Az ukránok megakadályoznák Trumpot, hogy megmentse Oroszországot
Zelenszkij és uniós barátai szerdán tárgyalták meg, hogy szerintük hol vannak a vörös vonalak, amiket nem léphet át Putyin. Az mainstream sajtó szerint persze eleve színház az alaszkai csúcs, Putyin időt akar nyerni, Trump pedig Nobel-békedíjat. Az ukránok meg pénzt szeretnének Moszkvától és NATO-tagságot. Miközben egyes elemzések szerint a béke összeroppantaná az országukat.
„Puhatolózó jellegű, konstruktív találkozóra számítok” – ugye, mennyire más ez a hangnem, amelyet hétfőn használt Donald Trump az alaszkai csúcs kapcsán. Mindannyian emlékszünk még, milyen előszeretettel hangoztatta a kampányban, hogy egyrészt az ő elnöksége idején meg sem történhetett volna az orosz-ukrán háború. Másrészt, hogy egy nap alatt képes lenne véget vetni annak.
Vádolhatjuk persze önhittséggel a másodszor is megválasztott amerikai elnököt, de abban igaza volt, hogy ő biztosan nem engedte volna kirobbanni ezt a háborút. Pontosan érzi ugyanis hogy teljesen máshol és más dimenzióban történnek a világ nagy változásai. És Trump ezekkel akar foglalkozni. Erre különben Orbán Viktor is utalt legutóbbi interjújában, amikor úgy fogalmazott, Trump ki akar törni ebből a konfliktusból. Azért, mert ez egy csapda.
Putyin nem az a politikus, akit egy nap alatt jobb belátásra lehet téríteni
Ugyanakkor Trump és tanácsadói sem számoltak azzal, hogy Vlagyimir Putyin országához mérten tekintélyes ember, súlyos politikus. Vele szemben nem lehet azt a kommunikációs bakit elkövetni, hogy egy amerikai elnök azt állítja, egy nap alatt lecsicskítja a háborúról, amibe belekezdett. Sőt, ez inkább csak még jobban feltüzeli az orosz elnököt. Ráadásul Trump ezzel akaratlanul diplomáciai és politikai fegyvert is adott Putyin kezébe. Hiszen, ha Putyin nem enyhül, az árt Trump megítélésének, aki például örülne egy Nobel-békedíjnak is. Ezt az oroszok vastagon kihasználták a Trump-adminisztrációval szemben, világosan érzékeltetve, hogy nem Trump diktálja sem a feltételeket sem a menetrendet. Persze folyamatosan lebegtették ezzel párhuzamosan, hogy azért hajlandóak a megegyezésre.
Hiába erőlteti a mainstream, most sem a szankciók működnek
Hiába is próbálja a mainstream sajtó most úgy beállítani (kelletlenül felmagasztalva ezzel Trumpot), hogy a beigért amerikai szankciók és másodlagos vámok kényszerítették Putyint a tárgyalóasztalhoz. Mert ezzel akarják igazolni az évek óta folyó, teljesen hatástalan európai szankciós politika érvényességét. Mindeközben ugyanakkor az orosz hadsereg megroppantani látszik az emberhiánnyal küzdő ukrán védelmet, így semmi sem kényszeríti Putyint, hogy megállítsa seregét. Mire a szankciók beérnek, igazodik hozzájuk a világgazdaság, addig keserves hónapok telhetnek el az oroszok feltartóztathatatlan előrenyomulásával. Tehát, hogy miért is ül Putyin épp most a tárgyalóasztalhoz, arra az is magyarázat lehet, hogy most az oroszoknak annyira jól megy a szekér a fronton, hogy akár tárgyalás útján is elérhetik, amiért különben meg kellene harcolniuk.
E hosszas bevezető azt igyekezett érzékeltetni, hogy azért érzi reálisan úgy Trump, hogy puhatolózó megbeszéléseket kell folytatni, mivel az erőviszonyok a politikai porondon meglehetősen kiegyensúlyozottak. Oroszországot pedig a helyén kell kezelni.
Brüsszel megírta, mit akarnak az ukránok
A fentieket pedig érdemes lesz összehasonlítani azzal, amit jelenleg az ukránok elvárnak az alaszkai csúcstól. A Politico hosszú cikkében gyűjtötte össze Ukrajna eddig megfogalmazott igényeit, ami azért is lényeges, mert az írás lényegében Brüsszel álláspontjának is a tükörképe. Azaz annak bebizonyítása, hogy a mindkét tárgyaló fél önös érdekekből ül a tárgyalóasztalhoz, míg Ukrajna az áldozat.
