Több élelmiszeripari szabályozás is változik jövőre. Vasárnaptól lép hatályba például a Magyar élelmiszerkönyv módosítása is. Eszerint a nyers sonka, parasztsonka, parasztlapocka, angolszalonna sótartalma legfeljebb hat százalékot érhet el.
A sótartalom két lépcsőben csökken, 2017. július elsejétől további egy százalékkal kell visszafogni a termékekben található só mértékét. A főtt sonkák esetében a végső határidő után már csak 3,5 százalékos sótartalommal kerülhetnek forgalomba a termékek. Az előírás célja, hogy a Magyar élelmiszerkönyvben szereplő, Magyarországon hagyományosan előállított és ismert hústermékek jó minőségben készüljenek és a fogyasztók tisztességes tájékoztatást kapjanak a megnevezéseken keresztül is a minőségről és a beltartalmi értékekről.
A húskészítményekről és egyes előkészített húsokról szóló rendelkezés július 21. óta érvényben levő előírásai betartására egyéves türelmi időt kaptak a vállalkozások. Az intézkedés amellett, hogy rögzíti, mi nevezhető húsnak egy termék jelölésekor, felemeli az elvárt minimális hústartalmat is az egyes készítményeknél: a felvágottaknál 50 százalék, a virslinél és a párizsinál 51 százalék, a szafaládénál és a krinolinnál 55 százalék a minimális hústartalom a korábbi 40 százalék helyett, miközben legfeljebb 10 százalékban tartalmazhatnak csontokról mechanikusan lefejtett húst. A májkrém minimális májtartalma 12 százalékról 25 százalékra nő. További jelentős változás, hogy a húskészítmények, jelölésénél azt az állatfajt kell feltüntetni, amelyet legalább 70 százalékban – őshonos és vadállatok esetében 80 százalékban – tartalmaz az adott termék.
Bár a sütőipari termékekről szóló előírások már december 21-én hatályba léptek, a vállalkozásoknak biztosított hat hónapos türelmi idő miatt érdemi változásokra 2017-től lehet számítani ezen a területen. A rendelet számos új kenyérfajtát von szabályozás alá. A lisztkeverékből készített kenyerek esetében rögzítették a keveréket képező lisztek pontos arányát és több termék esetében a korábbi szabályozáshoz képest megemelték a névadó gabona elvárt arányát is. Ennek köszönhetően markánsabb ízű és jobb minőségű kenyerek kerülhetnek a piacra.
magyaridok.hu
Alex
2016-12-31 at 18:36
Húst a húskészítménybe? Micsoda eretnek gondolat! Ez egy régi, elavult, ma már idejétmúlta.. A korszerű hústermék egyre kevesebb húst tartalmaz, sőt annál is kevesebbet. Hamarosan eljön az idő amikor a legnagyobb húsexportörök az Egyesült Vegyiüzemek lesznek. Persze ez nem akadály, nem baj. Nem kötelező megenni, sőt inkább ellenjavalt.
khm
2016-12-31 at 15:09
Sótartalom tekintetében,nincs kompromisszum.
Amelyik sonka nem lett 6 hétig sózva,s egy hétig füstölve,az sótartalom ide,vagy oda,nem érdemli ki a Sonka nevet.
Tudom,hogy egy hét alatt,semmi érdemlegest nem lehet előállítani. Akár a nitrites pác sóval sem. Márpedig,az inkább káros,mint a rendes só.
Azt is tudom,hogy így egy disznóról,több bőrt is le lehet húzni.
Régebben a 3 hónapos jószág a malac névre volt hivatalos,nem a disznóra. S nem is sült össze a felére a karaj….
De érteni vélem a népegészségügyet is. Nekik az az olcsóbb,ha kevesebben betegszenek meg.
Azért megérdeklődöm,hogy az E.. nevű vegykonyhai izék,(pl füst a roma) mi a frászt keresnek az élelmiszer ipar egészségesnek gondolt termékei között? Inkább ezeket kellene kizárni,illetve csökkenteni,hogy ismét érezhessék az eredeti ízeket az emberek.