Pesti Srácok

Az Apple lépése felbolydította az amerikai–kínai techcsörtét – Mikre adhat választ az AI-világ "Molotov–Ribbentrop-paktuma"?

Az Apple lépése felbolydította az amerikai–kínai techcsörtét – Mikre adhat választ az AI-világ "Molotov–Ribbentrop-paktuma"?

Az Apple húzott egy váratlant és együttműködést kötött a kínai Alibabával, hogy az ázsiai nagyhatalom piacán is újra versenyképessé váljon a Huawei mellett. Ez a lépés lényegében újragondolásra késztetheti az amerikai embargót Kína felé, és az amerikai–kínai csatározásokban is új fordulópontokat jelenthet. Az együttműködés csupán egy nappal azután született, hogy számos ország betiltotta Kína nagy büszkeségét, a semmiből az élre ugró DeepSeek-R1-et, és rövid ideig az is kérdés volt, hogy ugyanígy járhat-e a többi kínai AI-projekt is. A világ két legnagyobb cég által kötött "Molotov–Ribbentrop-paktuma" a legtöbb problémára megoldást adhat.

Elég fura násztánc vette kezdetét az amerikai–kínai techcsörtében. Az Information azt írta, az Apple együttműködési megállapodást köt az Alibabával, hogy segítségével kínáljon mesterségesintelligencia-funkciókat a kínai iPhone felhasználók számára. Ez a lépés kulcsfontosságú az Apple számára ahhoz, hogy eligazodjon a szigorú AI-szabályozásban, és elősegítse a digitális átalakulást egyik legjelentősebb piacán. Ezáltal természetesen az Apple-nek is legalább ennyire fontos kereskedelmi terep az ázsiai nagyhatalom. Tavaly be is próbálkozott a Baidu-val, mint AI-partnerrel, ám a kínai vállalat más szabványok alapján dolgozott, mint amit azt az Apple Intelligence modellek fejlesztése elvárt volna. Így az Apple hamar meg is szüntette az együttműködést.

Az eredmény?

Egy év alatt hirtelen 11 százalékkal estek vissza a kínai iPhone-eladások, amelyet Tim Cook, az Apple vezérigazgatója az AI-képességek hiányával magyarázott.

PestiSracok facebook image

Ugyanis a jelenleg hatályos amerikai embargó értelmében – miszerint Kína nem kaphat amerikai chipgyártmányokat; erről ITT írtunk részletesen – nem építhették be a fejlett Apple Intelligence funkciókat a kínai piacra szánt okostelefonokba. Eközben az olyan hazai versenytársak, mint a Huawei, élvonalbeli mesterséges intelligencia-technológiákat használva, fölénybe kerültek, fokozva a versenyt.

Az együttműködés mindkét cégnek meghozta a gyümölcsét: a Piac&Profit.hu szerint az Apple árfolyama 2 százalékkal emelkedett az amerikai tőzsdén, az Alibaba árfolyama pedig 8 százalékot ugrott Hongkongban.

Ám nemcsak a két globális cég életében hozhat változásokat. Ahogyan a PestiSrácok.hu megírta, a kínai DeepSeek AI-fejlesztésének előretörése miatt az amerikai szenátorok odáig merészkedtek, hogy szigorúan büntetni akarják azokat a magánszemélyeket és vállalatokat, akik segítenek Kínának a mesterséges intelligencia fejlesztésében.

Ezenkívül megtiltanák az amerikai befektetéseket a Kínában kifejlesztett vagy gyártott mesterségesintelligencia-technológiába. Ez az Alibaba AI-jára is vonatkozna, illetve az Apple kínai piacára is óriási hatást gyakorolna.

Persze ismerve az amerikai globális cégek lobbierejét, biztosak lehetünk abban, hogy vagy elkaszálják a törvényjavaslatot a Capitoliumban, vagy pedig kiskapuk tömkelegével, jelentősen átalakítva fogadnák csak el a jogszabályt. Ezekben a lehetőségekben bizony partner lehet nemcsak az Apple, de az AI-fejlesztésekben legalább annyira érdekelt Tesla is – amelyet közismerten maga a techguru, Elon Musk tulajdonol.

 

Beszélnünk kell egy furcsa egybeesésről is

 

Az együttműködés híre éppen egy nappal azután született, hogy néhány ország – Olaszország, Dél-Korea vagy Ausztrália – egyszerűen fogta és betiltotta a DeepSeek R1 használatát adatvédelmi okokra hivatkozva. Miközben persze szintén közismert, hogy az amerikai cégek kevésbé ártatlanok, ha az adataink visszaéléséről van szó. A Meta ugyanis például a mesterséges intelligencia betanítására használja fel a személyes adatokat, de politikai célokra, manipulálásra is gond nélkül átadta azokat rendszeresen egy harmadik félnek. A kérdés innentől kezdve az lesz, hogy ez az együttműködés hogyan hat majd az amerikai–kínai techcsörtékre.

Elképzelhető, hogy az Egyesült Államok a világ két legnagyobb cége közötti alku hatására eláll majd az embargótól. Ezzel viszont Washington megkockáztatja, hogy az amerikai globális cégek tömegével vásárolják majd meg a kínai mesterségesintelligencia-projekteket, amelyek lényegesen jobbak ár-érték arányban és több potenciállal rendelkeznek, mint amerikai fejlesztéseik.

Egy biztos: a DeepSeek berobbanása után az Apple lépése egy újabb szöget vert az amerikai chipgyártás monopolhelyzetének koporsójába.

(Kiemelt kép: MTI/EPA/Mark R. Cristino)

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.