esterházy jános
Semjén Zsolt: Esterházy János a magyarság megmaradását képviselte
Esterházy János élete során a magyarság megmaradását és azt a gondolatot képviselte, hogy minden nemzetnek joga van a létezéshez – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a mártírsorsú felvidéki politikus emlékére rendezett ünnepségen és díjátadón vasárnap, a parlamentben.
Milyen igényei vannak a magyarságnak Szlovákiával szemben? – Polbeat Gubík Lászlóval
Magyarországnak területi követelései lennének Szlovákiával szemben, ha olyan lenne a külpolitikai helyzet – állította néhány napja a kissé túlmozgásos szlovák külügyminiszter. De a történelmi paranoián túllépve, milyen igényei vannak valóban a magyarságnak Szlovákiával szemben? Mi ez a folyamatos felfordulás a szlovák belpolitikában, ami szeptemberre előrehozott választásokba torkollik, és mire számíthat ebben a zavaros helyzetben a felvidéki magyar politizálás? Mi lesz a Visegrádi Négyekkel? Ezeket a kérdéseket rágtuk át Gubík Lászlóval, a felvidéki Szövetség a Közös Célokért elnökével, egyben az Esterházy Akadémia igazgatójával, akit Vésey Kovács László, valamint Kolárik József, az Itthonról Haza portál főszerkesztője kérdezte.
A civil élet felől építi a felvidéki magyar politikát a Via Nova
Új fejezetet nyitott működésében az eddig ifjúsági szervezetként működő felvidéki Via Nova. A szlovák állampolgárságától megfosztott, de így is a felvidéki magyar közélet jelentős szervezőjeként tevékenykedő Gubík László vezette szervezet hétvégi rendezvényén alakult át magyar polgári társulásokat összefogó szövetséggé. A Via Nova Kárpát-medencei nemzetpolitikai kezdeményezések sorában vesz részt, EP-képviselőjelölteket állít, és persze ernyőt képez a Felvidék meghatározó tehetséggondozó, vállalkozói, sport- és kulturális szervezetei felett. Szellemi-erkölcsi iránytűjének pedig a kommunisták által elhurcolt és a börtönben halálra gyötört gróf Esterházy Jánost tekinti, akinek életműve magában hordozza a visegrádi együttműködés eszmeiségét is.
A felvidéki mártír végakarata után szellemi öröksége is beteljesülhet
Hatvan évet kellett várni, hogy méltósággal el lehessen temetni gróf Esterházy János, a Csehszlovákiához, illetve Szlovákiához elszakított magyarság legnagyobb alakjának hamvait. A két világháború közt a helyi magyarság jogaiért küzdő, a náci nyomásnak is ellenálló politikust előbb a szovjetek hurcolták el, majd háborús bűnösnek kikiáltva, tíz éven át – haláláig – Csehszlovákia börtöneiben raboskodott, miután halálbüntetését életfogytiglanra mérsékelték. Halálra ítélésének hetvenedik évfordulóján a Nyitra melletti Alsóbodokon helyezték örök nyugalomra a végakarata szerint, de a története, illetve hatása ezzel nem ér véget. Az egész életében a keresztény értékrendhez ragaszkodó, Csehországban és Szlovákiában máig nem rehabilitált politikus boldoggá avatása folyamatban van, ráadásul egy nappal az újratemetése előtt hivatalosan megnyitotta kapuit a felvidéki Martoson a róla elnevezett Esterházy Akadémia.
Ajánljuk még