Új fejezetet nyitott működésében az eddig ifjúsági szervezetként működő felvidéki Via Nova. A szlovák állampolgárságától megfosztott, de így is a felvidéki magyar közélet jelentős szervezőjeként tevékenykedő Gubík László vezette szervezet hétvégi rendezvényén alakult át magyar polgári társulásokat összefogó szövetséggé. A Via Nova Kárpát-medencei nemzetpolitikai kezdeményezések sorában vesz részt, EP-képviselőjelölteket állít, és persze ernyőt képez a Felvidék meghatározó tehetséggondozó, vállalkozói, sport- és kulturális szervezetei felett. Szellemi-erkölcsi iránytűjének pedig a kommunisták által elhurcolt és a börtönben halálra gyötört gróf Esterházy Jánost tekinti, akinek életműve magában hordozza a visegrádi együttműködés eszmeiségét is.
A Szent István-bazilikában Esterházy Jánosért bemutatott szentmise és az Esterházy-díjak átadása után rendezték a Via Nova parlamentjének első ülését. Ennek helyszíne is jelképes volt: a zoboraljai Alsóbodok zarándokközpontja, ahol a nemrégiben felépült Szent Kereszt felmagasztalása-kápolna kriptájában helyezték végső nyugalomra 2017 szeptemberében Esterházy János, a felvidéki magyarság mártírjának hamvait. A félig magyar, félig lengyel származású gróf a szlovákokat testvérnépnek tekintette, így az ő személye szinte egymagában egyesíti a V4 nemzeteit és a közép-európaiságot; nem véletlen, hogy a Via Nova is sarokkőként tekint az egykori politikusra.
Mi, akik hiszünk Istenben, hallgatunk a bölcsekre, esetleg tapasztaltunk már egyet s mást a politikában, egyébként is pontosan tudjuk, hogy semmi sem történik véletlenül, tehát ittlétünknek és megújulásunknak is célja van, célja kell legyen
– indokolta a helyszínválasztást beszédében Gubík László, a Via Nova elnöke. Hangsúlyozta, hogy a világon nincsenek maguktól értetődő dolgok. Szavai szerint az, hogy a Kárpát-medencében élünk, hogy az európai kultúra keresztény gyökerekből táplálkozik, hogy elindulhatott Esterházy János boldoggá avatási pere, vagy akár az, hogy a Via Nova nyugodtan, rendezetten működik, nem magától értetődő, mert a vívmányok eléréséért, majd megtartásáért mindig meg kell harcolni.
Az élet küzdelem. És egy ilyen küzdelem eredménye az új alapszabályunk is
– fogalmazott az elnök, felidézve a Via Nova történetének fő mozzanatait, ahogy tizenöt év alatt az MKP (Magyar Közösség Pártja, korábban Magyar Koalíció Pártja) ifjúsági csoportjából számos társadalmi kezdeményezést elindító, Kárpát-medencei partnerszervezetek sokaságával bíró közösséggé nőtt, majd most átalakult felvidéki magyar polgári társulásokat összefogó szövetséggé, hogy immár a politika különböző szintjein is képviselhesse az érdekeiket.
Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter az Esterházy-díj átadóünnepségén a Szent István-bazilikában. Fotó: Esterházy Akadémia/Kiss Márton
Kinőtték az ifjúságpolitikát
A Via Nova jelenlegi fő érdekeltségei, illetve a vele egy tőről fakadó intézmények között sorolta fel Gubík többek között a jövő felvidéki közéleti értelmiségét képző Esterházy Akadémiát, valamint az akadémiának és a Martosi Szabadegyetemnek is helyet biztosító Martosi Rendezvényligetet. A most létrejött szövetség jogi és pályázati tanácsadással, reklámtevékenységgel, könyvelővel és akár helyszínnel segíti az autonóm módon működő tagszervezeteket, amelyek szakmai tevékenységgel, ifjúsági érdekképviselettel, tehetséggondozással, rendezvényszervezéssel foglalkoznak, vagy csak van egy jó közösségi ötletük, és persze egyetértenek a Via Nova céljaival, szellemiségével.