Nos, amit Alaszka kapcsán látunk, az tényleg egyértelmű: két nagyhatalom marakodik az ukrán koncon. Az a két nagyhatalom, amely a konfliktust ilyen-olyan formában előidézte és most Ukrajna területén, egy proxiháború keretében méregetik egymásét. Ukrajna áldozat? Nem lenne az, ha nem akart volna oldalt választani. De Ukrajna, legalábbis Zelenszkij oldalt választott. Ezért, ha áldozatot nem is, balekot még mindig csinálhatnak az országából a vélt nyugati szövetségesek. Belőle nem, mert egy színésznek ekkora gázsit még biztos nem adtak egy balek eljátszásáért.
Trump egy Nobelért eladná Ukrajnát az alaszkai csúcson
De térjünk vissza a cikk kiindulópontjához, miszerint Zelenszkij és európai szövetségesei, a háborúpárti „hajlandóak” koalíciója a csúcstalálkozó előtt akarja meghatározni azokat a vörös vonalakat, amelyeket Putyin nem léphet át. Zelenszkij egyenesen azt állítja, hogy Putyin csak megtéveszteni akarja Trumpot az alaszkai csúccsal, míg titkos célja erői újracsoportosítása és az egész ukrán demokratikus állam elpusztítása. De a Politico ennél is tovább megy, amikor azt sugallja,
Ukrajna rémálma, hogy Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke a pénteki, Vlagyimir Putyinnal tartott alaszkai csúcstalálkozóját arra fogja felhasználni, hogy Nobel-békedíj várományosaként tetszelegjen, és ennek érdekében olyan háborús megállapodást kényszerítsen ki, amely kiszolgáltatja Kijevet az oroszoknak.
Tehát eleve kamu az egész alaszkai csúcs, mert Putyin titokban fegyverkezni fog, Trump pedig gondolatban a Nobel-szobrocskát fogja fényesíteni.
Leülünk, megbeszéljük, ilyen egyszerű
Hol vannak és mit akarnak mindeközben az ukránok, akiknek azért mégiscsak a saját országukról van szó? Ezt elég egyszerűen összefoglalta Zelenszkij az alaszkai találkozót kommentálva, eszerint
támogatjuk, amit Trump elnök akart, a tűzszünetet, majd leülünk a tárgyalóasztalhoz és megbeszéljük a többit.
Zelenszkij tehát egyrészt azt állítja, hogy Trump pusztán tűzszünetet akar, majd rögtön odaképzelte magát a tárgyalóasztalhoz, ahol aztán majd valami megbeszélés lesz. Pedig a tartós, területcsere nélküli tűzszünet az első, amit az ukránok szeretnének, de nem Trump. Zelenszkijék ugyanis elutasítanak minden területcserére vonatkozó javaslatot, mondván, a Dombász például csak ugródeszka lenne Putyinnak egy későbbi offenzívához, ráadásul a lakosság is rosszul fogadná a területek feladását. Azaz politikai öngyilkosság volna belemenni.
Ukrajna NATO-tag lesz, Moszkva meg fizessen jóvátételt
A második, kevésbé reálisnak tűnő ukrán elvárás, hogy Oroszország fizessen az újjáépítésért. Ebben a vágyban Ukrajna különben jelentős európai szövetségessel is osztozik, utóbbiakkal nyilván azért, mert Európai is megrettent, hátha tényleg rá marad Ukrajna újraépítésének ceche.Az oroszok által okozott pusztítás 500-1000 milliárd dollár közötti lehet.
Ráadásul Ukrajna most már azt tekinti biztonsági garanciáknak, ha felveszik a NATO-ba, és csatlakozhat az Európai Unióhoz. Hiába, hogy ezt sem Putyin, sem Trump nem támogatja. Az EU-tagság kapcsán pedig Zelenszkij nem is a magyarok, mint inkább a nagy tagállamok ellenállása miatt panaszkodik. Ukrajna emellett elutasítja Moszkva azon követelését, hogy csökkentse 900 ezer fős aktív hadseregét, és hogy Ukrajna szövetségesei ne szállítsanak fegyvereket. Pláne, hogy egyes tervek szerint az ukrán hadsereg védené az egész Európai Uniót. Az ukrán lenne a nagy közös haderő, ezért felfegyverzett ukránok állomásoznának Európa-szerte, uniós pénzből fizetve.
