A románok szerint Magyarország az ő kegyükből létezik (PS-kommentár+Videó)
A román külügyminisztérium tudomásul vette, de megalapozatlannak tartja, hogy a magyar Országgyűlés kedden a nemzeti összetartozás évének nyilvánította 2020-at, a trianoni békediktátum – a román fél terminológiája szerint Trianoni Békeszerződés – századik évfordulóját. Az erről szóló, az MTI-hez szombaton eljuttatott közleményében a bukaresti külügyi tárca leszögezi: elfogadhatatlannak tart minden olyan próbálkozást, amely a történelem átírására és revizionista álláspontok hangoztatására irányul, mivel ezek ellentmondanak a XXI. századi európai valóságnak és annak az együttműködésnek, amelyről a stratégiai partnerségi dokumentumban, illetve a Románia és a Magyar Köztársaság között 1996. szeptember 16-án Temesváron megkötött alapszerződésben állapodott meg a két NATO-, illetve európai uniós tagállam. Románia szerint Romániának, a románoknak köszönhető, hogy Magyarország egyáltalán nemzetállamként megszülethetett, ennek a csodának a biztosítéka pedig a trianoni diktátum. Románia szerint Románia példaértékű módon babusgatja a nemzeti kisebbségeket, legfőképpen a területén élő magyarokat, akik szerintük még a régi mesékben szereplő, egykori fiktív országhatárokban hisznek.
A román külügyminisztérium megalapozatlannak tartja és elutasítja a magyar országgyűlési határozat indokolását, mivel Románia szerint nem léteznek olyan máig megoldatlan politikai, gazdasági, jogi és lélektani problémák, amelyeket a békeszerződés okozott. A román fél szerint a békeszerződés, amely egyebek mellett Románia és Magyarország határát is kijelölte, nem jelent megoldandó problémát, sem tragédiát, miként azt a budapesti parlamenti nyilatkozat beállítja.
Ez a szerződés a jelenlegi geopolitikai valóság egyik meghatározó eleme, és része azoknak a békeszerződéseknek, amelyek véget vetettek az első világháborúnak, a tizenkilencmillió ember életét kioltó valódi tragédiának, utat nyitva a nemzetállamok – közöttük Magyarország – megszületésének és megerősödésének
– olvasható a bukaresti közleményben, amelynek szerzői hozzátették: a trianoni béke aláírójaként Magyarországnak kötelessége a szerződés valamennyi előírását betartani és jóhiszeműen végrehajtani a nemzetközi jog alapelveinek megfelelően.
A román fél nem vitatja el Magyarország jogát, hogy történelme fontos mozzanatairól megemlékezzen, de nem fogadhatja el, hogy ezek a megnyilvánulások megkérdőjelezzék azokat a békeszerződéseket, amelyek a mai Európát meglapozták. Bukarest elfogadhatatlannak nevezi, hogy Magyarország közvetve vagy közvetlenül megkérdőjelezze azt a módot, ahogyan Románia tiszteletben tartja magyar etnikumú polgárai jogait, azzal a céllal, hogy egy másik nemzethez tartozásuk nosztalgikus, fiktív határok alapján megrajzolt történelmi eszméjét táplálja, amelyet Európa meghaladott az Európai Unió megalakulása által. A bukaresti külügy szerint Romániának és Magyarországnak együtt kell munkálkodnia azon, hogy a béke, az emberi alapjogok és a társadalmi jólét garanciájaként létrejött EU megerősödjék, és a kétoldalú jogi-politikai kapcsolatokat is erre az értékközösségre kell alapozniuk.
A közlemény szerint Románia mélyen elkötelezett a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak tiszteletben tartása mellett, és azon van, hogy minden eszközzel óvja nyelvi, vallási, kulturális és etnikai identitásukat, erősítse az etnikumok közti párbeszédet. A kommüniké megerősíti azt a Bukarest által rendszeresen hangoztatott álláspontot, miszerint Románia az utóbbi évtizedeken fejlett, modellértékű rendszert alakított ki a területén élő nemzeti kisebbségek jogainak védelmére. A román külügyminisztérium közleménye végén megerősíti, hogy a kölcsönös tiszteleten alapuló, a jövő felé forduló, a két ország polgárainak érdekeit szolgáló, pragmatikus kapcsolatokra törekszik Magyarországgal, és a magyar féltől is ugyanezt várja el.
A román külügy fenti kijelentései után senkinek nem lehet kétsége afelől, hogy maga a román állam szervezte meg alig több, mint két hete azt a gyalázatos támadást az úzvölgyi katonatemetőben, amely világszinten is egyedülálló. Az a nemzet társaság igyekszik a maga kegyének beállítani Magyarország létezését, amely egy évszázada a hegyekben kóborló törzsek szintjén létezett. Ezt a stílust, ez a sudribunkó faragatlanságot néhány emberöltővel ezelőtt még úgy nevezték, hogy hadüzenet. A hadüzenet félelmet kelt, esetünkben azonban épp az retteg, aki ugat. Egy évszázad is kevés volt a magyargyűlölő román latroknak, hogy történelmet hazudjanak legalább maguknak, ha már a világnak képtelenek voltak. Egy évszázad is kevés volt nekik, hogy legalább magukat megnyugtathassák: árulással, aljassággal megszerezték az ősi magyar földet. Gonoszok a velejükig, mégis tudják, érzik belül, hogy ahol élnek, az nem a hazájuk, csak bitorolják a területét. Aki látta az úzvölgyi katonatemetőt feldúló büdösszájú csürhét, az pontosan láthatja, hogy mit gondolnak a románok a nemzeti kisebbségekről, kiváltképp a magyarokról. És most ezt a vállalhatatlan hordát veszi védelmébe a román külügy, amelynek több, mint két hete vártuk az értelmezhető állásfoglalását a pogrom után; hát most megtették, leírták és közzétették maguk. A Magyar Országgyűlés néhány napja a nemzeti összetartozás évének nyilvánította 2020-at, nem pedig a történelmi országrészek visszacsatolásának esztendejének. És Romániának már ez is sértés: nem tudják megemészteni, hogy emlékezünk történelmünkre, hős eleinkre, nem felejtjük le, hogy hol éltek/élnek magyarok. Nekik a velük pezsgőző Medgyessy kell: vele lehetett beszélni, ő még „megértette”, hogy mezítlábas félemberek hozták létre a civilizációt az ősi Dákiában. Az ugat a román külügyhöz hasonló stílusban, aki pontosan tudja, hogy neki magának nincs összetartozó nemzete, történelme, kultúrája, hazája, mert még azt is lopta. A román külügy állásfoglalása után senki nem beszélhet komolyan futballhuligánokról, elszigetelt sovinisztákról, szélsőségesekről. Úzvölgye a román állam hivatalos, a magyarokat érintő politikájának látványos bemutatója volt. Erről szól külügyminisztériumuk közleménye. Ott olvasható fentebb. Cs. T.
Forrás: MTI; Videó, kommentár: PS; Fotó: Facebook
