A Fővárosi Ítélőtábla szerint mégis kémkedett az oroszoknak KGBéla

Mégis kémkedett az Európai Unió kárára a KGBélaként ismert volt jobbikos politikus, Kovács Béla – mondta ki másodfokú határozatában szerdán a Fővárosi Ítélőtábla. A bíróság ezzel megváltoztatta a korábbi, elsőfokú döntést, amellyel a Budapest Környéki Törvényszék tavaly felmentette Kovácsot a kémkedés vádpontjában. Mivel a két határozat ellentétes, a vádlott a Kúriához fordulhat jogorvoslatért, amit – mivel következetesen ártatlannak vallotta magát – bizonyára meg is fog tenni. 

Az elsőfokú ítéletet megváltoztatva bűnösnek mondta ki szerdán a KGBéla néven elhíresült volt jobbikos politikust, Kovács Bélát a Fővárosi Ítélőtábla az Európai Unió intézményei elleni kémkedés vádpontjában is. Kovácsot ebben a vonatkozásban szeptemberben felmentette a Budapest Környéki Törvényszék, a testület ugyanakkor jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt másfél év, három esztendőre felfüggesztett börtönbüntetéssel, illetve hatszázezer forintos pénzbüntetéssel sújtotta a vádlottat. A táblabíróság szerdán a büntetés mértékét kettő, a próbaidő mértékét pedig öt évre emelte fel. Kovács Béla – ahogy az várható volt – nem jelent meg a jogerős ítélet kihirdetésén, sajtóinformációk szerint huzamosabb ideje Oroszországban tartózkodik. A Fővárosi Ítélőtábla határozatának csak a fenti, rendelkező része nyilvános, a bíróság az indokolást a számos minősített adat miatt zárt tárgyaláson ismerteti.

A Kúriától kérhet jogorvoslatot KGBéla

Mivel a Fővárosi Ítélőtábla megváltoztatta a Budapest Környéki Törvényszék korábbi felmentő ítéletét, és a kémkedés vádpontjában bűnösnek mondta ki Kovács Bélát, a Jobbik volt EP-képviselőjének lehetősége nyílik arra, hogy a Kúriához forduljon jogorvoslatért, amit – mivel az első, és a másodfokú perben is következetesen az ártatlanságát hangoztatta – bizonyára meg is fog tenni.

A vád szerint Kovács Béla azután, hogy 2010 tavaszától EP-képviselő lett, többször találkozott az orosz katonai hírszerzés, a GRU egyik tisztjével. A nyomozás adatai szerint az orosz fedett tiszt azt kérte a magyar politikustól, hogy rendszeresen tájékoztassa az EU kül- és gazdaságpolitikájáról. A Jobbik volt politikusa 2012 októbere és 2014 februárja között több, az Oroszországot érintő adatot és kényes információt adott át adatokat a GRU hírszerzőjének. Kovácsról tudott volt korábban is, hogy kiterjedt orosz kapcsolatai vannak, a nyelvet is remekül beszélte, egyesek szerint ennek is szerepe volt abban, hogy a Jobbik egyik meghatározó tagjává válhasson. A másik, költségvetési csalásra vonatkozó, az OLAF felvetése nyomán kivizsgált ügyben a vád szerint a képviselő és három társa több mint huszonegyezer euró vagyoni hátrányt okozott az EP-nek 2012-2013-ban fiktív gyakornoki állásokkal.

Kovács mentelmi jogának felfüggesztésével másfél évig elbíbelődött az Európai Parlament

A volt EP-képviselő ellen hét esztendeje tett feljelentést az Alkotmányvédelmi Hivatal, miután kiderült, hogy a vádlott Oroszország számára szolgáltatott ki bizalmas adatokat az EU-ról, energetikai kérdésekről, az európai parlamenti választásokról, a magyarországi belpolitikai helyzetről és a paksi atomerőmű bővítéséről. A történtekről több külföldi titkosszolgálat is tájékoztatta a magyar társszerveket. A botrány kipattanása után Polt Péter legfőbb ügyész diplomáciai úton kezdeményezte Kovács mentelmi jogának felfüggesztését, amit az EP csak másfél év után tett meg.