A talán legfontosabb, és legalapvetőbb ukrán elvárás viszont az, hogy az elrabolt, az ukrán családoknak ki nem adott árva, félárva gyerekek és a hadifoglyok kerüljenek haza. Egyes becslések szerint 20 ezer gyerekről van szó. Még, ha valaki bizonytalan is a számok hitelessége kapcsán, maga a probléma olyan, ami valóban megoldásra vár. Szerény megjegyzésünk szerint ezen a téren feltehetően lesznek előrelépések, ugyanis mindkét fél jól tudja kommunikálni.
Bűn után bűnhődést!
Az már nem is ukrán elvárás, mint inkább a Politico, azaz Brüsszel követelése, hogy Trump „ne mentse meg Oroszországot”. Ez alatt azt értik, hogy értelmezésük szerint az orosz gazdaság végre most talán már kezdi érezni a háború negatív hatásait. Azt nem szabad megengedni, hogy Trump Putyinnal összefogva ismét a száműzetésből visszakísérje Oroszországot a világgazdaságba, ahol Oroszország bűnhődés helyett megerősödhet. Hogy aztán ismét háborút indítson.
Kijev és európai szövetségesei arra figyelmeztetnek, hogy az elsődleges és másodlagos szankciók feloldása, valamint a kereskedelem újraindításának engedélyezése időt adna Moszkvának arra, hogy egy újabb támadást előkészíthessen, és befejezze Ukrajna meghódítását
-fogalmaz a Politico. Egy ANTS elnevezésű ukrán think-tank vezetőjét is idézik, aki szerint
számunkra a legveszélyesebb forgatókönyv az amerikai szankciók esetleges feloldása és az Oroszországgal folytatott kereskedelem újraindítása.
Hozzátette,
a mi feladatunk az, hogy megakadályozzuk Trumpot vagy bárki mást abban, hogy esélye legyen Oroszország megmentésére. Fenn kell tartanunk és meg kell erősítenünk a szankciókat, valamint csapást kell mérnünk az ellenség ipari, energetikai és logisztikai létesítményeire. Ez tönkreteszi a termelési potenciálját és aláássa a gazdaságot.
Összegezzük tehát, mit akar Ukrajna, mielőtt a végső konklúziót levonnánk:
- tartós, területcsere nélküli tűzszünetet
- tárgyalni Putyinnal, de lehetőleg hármasban Trumppal
- Oroszország fizessen jóvátételt Ukrajnának
- az oroszok adják át az elhurcolt gyerekeket és hadifoglyokat
- Ukrajna lehessen NATO-, és EU-tag
- Oroszországot továbbra is sujtsák ellehetetlenítő gazdasági szankciók, hogy ne támadhasson újra
A béke összeroppanthatja Ukrajnát
A Politico cikkében végezetül felidézi Timothy Ash politikai elemző gondolatait, aki szerint
a valóság az, hogy Ukrajna túlélheti a háborút, de a békét nem.
Mint megjegyezte, a béke akár rossz is lehet, hiszen az állam összeomlásához vezethet, emellett megterhelheti az ország társadalmi, gazdasági és politikai szövetét. A Politico ugyanakkor csak valami társadalmi problémaként írja le a váratlanul beköszöntő béke kihívásait. Miközben valójában minden Ukrajna részéről megfogalmazott elvárás azt sugallja, hogy az ukránok jobban félnek a békétől, mint a háborútól. A háborút már megszokták, de a béke olyan új helyzeteket hozna, amelyekre nincsenek felkészülve. Különösen azokra a nyugati nagyvállalatokra, amelyek előszeretettel vadásznak le keleti riválisokat. Ukrajna, ha békét köt, gazdasága, ásványincsei miatt kiszolgáltatottá válik. A munkaképes lakosság meghalt a háborúban. Brüsszelben biztos vannak arra ötletek, kik lakjanak ott helyettük. Ráadásul Ukrajna a háború miatt népszerű. Békében viszont egy népszerűtlen, rossz hírű ország, ehhez pedig keserű lesz visszatérni. Egyszóval Ukrajna most vesztésre áll, ha béke lesz, ha nem. Zelenszkijnek, illetve az ukrán vezetésnek most kellene nagyon észnél lennie, és a hajlandók koalíciójára rálegyintve mielőbb tárgyalásokat kezdeni Oroszországgal.
