Miközben az ellenzék a veszélyhelyzet miatt bevezetett különleges jogrend ideje alatt rendszeresen még a nemzetközi médiában is szörnyű diktatúráról sivalkodott – bár a parlament továbbra is ülésezett –, arról valamiért elfelejtettek szólni, hogy éppen az ő frontembereik voltak azok, akik az általuk vezetett településeken te(l)jhatalommal rendelkeztek. Érdekes módon az ellenzéki polgármesterek voltak azok, akik a közgyűlés jóváhagyása, véleményezése nélkül hoztak meg egyszemélyben fontos döntéseket, rendeleteket, miközben az általuk diktátorként aposztrofált Orbán Viktor és a kormánytagok az állítólagosan bedeszkázott parlamentben az ellenzéki képviselőkkel voltak kénytelenek vitázni. Budapest főpolgármestere vagy éppen a DK-s László Imre mellett más baloldali városvezetők is igyekeztek minél jobban kihasználni a különleges jogrendből adódó lehetőségeiket, így a magát függetlennek nevező, valójában Jakab Péterrel parolázó siófoki polgármester, Lengyel Róbert is. A “független” városvezetőnek a rendkívüli felhatalmazás utolsó napján sikerült meghoznia még egy olyan döntést is, amivel gyakorlatilag bebiztosította magát arról, hogy ő maga egyszemélyben dönthessen a különböző beszerzésekről a járványhelyzet után is. Persze felmerülhet kérdésként: vajon milyen összefüggés lehet a védekezés és a beszerzések szabályozása között a veszélyhelyzet után? A válasz viszonylag egyszerű: valószínűleg semmi.
Siófok azon kevés vidéki települések közé tartozik, ahol már az előző ciklusban is ellenzéki polgármestert választottak, bár akkor még kormánypárti többséggel alakult meg a testület. Ezen kívül azonban semmivel sem lóg ki Lengyel Róbert a tavaly hatalomra került ellenzéki polgármesterek sorából, akik kiéhezett ragadozókként vetették be magukat az általuk elnyert települések vezetői székébe. Bár viszonylag hamar kiderült, hogy szinte semmilyen szakértelemmel nem tudják kezelni a veszélyhelyzetet, sőt, a felelősségvállalás sem erősségük, de a különleges jogrend által biztosított felhatalmazást persze maximálisan kihasználták. A siófoki polgármester válságkezelési képességeit jól mutatja, hogy a járvány csúcspontján az önkormányzat által üzemeltetett szociális otthon inkább csak a szerencsének, semmint a szakszerű védekezésnek köszönhetően nem vált gócponttá, így kerülhették el a Pesti úti idősotthonhoz hasonló tragédiát. Karácsony Gergely siófoki avatárja a közösségi médiában is rendkívüli aktivitással van jelen: a polgármesteri híradásokban részletes beszámolókat olvashatunk, leginkább arról, hogy milyen gonosz a kormány és mennyire nehéz az ő helyzetük, akik folyamatosan csak dolgoznak és a település érdekeiért harcolnak mindennel és mindenkivel.
Átláthatóság, az ellenzéki varázsszó
Lengyel Róbert az ellenzék által hangoztatott “transzparencia”-mantrát is előszeretettel használja, mindezt persze függetlenként, és nyilván csak véletlenül támogatta lelkesen a Jobbikot, majd állt be Márki-Zay mozgalma mögé is. Számos ellenzéki vezetésű településhez hasonlóan Siófokon is születtek finoman szólva is érdekes határozatok a veszélyhelyzet alatti rendkívüli felhatamazás idején. Ezek közül talán mégiscsak a legkiemelkedőbb az, hogy Lengyel a veszélyhelyzet utolsó napján, június 16-án egy olyan egyszemélyes döntést hozott, amelynek értelmében nettó (!) 15 millió forintra nő azoknak a beszerzéseknek az értékhatára, amin belül a polgármester saját hatáskörében, egyedül rendelkezhet. Ez már önmagában is olyan összeghatár, amire információink szerint a rendszerváltás óta nem volt példa a városban, azonban ez csak a nettó értéket jelöli meg, márpedig az önkormányzati beszerzések bruttó értéken kerülnek kiírásra. Az erről szóló rendelet a városi rendelettárban bárki számár megtekinthető. Egyelőre rejtély, hogy Lengyel miért tartotta ennyire fontosnak a járvány elleni védekezés alatt a közpénzek felhasználásának “megreformálását”, ráadásul felállított egy második kört a számára szimpatikus, de nagyobb értékű beszerzések átnyomására is: a nettó 15 000 001 forint becsült beszerzési értékhatártól nettó 25 000 000 forintig terjedő értéksávba eső beszerzésekről az a Pénzügyi és Tulajdonosi Bizottság dönt, ahol szinte alig van jelen kormánypárti képviselő. Mindez a gyarkolatban azt jelenti, hogy az összellenzék számára fontos beszerzéseket ezentúl akadálytalanul meg tudják majd valósítani, a képviselő-testületnek ugyanis arról már nem kell szavaznia. Az pedig már csak hab a tortán, hogy a polgármester annak ellenére rendelte a Pénzügyi és Tulajdonosi Bizottság hatáskörébe a beszerzések lebonyolítását, hogy Siófokon működik egy Közbeszerzési Bizottság is működik, amely – nevéből adódóan – talán kézenfekvőbb választás lett volna a feladat ellátására.
Fotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS