Pesti Srácok

A magyarok nagy többsége elutasítja az új migránskvótát

A magyarok nagy többsége elutasítja az új migránskvótát

A magyarok 77 százaléka ellenzi, hogy az Európai Unió bevándorlókat küldjön Magyarország területére a kormány tiltakozása ellenére. Nincs olyan társadalmi csoport, amely támogatná Brüsszel tervét, még a baloldaliak 58 százaléka is elutasítja - olvasható a Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatásában, amelynek eredményét hétfőn közölték az MTI-vel. A felmérésben - amelyet június 12. és 14. között ezer ember telefonos megkérdezésével készítettek - az áll, hogy a migránskvóta terve 2015 óta napirenden van Brüsszelben.

- tették hozzá. Kiemelték: az újragondolt migránskvóta európai terve ellentétes a 2016-os magyar népszavazás után a magyar Alaptörvénybe is beiktatott elvvel, miszerint "Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be". A Nézőpont Intézet ezért arra volt kíváncsi, hogy a magyarok elfogadhatónak tartják-e azt, ha a magyar kormány hozzájárulása nélkül hoznak döntést Brüsszelben egy ilyen fontos ügyben.

A felmérés eredménye szerint a megkérdezettek több mint háromnegyede (77 százalék) egyetért azzal, hogy Magyarország területére az Európai Unió csak a magyar kormány hozzájárulásával küldhessen "menekültkérelmet benyújtó bevándorlókat".

PestiSracok facebook image

A nemzetállami szuverenitást felülírni igyekvő migránskvóta elutasítása minden társadalmi csoportban többségi álláspontot jelent, de még a pártpolitikai preferenciákat is meghaladja - írták. Rámutattak arra, a kormánypárti szavazótábor csaknem egésze (93 százalék) ragaszkodna a nemzetállami hatáskörök védelméhez és ellenzi a bevándorlók kötelező kvóta szerinti betelepítését. Intő jelnek nevezték "a tervet hallgatólagosan támogató" baloldali pártok számára, hogy

még a baloldali szavazók többsége is ellenzi a migránskvóta elvét (58 százalék), mindössze harmaduk tartja azt elfogadhatónak (32 százalék).

Forrás: MTI

Ajánljuk még

Kegyelemre várva: a Budaházy család és a terrorvád 14 éve

Exkluzív 2023 január 7.
A Hunnia-ügy tizenhét vádlottja közül hétnek adott kegyelmet a közelmúltban Novák Katalin köztársasági elnök. Tíznek nem, azaz esetükben a döntést elhalasztotta. Budaházy Györgynek, a 2006-os nemzeti ellenálás vezéralakjának az újév nem hozta el a szabadságot. A háromgyermekes gépészmérnök édesapa 2009 óta áll büntetőeljárás alatt, a legsúlyosabb terrorváddal olyan események miatt, amelyek a gyurcsányi rendőrterror idején történtek és amelyekben egyetlen ember haja szála sem görbült meg. Amikor Budaházyt először elvitték a rendőrök, a legkisebb lánya mindössze 3 éves volt. Három gyermek nőtt fel úgy, hogy az édesapa fontos helyzetekben, amikor szükség lett volna egy apára, nem lehetett mellettük. A PestiSrácok.hu exkluzív riportjában most ők, a családtagok mesélnek: Bernadett, a feleség, akinek össze kellett tartania a családot; Villő, akinek kisgyermek korában konkrétan nélkülöznie kellett az apát; Boglárka, az NB I-es röplabdázó, aki éveken át hiába nézett a lelátó felé, édesapja büszke tekintetét keresve; és Botond, aki a közös filmnézésekre, íjászatokra emlékezve merített erőt, amikor tizenévesen neki kellett lennie a férfinak a családban, az erőt tartani édesanyjában és húgaiban. A közgazdász feleség ma egy ügyvédi irodában dolgozik, a két nagyobb gyermek egyetemre jár, élsportoló, a legkisebb még gimnáziumba – minden nehézség ellenére olyan emberekké váltak, akikre édesapjuk büszke lehet.