk és kormánya valóságos hadjáratot indított a Jog és Igazságosság (PiS) ellen, gondolva itt például a Marcin Romanowski volt igazságügyi államtitkárral szembeni eljárásokra, nem kommunikál különösebben Lengyelország gazdasági állapotáról. Ami persze nem meglepő. A S&P Global adatai szerint ugyanis Lengyelország gyártóipari BMI-je 48,2-re esett vissza 2024 decemberében, a novemberi 48,9-ről, elérve ezzel a legélesebb visszaesést augusztus óta.
Az erőteljesebb hanyatlást a kibocsátás és a bemeneti készletek meredekebb visszaesése hajtotta. Utóbbit főleg – mint lapunk megírta – Németország autógyárainak zuhanó teljesítménycsökkenései és az ehhez párosuló hatvanmilliárd eurós német költségvetési lyuk okozta. És ha már Németország: a lengyel exportnak, és persze a teljes gazdaságnak nagyon nem tett jót a német–lengyel határ ellenőrzésének visszaállítása.
Logisztikailag ugyanis sokat bukott vele a Tusk-kormányzat, és a gyártóipari index visszaesésében is jelentősen közrejátszott. Emiatt pedig továbbszűkültek az új exportmegrendelések is, folytatva a 2022 márciusa óta tartó rekord méretű visszaesést.
Költekezés mesterfokon
Mindezek ellenére Tuskéknak rendkívül ambíciózus pénzügyi tervei vannak 2025-re. Eközben az állami költségvetés zsúfolásig telt, mivel minden eddiginél nagyobb kiadást terveznek fegyverkezésre és az egészségügyre, valamint az új és a folytatódó szociális programokra (mint például az özvegyi nyugdíj emelése). Ne felejtsük el azt se, hogy Lengyelország január elsejétől az Európai Tanács soros elnökségét is betölti, amely – ahogyan a PestiSrácok.hu is beszámolt róla – körülbelül 415 millió zlotyba, átszámítva közel 40 milliárd forintba fáj majd az államnak.
A fenti költségek finanszírozása érdekében az államkassza hiánya is rekordmagas, 289 milliárd złotyban, azaz átszámítva csaknem 28 ezer milliárd forintban maximált lesz. Ez pedig azt eredményezi, hogy a pénzügyminisztériumnak hatalmas mennyiségű lengyel adósságot, több mint 500 milliárd złotyt (48 ezer milliárd forintot) kell finanszíroztatnia a piaccal, méghozzá viszonylag olcsón, hogy mindez ne vezessen államháztartási katasztrófához.
Ez ugyan papíron nem jelenthetne gondot Varsónak, csakhogy a lengyel gazdaságot rengeteg úgynevezett „fekete hattyú” tartja sakkban. A fekete hattyú egy olyan esemény a társadalomban vagy a gazdaságban, így ezeken belül a pénzügyi piacokon, amely hatalmas – a lengyelek esetében teljes csődöt jelentő – elmozdulást jelent, felforgató jellegű és váratlan is. Ilyen esemény lehet Ukrajna veresége is. Ebben az esetben nem maga a vereség híre lenne váratlan, hanem az időzítés, amely nincs belekalkulálva Varsó költségvetésébe.
Pedig Donald Trump hatalomra kerülésével az ukránoknak nyújtott amerikai katonai támogatások bármelyik percben leállhatnak, miközben a nyugat-európai országok nem képesek gyorsan és szervezetten reagálni egy tengerentúli manőverre sem. Ráadásul ukrán vereség esetén Lengyelországnak frontországként is helyt kellene állnia, az ukrán menekültáradat ugyanis nagyobb lehet, mint 2022-ben.
Jakub Borowski, a Bank Polska vezető közgazdásza a Rzeczpospolitának azt nyilatkozta, egy ukrán vereség a zloty erőteljes gyengülését és a lengyel kötvényhozamok nagymértékű emelkedését hozhatja.
A pénzügyminisztériumnak gondot okozna az új kibocsátások forgalomba hozatala, és ahhoz, hogy el tudja adni azokat, sokkal magasabb kamatokat kellene kínálnia. Az adósságszolgálat amúgy is magas költségei robbanásszerűen megnövekednének
– tette hozzá a közgazdász.
Bizonytalan az is, milyen lesz a kapcsolata Tusknak a január 20-ától elnökké váló Trumppal. Elvileg a lengyel kormányfőnek nincs mitől tartania, mivel kormányokon átívelő kapocs köti össze a két hatalmat. Ám a leendő amerikai elnök első ciklusa idején a PiS két miniszterelnökének, Beata Szydłónak és Mateusz Morawieckinek a kormányával ápolt jó viszonyt.
Sokkot kaphat a lengyel gazdaság
Különösen akkor lehet fájó egy esetlegesen befagyott amerikai viszony Lengyelországnak, ha bekövetkezne egy globális inflációs sokk.
Az inflációs sokk egy olajválságból, az energia- és nyersanyagárak geopolitikai okokból bekövetkező ugrásszerű emelkedéséből, de a jelenleg kiszámíthatatlan élelmiszerválságból is adódhat. Lengyelország számára az infláció visszatérése az emelkedett szintre a tartósan magas kamatlábak kockázatát jelenti
– figyelmeztet Marcin Mrowiec, a Grant Thornton gazdasági szakértője.
A varsói jegybank alapkamata jelenleg az elfogadható 5,75 százalékon áll, sőt a várakozások szerint az uniós Monetáris Politikai Tanács megkezdheti a csökkentési ciklust. Ha ezt viszont a szervezet nem teszi meg, vagy akár kamatemelésre is kényszerülne, a hitelfelvétel költségei egyre nagyobb terhet jelentenének a lengyel államháztartásra. És egyébként a hiteleiket törlesztő lengyelekre is). Ráadásul ekkor az állami költségvetésre nyomás nehezedne a különböző ársapkák formájában, ami átszámítva szintén több ezermilliárd forintba kerülne Tuskéknak.
Tartanak a román esettől
Ha a hiteltörlesztés költségeinek elszabadulása valóban jelentős lesz, akkor a hitelminősítők igencsak leértékelhetik Lengyelország befektetési potenciáljait. Ez pedig még nagyobb költségvetési hiányt, még nagyobb inflációt, és akár kedvezőtlen feltételű IMF-hiteleket kényszerű felvételét is eredményezheti. Nem véletlen, hogy a lengyel közgazdászok máris rettegnek attól, hogy hazájuk Románia szintjére süllyed. Keleti szomszédunk ugyanis immáron kilenc hónapja dönti meg saját és uniós negatív csúcsait az inflációs rátában.
Mint ismert, részletesen elemeztük Lengyelország ET soros elnökségét, amely egyelőre nem tűnik diadalmenetnek. Donald Tusk jelentős arcvesztést is elszenvedhet, ha emiatt felbomlik a liberálisokból, baloldaliakból és volt kereszténydemokratákból álló kormánykoalíció.
