A koronavírus-járvány kezdete óta az ellenzéki pártok folyamatos támadás alatt tartják a kormány intézkedéseit. A Momentum, a DK, a Jobbik és a számtalan mikropárt folyamatos rágalomkampányt vív a Fidesz ellen. A Magyar Nemzet megkeresésére Szakáli István Loránd, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető közgazdásza reagált a baloldali állításokra.
A koronavírus-járvány olyan különleges helyzetet teremtett, amire korábban nem volt példa, ezért egy ilyen helyzetre senki sem lehetett felkészülve
– közölte Szakáli István Loránd. A Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető közgazdásza szerint a magyar kormány más országokhoz képest gyorsan reagált a járvány okozta új helyzetre, megszervezte az egészségügyi védekezést, és gazdaságvédelmi intézkedéseket léptetett életbe. – Fontos kiemelni, hogy a védekezés költségeit nem külső forrásból, eladósodás árán finanszírozta, hanem a nemzeti szolidaritásra alapozott. A kormány a megszorításokat saját magán kezdte, de elvárta, hogy a védekezés terheiből mások is, például a multinacionális kereskedelmi láncok, a bankok, a politikai pártok és az önkormányzatok is kivegyék a részüket – hívta fel a figyelmet a közgazdász. Hozzátette:
szó sincs arról, hogy ezzel a kormány az önkormányzatok vállára olyan elviselhetetlen terheket helyezett volna, amelyek a csőd szélére sodorhatták volna őket.
A kormány csupán a méltányos, közös teherviselés elve alapján várja el, hogy az egész országot sújtó válsághelyzet következményeinek enyhítéséből a főváros is kivegye a részét.
A baloldal által hangoztatott rémhírek kapcsán és az ország jelenlegi gazdasági helyzetéről Szakáli István Loránd elmondta: a második negyedéves GDP-adatunk valóban alulmúlta a várakozásokat, azonban az még így is jobb az európai uniós átlagnál. – Ez egyértelműen mutatja, hogy nem valamiféle országspecifikus problémával állunk szembe, ami esetleg a rossz válságkezelés következménye lenne, hanem egy általános, Európa-, sőt világszintű jelenséggel van dolgunk – mutatott rá a közgazdász, aki szerint a legfrissebb valós idejű adatokból már arra lehet következtetni, hogy a harmadik negyedévben elindult a kilábalás, és túl vagyunk a mélyponton.
Az idei év első félévi gazdasági teljesítménye alapján továbbra is a válság idején jobban teljesítő országok közé tartozunk
tette hozzá.
A közgazdász hangsúlyozta: a munkanélküliségi és foglalkoztatási adatok a körülményekhez és más uniós országokhoz képest kifejezetten jól alakultak, a munkanélküliség az egyébként is alacsony szintről csak kis mértékben emelkedett meg. A foglalkoztatottak száma júliusban már magasabb volt, mint a megelőző hónapokban, és csak mintegy hetvenezer fővel dolgoznak kevesebben, mint az előző év azonos időszakában. Szakáli István Loránd hozzátette: kutatások és statisztikai adatok igazolják, hogy a kedvezőnek mondható foglalkoztatási helyzet alakulásában döntő szerepet játszottak mind a meglévő munkahelyeket megvédő, mind pedig az új munkahelyek létrehozását támogató kormányzati intézkedések.
A kormányzati intézkedések nem megszorító, hanem ösztönző jellegűek voltak. Arra irányultak, hogy szabadon felhasználható forrást hagyjanak mind a lakosságnál, mind pedig a vállalkozásoknál – ilyen például a hitelfizetési moratórium vagy az adó- és járulékcsökkentés –, illetve pluszforrást juttassanak a gazdasági szereplőknek a beruházási támogatásokkal és kedvezményes hitelkonstrukciókkal vagy például a munkahelyvédelmi bértámogatással
– jelentette ki a szakértő az intézkedések jellegét érintő bírálatokra reagálva.
Szakáli István Loránd szerint a kormányzat vírushelyzetre adott válaszát „a próbáljunk meg a helyzetből előnyt kovácsolni” szemlélet jellemzi leginkább. Arra törekszik, hogy az intézkedések ne pusztán a meglévő helyzet konzerválásához járuljanak hozzá például segélyeken keresztül, hanem a lehetőségekhez képest – a digitalizáció, az automatizáció és a tevékenységek zöldítésének támogatásán át – a gazdaság versenyképességének javulásához is hozzájáruljanak. Ezt a célt szolgálják a beruházáscélú támogatások és a kedvezményes hitelek, valamint a képzési és továbbképzési támogatások is.