Hírül kell vinnetek, hogy a Via Nova olyan szövetséget kínál a felvidéki fiataloknak, amelyből előbb vagy utóbb ciki lesz kimaradni!
– üzente a jelenlegi 30 tagszervezet képviselőinek a szövetség elnöke. Ezek a tagszervezetek a legkülönbözőbb területeken fejtenek ki tevékenységet; általuk, illetve az elmúlt években a Via Nova által elindított kezdeményezésekkel a szövetség nemzetpolitikai, kisebbségvédelmi, külügyi, oktatási, kulturális, vállalkozói és sportolási téren is jelen van a felvidéki életben, partnerségben a Fidelitas-szal, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetséggel és más külhoni szervezetekkel. Hab a tortán a most meghirdetett Gólyabatyu, amelynek keretében a Via Nova ajándékcsomaggal fejezi ki elismerését a gyermeket vállaló, 30 év alatti tagjainak. Gubík a PestiSrácoknak nyilatkozott arról, miért volt szükség a szervezet ilyen mértékű átalakítására:
A szétaprózódott, immár négy párt által megosztott felvidéki magyar politikát a társadalmi együttműködések irányából lehet és kell újraépíteni. Ezt csak minél több itt élő magyar részvételével lehet megvalósítani, hogy a képviseletünk, a politikánk tényleg az ő életükről szóljon. Ez a világos cél annak a következménye, hogy a Via Nova az évek során felnőtt, a közösségépítésből induló tagjaink mára az ifjúságpolitikán túlmutató feladatokat vállalnak. A sokféle tevékenységnek értékrendet, támogatást és a kreatív energiák szabadságát egyszerre biztosító szövetség a megfelelő keret a folytatásra. A szervezeti megkomolyodás azt jelzi, hogy ez a csapat elejétől fogva komolyan gondolja, amit csinál.
Az ülés résztvevői az alsóbodoki Szent Kereszt felmagasztalása-kápolnánál. Az épület alatti kriptában található Esterházy János földi maradványainak nyughelye. Fotó: Esterházy Akadémia/Kiss Márton
A következő cél a gazdasági Minority SafePack
A rendezvényen a Magyar Közösség Pártjának több EP-képviselőjelöltje is részt vett, köztük Tárnok Balázs, aki jogászként közreműködött a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kontra Európai Bizottság (EB) perben. A per amiatt indult, mert az SZNT európai polgári kezdeményezéssel fordult az EB-hez, amiért Románia a Székelyföldet diszkriminálva költi el az EU-tól érkező kohéziós támogatásokat, az EB azonban lesöpörte az asztalról a felvetést, mondván, ez nem tartozik a jogkörébe. Az Európai Unió Bírósága első fokon a bizottságnak adott igazat, másodfokon azonban, múlt csütörtökön a székelyek pert nyertek. Ennek folyományaként az Európai Bizottság várhatóan befogadja az SZNT kezdeményezését, és legkésőbb a két hónapos határidő letelte után indulhat a „gazdasági Minority SafePack” aláírásgyűjtése.
Az eredményes aláírásgyűjtés kötelezné az Európai Bizottságot, hogy vegye napirendre olyan törvényjavaslat benyújtását, amely biztosítja a kohéziós támogatások egyenlő elosztását a különböző térségek között
– nyilatkozta a PestiSrácoknak Tárnok Balázs, aki példaként hozta, hogy az EU-s pénzekből jócskán részesülő, román többségű Brassó megye 20 százalékos GDP-növekedést tudott elérni az ország első uniós pénzügyi ciklusa alatt, míg a vele szomszédos, magyar többségű Kovászna megye csupán 2 százalékosat.
Ez egy olyan ügy, amely nemcsak a székelyeket érinti, hanem a felvidéki magyarokat is. Nagy erőkkel bele kell állni ebbe, és az aláírások összegyűjtéséhez azt kell megértetni az emberekkel, hogy a mindennapi életükről van szó. Ha megszűnne a diszkrimináció a támogatások elosztásánál, az több pénzt, több befektetést, több munkahelyet jelentene a szlovákiai és romániai magyarlakta vidékek számára
– tette hozzá, kijelölve a következő időszak egyik legfontosabb magyar ügyét.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS