Vörösiszap-per – Tizenhárom vádlottat börtönbe küldene az ügyész

A tizenötből tizenhárom vádlott esetében végrehajtandó szabadságvesztést indítványozott az ügyész a Győri Törvényszéken, a vörösiszap-per megismételt elsőfokú eljárásának szerdai tárgyalási napján. Vádbeszédében Fejes Péter a tizenhárom vádlott büntetőjogi felelősségéről beszélt Magyarország legnagyobb ipari és ökológiai katasztrófájában. Az ügyész közölte: a vádlottak, bár nem előidézői a történteknek, a vörösiszap-katasztrófa következményeit az elvárható magatartással mérsékelhették volna.

Perbeszédében az ügyész úgy fogalmazott, hogy a per vádlottjainak, a Mal Zrt. egykori menedzsmentjének felelőssége abban áll, hogy a katasztrófa előtt, 2010 nyarán felismerték ugyan, hogy veszélyhelyzet állhat elő, de azt nem előzték meg. A katasztrófa bekövetkezte után pedig nem értesítették időben sem a lakosságot, sem az illetékes szerveket – a mentőket, a tűzoltóságot, a rendőrséget, a katasztrófavédelmet, a polgári védelmet, önkormányzatokat, a vízügyi igazgatóságokat és a MÁV-ot. A történtek következményei így még súlyosabbá váltak. A gátszakadás után a vádlottak csak egymással beszéltek telefonon, és elmentek az úgynevezett 10-es kazettához is, ahol felismerték a katasztrófa nagyságát, de hírzárlatot rendeltek el. Tudták, hogy a gátszakadás milyen következményekkel járhat, hogy mi ömlik a kazettából, hogy emberéletek kerülnek veszélybe, ennek ellenére nem nyújtottak segítséget. Fejes Péter hozzátette: hatékony közbeavatkozással sokak sérülését és javainak elvesztését megakadályozhatták volna.

A vádhatóság képviselője kifejtette: a vádlottak tisztában voltak a Mal Zrt. területén elhelyezkedő északi fal nem egyenletes süllyedésével, illetve a 10-es kazettában tárolt vörösiszap szivárgásával – ami jelentősen hozzájárult a katasztrófa bekövetkeztéhez –, azonban nem intézkedtek. A tározóban a vörösiszap felületén túl nagy mennyiségű lúgos, maró hatású vizet tároltak, ami szintén nagyban hozzájárult a katasztrófa bekövetkeztéhez. A kazettát a józan logika alapján sem lehetett volna csordultig tölteni, valamint a cég saját biztonsági előírásai sem tették volna ezt lehetővé. Az ügyész a szükséges monitoring- és karbantartási kötelezettség elmaradását is komoly veszélyforrásnak nevezte. Fejes Péter szerint a létesítmény üzemeltetői a felelősek a katasztrófáért, bár tervezési, kivitelezési hibák is előfordultak, de ez személyre lebonthatóan évtizedek távlatában nem állapítható meg. A vádbeszédben elhangzott: közveszély előidézéséért és annak következményeiért üzemeltetési, ellenőrzési, intézkedési mulasztásai miatt tizenegy vádlott, ezeken túlmenően hulladékgazdálkodás rendjének megsértéséért négy vádlott felelős. Az ügyész a vádlottak bűnösségének kimondását különösen nagy kárt okozva elkövetett közveszélyokozás, halált előidéző gondatlan közveszélyokozás, gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, valamint hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt indítványozta. Az ügyészség bizonyítottság hiányában két terhelt felmentését indítványozta, akit korábban a katasztrófa utáni értesítési, segítségnyújtási kötelezettség elmulasztásával vádoltak.

Tíz halálos áldozat, több, mint kétszáz sérült, lakhatatlanná vált házak százai

A Mal Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt, több, mint kétszázan megsérültek, több száz ház pedig lakhatatlanná vált. Az ügyben tizenöt ember – közöttük a cég egykori vezetői és több alkalmazottja – ellen emeltek vádat halált okozó gondatlan közveszélyokozás, gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, valamint a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt.  A vörösiszap-per megismételt elsőfokú tárgyalása 2017. december 11-én kezdődött. Az előző eljárásban az első fokon eljáró Veszprémi Törvényszék 2016. január 28-án bűncselekmény hiányában a per mind a tizenöt vádlottját felmentette a halált okozó gondatlan közveszélyokozás, gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, valamint hulladékgazdálkodás rendjének megsértésének vádja alól. A törvényszék szerint a katasztrófa oka altalaji eredetű stabilitásvesztés volt, amely miatt a töltés tönkrement. A másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla azonban 2017. február 6-án hatályon kívül helyezte a Veszprémi Törvényszék határozatát és új eljárás lefolytatását rendelte el.

Forrás: MTI; Fotó: PS