A szakértő végül arról is beszélt, hogy milyen feladataik vannak az önkormányzatoknak a kialakult helyzetben.
Annak ellenére, hogy a nemzeti szintű védekezés meghatározása és koordinációja a kormányzat felelőssége, vannak a védekezésnek olyan dimenziói, amelyek sikere az egyén, a család vagy valamelyik másik szűkebb közösség szintjén dőlnek el
– fejtette ki a közgazdász.
Mint mondta: a védekezésben az önkormányzatoknak mint alsó szintű képviseleti szerveknek is megvan a maguk speciális szerepe. Vannak jogszabály által meghatározott feladataik, intézményeik – például a szociális- és rendelőintézetek, az óvodák – és cégeik – például a városi tömegközlekedés –, amelyek esetében az ottani védekezés megszervezéséért és annak betartása ellenőrzéséért ők a felelősek, és ezt helyettük senki más nem képes és nem is köteles elvégezni.
Ezen túlmenően ha egy adott város bizonyos gazdasági szektorát kiemelten sújtja a válság, ahogy történik az most a budapesti turizmus esetében, az önkormányzatnak lehetőségeihez mérten kötelessége kivenni a részét a területén működő vállalkozások nehézségeinek csökkentéséből és kilátásaik javításából
– hangsúlyozta Szakáli István Loránd.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: Edutus Főiskola
Ilona
2020-09-22 at 12:09
Nem érthető a tisztességes állampolgárok számára, ha egyszer már törvény van arra, hogy a rémhírterjesztés bűncselekmény, akkor miért nincs felelősségre vonás, a bűncselekménnyel összefüggésben?
Ezért nem is lehet csodálkozni, ha megvadul az ellenzék, és állandó rémhírterjesztés forrásává válik politikai haszonszerzés miatt.
Mitől is tartson az ellenzék, ha “csak” törvény van, amelyet nem alkalmaznak.
A jogos büntetés figyelmen kívül hagyása serkenti a rémhírterjesztőket a hazugságok gyártására.
Ez a kormányzó pártoknak sem jó, sem a nemzetnek, egyedül az ellenzéknek jó a hazugságok gyártása.
Arra gondolhatnak az ellenzékiek, sajnos igen sok esetben “jogosan”, miért ne hazudjanak, lázítsanak, ha ennek semmi következménye nem lesz.
A tisztességes állampolgárok pedig jogosan nem értik miért hagyják a törvény emberei a rémhírterjesztőket garázdálkodni, a lakosságot hazugságokkal félrevezetni, lázítani?
A rémhírterjesztés rögtön megszűnne, illetve lényegesen csökkenne, ha a rémhírterjesztőket a törvény által, törvényes keretek között elítélnék.
Miért kell hagyni, hogy a rémhírterjesztők félrevezessék a lakosság naivabb rétegét? Mindenki tudja a rémhírterjesztés bűncselekmény. Akkor miért hagyják a bűnt virágozni, miért nem lépnek fel ellene?
Kinek használ ez? Egy biztos az országnak nem használnak a rémhírterjesztők, de a 2022 -es FIDESZ-KDNP 2/3-os eredményeknek sem fognak segíteni, ha nem lesz ellenük komoly fellépés a törvény erejével.
Idézet a Wikipédiából:
“A rémhírterjesztés a köznyugalom elleni bűncselekmények csoportjába tartozó bűncselekmény. E bűncselekmény során zavar vagy nyugtalanság keltésére alkalmas hamis tényállítások vagy híresztelések által sérül a köznyugalomhoz fűződő társadalmi érdek.
A 2020. március 30-án hatályos szabályozás:
Aki közveszély színhelyén nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely a közveszély színhelyén alkalmas az emberek nagyobb csoportjában zavar vagy nyugtalanság keltésére, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.[1]
A Btk. 337. § (2) bekezdése ugyanakkor új törvényi tényállást tartalmaz:
Aki különleges jogrend idején nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy a védekezés eredményességét akadályozza vagy meghiúsítsa, bűntett miatt 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.[2]”
Logikus
2020-09-22 at 11:23
Hajrá Fidesz!
Gedeon Szánti
2020-09-22 at 10:41
…..korrekt dolgozat…