Kovács Bélát gond és változtatás nélkül elhelyezhette volna bármelyik kalandregényében Rejtő Jenő, ehhez maga a vádlott is szolgáltatott muníciót a perében néhány állításával. Amikor a Budapest Környéki Törvényszék bírája arról faggatta, hogy miért utalt havonta az EP-képviselői tiszteletdíját is lényegesen meghaladó pénzösszegeket orosz anyósának, azt válaszolta, hogy nem szereti, ha sok pénz van nála, jobb helyen van az a mamánál. A bíróság ugyancsak igyekezett utánajárni, hogy Kovács valójában milyen viszonyt ápolt Vlagyimir Putyinnal, erre a vádlott az felelte, hogy találkoztak néhányszor, de alakult ki mélyebb kapcsolat közöttük, miközben folyamatosan Vologyaként említette az orosz elnököt, ami az orosz nyelvben, kultúrában bizalmas viszonyt feltételez. Kovács Béla a kiváló orosz, illetve japán kapcsolatait a perben azzal magyarázta:  nevelőapja a Diplomáciai Testületeket Ellátó Igazgatóság karbantartójaként külügyi szolgálatban állt, és 1976-ban Tokióba, a magyar nagykövetségre küldték négy évre külszolgálatra, felesége pedig szakácsnő volt ugyanott. Velük tartott az akkor tizenhat éves Béla is, akit az ottani amerikai középiskolába írattak be a nevelőszülők, akkor tanult meg japánul és angolul. Magyarországon érettségizett 1978-ban az I. István Gimnáziumban, majd ismét Tokióba, az ottani amerikai egyetemre küldték a nevelőszülők. Akkor ismerte meg Szvetlana Isztosinát, aki szovjet állampolgárként a japán közszolgálati televízió egyik oroszajkúaknak szóló adásának műsorvezetője volt. Kovácsnak tizennyolc éves kora után a külügy már nem fizette az utazási költségeit Budapest és Tokió között, így a legolcsóbb, ám nem a legrövidebb úton utazott oda-vissza: Budapestről Moszkvába, majd Habarovszkba repülővel, onnan vonattal Nahodkába – ami a hadiipari város, Vlagyivosztok polgári kerülete –, innen pedig hajóval Jokohamába, ahonnan vonattal jutott el Tokióba. Az egyik hajóúton, a Felix Dzserzsinszkij nevű hajón ismerkedtek meg Szvetlanával, és a háromnapos úton összemelegedtek. Később derült ki, hogy Szvetlana japán barátja tulajdonképpen a volt férje. Kovács nevelőapja 2016-ban elhunyt, így a perben nem tudta megismételni, hogy mire alapozza korábbi vallomását nevelt fia és Szvetlana KGB-s kapcsolatáról. 

Nettó hazaárulásnak nevezte a korábbi felmentő ítéletet Deutsch Tamás

Alaposan kiverte a biztosítékot a Kovács Bélát felmentő ítélet híre szeptemberben Deutsch Tamásnál. A Fidesz EP-képviselője a határozat kihirdetése után azt írta bejegyzésében:

A „független” magyar bíróság álláspontja szerint a volt jobbikos KGBélát az orosz titkosszolgálat beszervezte, az orosz titkosszolgálatnak dolgozó ügynöknek kiképezte, és KGBéla rendszeresen és konspiratív körülmények között találkozott a diplomata státuszban Budapesten tartózkodó fedett orosz titkosügynök tartótisztjeivel. Mindezek alapján a bíróság FELMENTETTE KGBélát a kémkedés vádja alól. Beszéljünk világosan: az ügyben eljáró elsőfokú bíróság nem jogerős ítélete nettó hazaárulás. Ennyi.

Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu