A fenntartható vízgazdálkodás területén ma már nem elvi döntéseket kell meghoznunk, feladatunk az, hogy a közös cél eléréséhez szükséges lépésekről, a végrehajtás módjáról, időtávjáról, a finanszírozás feltételeiről beszéljünk – mondta Áder János köztársasági elnök szerdán a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség (MaSzeSz) online konferenciáján.
Ismertette: nyolc éve, hogy megszületett Magyarország nemzeti fenntartható fejlődési stratégiája. Az első budapesti Víz Világtalálkozón, 2013-ban meghatározták a vízzel kapcsolatos célokat. Öt éve fogadták el az ENSZ fenntartható fejlődési keretrendszerét, az Agenda 2030-at, és ugyanabban az évben egyeztek meg Párizsban arról, hogy az éghajlatváltozás elszabadulását hogyan kívánják megelőzni. Utóbbi megállapodás végrehajtásakor fontos szerep jut a vízgazdálkodást érintő szemléletváltásnak. 2015-ben megszületett a Kvassay Jenő terv, az ország új nemzeti vízstratégiája – sorolta, hozzáfűzve, hogy ezek mind-mind a fenntartható fejlődésünket szolgáló szemléletváltásra épülő tervek, megállapodások, szándékok. Áder János a konferencia résztvevőihez több kérdést is intézett, remélve, hogy a tanácskozás végére ezekre válaszok születnek. A szakembereknek egyebek közt arra kell választ keresniük, hogyan érhető el, hogy ne hagyja el több víz az országot, mint amennyi belép, vagy hogyan akadályozható meg az ország területe nyolc-tíz százalékának az elsivatagosodása.
Kifejtette: az ország víz és szennyvízművei a legnagyobb energiafogyasztók közé tartoznak minden magyar városban. Tudható, hogy a szennyvízben több kiaknázatlan energia van, mint amennyivel ma a vízműveket működtetik, ezért fontos kérdés, hogy mi a teendő annak érdekében, hogy átvágjuk ezt a gordiuszi csomót. A köztársasági elnök felvetette annak megvitatását is, hogy milyen döntésekre lenne szükség ahhoz, hogy Magyarországon felgyorsuljon az integrált vízkészlet-gazdálkodás; mit kell tenni annak érdekében, hogy a vízközművek nagyobb vállalati hatékonysággal működjenek, és ahhoz, hogy a fejlesztésekben élen járó vízközművek tapasztalatait más bajban lévő cégeknél is alkalmazni lehessen. Megválaszolásra vár az a kérdés is, hogy mire van szükség a vízhez kötődő adatbázisok összekapcsolásához és a digitális vízgazdálkodás feltételeinek a megteremtéséhez. A vízveszteséget csökkentő fejlesztéseket hogyan lehet úgy szakaszolni, hogy ne egy kezelhetetlenül nagy összeg rémissze el a döntéshozókat, hanem egy okosan szerkesztett és fokozatosan hasznot hajtó megújulás terve bontakozzon ki. Kovács Károly, a MaSzeSz elnöke szerint mind a vízkészletek, mind az infrastruktúra állapota miatt aggódik a társadalom, döntő többségük elkötelezett és nyitott egyrészt a társadalmi szolidaritásra, másrészt a jövő nemzedéke iránti elkötelezettségre. Ugyanakkor a feladatok elvégzéséhez nemzetközi együttműködés, digitalizációs fejlesztés és a jövő szakemberei is szükségesek.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Illyés Tibor
Hans Landa
2020-12-05 at 09:11
Kristóf:A Vásárhelyi terv nem valósult meg mert a ő meghalt 1846-ban,természetesen külföldi olasz “szakértő” vette át a kivitelezést.Ennek eredménye lett egyebek mellett a 1879-es szegedi árvíz.Vásárhelyi tervének lényege veszett el,átvágásokkal,gátakkal felgyorsították a víz lefolyását,persze ekkora már az elsődleges cél plusz szántóterületek nyerése volt.Az un fokgazdálkodást már a 18.sz-ban tönkretették a habsburgok.E téma szakértője Andrásfalvy Bertalan,könyvei,dokufilmjei vannak .Az ő, és Ángyán József szaktudása biztosan nem nélkülözhető.
Apám 57″-ben volt katona Kalocsán.A kiskunságra jártak gyakorlatra, már akkor homokdűnés,félsivatagos volt!
Tarcsa Kend
2020-12-03 at 06:29
A fentiek,ahogy szokták,játszák a keménylegényt.A víz a legfontosabb.Minek kell magának is bunkózni,mikor létfontosságú a téma,amit forszíroz.
Az Áder János az egyetlen,aki eddig odaállt a víz-kérdés mellé.Nem szabad vádolni,és vagdalkozni,mert ez csak buksi kutya morgása marad.
Kristóf,a téma fontos,és nemes!
Már a felvetésekor 1,a 100 ellen.
Ezt csak az hallja meg,akinek füle van,csak az látja meg,aki nem vak.
A legtöbb jó dolog azért veszik el, mert hibát vétünk.
Ebből is csak úgy lesz valami,ha azok összefognak,akiknek a víz a vesszőparipája.
Ezredesünk,a Nagy Blanka vizét igyekszik felfogni.
Eszméletlen!
Kristóf
2020-12-02 at 17:32
Nem csak a cucilista vízgazdálkodás barmolta el. Először Mária Terézia, utána pedig mindenki, aki hatalmon volt.
Ez viszont azért szép, mert ha jövőre üt be a krach, akkor az EGÉSZ 300 ÉVI KÁRTÉTEMÉNYÉRT A FIDESZ VISZI EL A BALHÉT!!!
Jó lesz ez, csak így tovább kiszolgálni hurkás nyakú bunkók 5percnyi igényét. Nem fog elmaradni a jutalom, csak sajnos mindenkinek jut belőle: éhezés lesz.
(Nyáron egy Tápióhoz közeli tanyán kérdeztem a tulajt, hogy amott a sűrűbb növényzetnél az egy vízjárta terület-e? Mondta, hogy a ‘70-es évek elejéig az volt, azóta száraz. Az a fránya nyárfás lesüllyesztette a talajvizet. Hát a nyárfa mióta van ott? Az? Kb. 2000 óta. … Aha értem.
Idén Somogyban és Zalában megfigyeltem két patakot majdnem teljesen eltűnni.)
khm
2020-12-02 at 16:37
Felénk vannak kopolyák,morotvák,és nagyon sok népi elnevezés az ártérben,kezdenek kihalni a halászok elmúltával,de ezt itt is elizélték a szúnyog ellenesek. Permeteznek a turisták miatt és nincs többé fecske,sem denevér.Sem HALIVADÉK!
Hát mi a fenét egyenek?
khm
2020-12-02 at 16:30
“Piscina magna cum clausura existens, gyalmostho, vel etiam morothwa dicta” (Werbőczy 1990: I/133. 41. §). Valahogy a halastó kifejezés elterjedt, de az, hogy a morotva elhagyott folyómedret is jelenthet, az nem. Pedig a halban való bőséget, és a területek értékét éppen a fokgazdálkodás adta (Molnár 1991: 21.). ”
https://mult-kor.hu/20021111_vadvizorszagtol_a_fokgazdalkodasig
khm
2020-12-02 at 16:26
A fokgazdálkodást pedig törvény írta elő.
A cuclista vízügy,meg elbarmolta.
Hesslerezredes
2020-12-02 at 16:26
Khm. Magával nem tárgyalok. De nem Ceglédbercel. Tápió…akármi.
khm
2020-12-02 at 16:25
Az Alföldön semelyik falut nem kell felszámolni,hanem (ahogy régebben is,körgáttal védeni.)
Más kérdés a közlekedés,és sajnos azt is észre kell venni,hogy a csapadék máskor és más formában jelentkezik. A magas hegyekben régebben volt hó,de egyre kevesebb van.
Az ország maradék Bács megyei részén,talán 1985-ben volt kemény tél. -28 fok.
khm
2020-12-02 at 16:08
Serpens.
khm
2020-12-02 at 16:00
Ceglédbercelen. Ugye?
Hesslerezredes
2020-12-02 at 15:17
Hát Kristóf uram, maga aztán megaszondta!! És minden szavával egyetértek.
Én magam éltem át a 90-es évek elejétől a végéig, hogy egy Cegléd-közeli faluban az apósomék kútjában a vízszint a talajközeli 1 méterről kb. 6-7 méter mélységre csökkent 10 év alatt és ha mertük, hát nagyon gyorsan kimertük még azt is. Aztán kellett 2-3 nap, hogy legyen valami az alján.
Bizony Széchenyi és Vásárhelyi együtt okoztak annyi kárt az országnak, mint amennyit máshol hasznot hajtottak.
Kb. 1000 évig, meg persze azelőtt évtízezredekig az Alföld egyetlen nagy vízivilág volt. Talán e miatt is maradtunk meg a tatár és a török alatt is.
Sajnos nincs más megoldás, mint számos alföldi települést felszámolni és a helyüket visszaadni a víznek. Bizony kellenek tartósan vízzel borítva hagyott helyek, méghozzá jó sok.
Aztán a Duna-Tisza csatornát meg kell csinálni Kecskemét alatt és onnan északra és délre egy egy hosszú csatornát csinálni, hogy a Duna-Tisza Közére ázzon be a víz.
Én még a Móri árkot is visszaadnám a Dunának és feltölteném, amikor nagyobb árvizek jönnek.
Mert ma már nem az árvíz ellen kellene védekezni, de imádkozni, hogy jöjjön már az az árvíz, hogy legyen elégvíz, amit ide vissza tudunk tartani.
Kristóf
2020-12-02 at 15:03
Magyarországon az ún. éghajlatváltozás a nyilvánosan elérhető adatok szerint kb. 100 éve tart. Ezért az agrárium és a vízügy a felelős a tájszerkezet megváltoztatásával. Mintegy 150 év szívós munkájával kiszárították a tájat, nagyban kiiktatták a helyi vízkörzést, mely az élet alapja. Az évi átlag csapadék 100 év alatt egyenletesen csökkent kb. 100 mm-t. A Kiskunságon átlag 6 métert süllyedt a talajvíz, már több mint negyven éve nincsenek nyáron délutáni esők, ért kalász helyett homokot kerget a szél.
Az igazi pusztítást a Habsburgok kezdték el, amikor Rákóczi után eltömették a fokokat, hogy a búzát lóvontatású hajókkal vihessék haza. Az árterek akkor mocsarasodtak el, mert a víz a tavaszi zöldár után nem tudott visszahúzódni. Azóta rögzült itthon az a szemlélet, hogy a magyar földet külföldiek, megszállók zabáltatására kell kirabolni. Nagy István ma is ezt forszírozza, Eurókért cserébe.
Erre a pusztításra volt válasz a holland óceáni éghajlatról importált Széchenyi és Vásárhelyi fémjelezte rablógazdálkodás a vízzel, mely ott is megbukott. Ennek csak az árvizek voltak a kisebb kártéteményei (Szeged, Pest, 1970, stb.), mert a feketeleves mostanra készült el pusztulás szélére sodorva az országot. Ehhez képest az OVF máig a vízelvezetést folytatja, úgy, hogy tavaly óta a Kiskunság hivatalosan is félsivatag. Nem hiába, a szakemberek azért szakemberek, mert ezt tanulták az iskolában: a pusztítást.
– A 2020 tavaszi aszály végén országos homokvihar is volt, bizony helyi homokkal.
– Idén több tíz kisebb folyó tűnt el a térképről.
– Az utóbbi pár évben április végétől október elejéig a felső tíz centi alatti átmeneti talajréteg nedvességtartalma 5-10% ORSZÁGOSAN. (Pl. ezért betegek a fák országszerte.) A felső réteg nedvessége együtt mozog az esőkkel. Beszivárgás csak télen van valamennyi, mert a heves nyári esők gyorsan leszaladnak a gondosan kiépített és karbantartott vízelvezető rendszeren. Viszont ha a nyári időszakban jön másfél hónap aszály, akkor a felső réteg is kiszárad, és MINDEN NÖVÉNYZET ELPUSZTUL és gyújtóssá válik. Nem Magyarország 10-15%-án, de mindenhol. És leég az egész mint Ausztrália, vagy legutóbb Amerika nyugati partja Kaliforniától Alaszkáig. A talajképződés megáll, az erózió pedig elhordja a maradék talajt is. Ahol pedig nincs beszivárgás, növény és talaj, azt sivatagnak hívják.
– Az öntözés egy dologra alkalmas: az esztelen pusztítás felgyorsítására. Ezt tette mindenhol a történelemben, ahol eddig öntöztek.
– A tragédia csak idő kérdése, akár jövőre is bekövetkezhet. Az elkerülésére a beszivárgást kéne helyreállítani, melyet felszíni vízborításokkal lehet elérni. Időszakos és állandó víztestek az Alföld nagyjából felén. Slussz. Ha van beszivárgás, akkor van értelme a fáknak, mert úgy nem száradnak ki. A fák nyáron biztosítják a helyi vízkörzést, hűtik a tájat. A víz a tájban megakadályozza a túlmelegedést, de a fagybetöréseket is. Az időszakos víztest legelő és halszaporító vagy erdő, a többin lehet garázdálkodni tovább.
– Ha továbbra is csak a finomkodás megy a mélyfekvésű területeken “gazdálkodó” zöldbárók és tómederbe épített ingatlanok tulajdonosainak puszilgatásával, akkor az elkövetkezőkben a magyar államot a természet le fogja radírozni a térképről. Meglepő gyorsasággal.
Hesslerezredes
2020-12-02 at 14:31
Khm!
Maga olyan hülye helyből, mint más nekifutásból.
Ha belép egy szobába, hiába kapcsolja fel a villanyt, akkor is sötét lesz ott.
Annyit ért maga a hadügyekhöz, mint veréb az ábécés könyvhöz.
Ha valaki korszerű hadsereget akar, akkor az én vagyok, maga phasskalapp!
De a hagyományos haderőben és fegyverzetben a legkisebb mértékig sem hiszek, az az ablakon az utcára kilapátolt pénz, az utolsó fillérig.
Nem szeretnék mást, mint hogy maga beüljön egy új Leopárdba én meg egy orosz, vagy amcsi páncéltörő rakétát indítok magára – oszt’ utána a marék hamut, ami magából megmaradt, sheghshay, kiszórom a földre és lepisálom!
Baromagyú!
khm
2020-12-02 at 14:00
Ja!
A hesslerezredes,pedig a hadsereg ellenes erők seggszája.
khm
2020-12-02 at 13:58
Az Alföldön,meandereztek.
Áder úr,aligha kívánja vissza ezt a hajózásilag furcsa dolgot. 🙂
(Régebben a tengerjárók,nem tudtak volna Butapestig eljutni)
A szloták erőmű,pedig bratislaváig gondolta a Duna kanyar tönkretételével!
Nem értem,hogy SENKI NEM AKARJA észrevenni,hogy az USA,kezdi a vízerőműveket bontani? Pont a halak voltak,akik elmagyarázták a létszámcsökkenéssel,hogy durván ki izéltek velük (is).
A kisebb,alig látható lények,nem voltak feltűnőek. Sem a csökkenés,sem a túlszaporodás. Csak a tömeges elhullás.
Hesslerezredes
2020-12-02 at 13:45
Szemmel látható, hogy ez a pozíció – a köztársasági elnöké – felsorakozik a szocializmusban terjesztett viccben felsorolt négy fölösleges dolog közé 5.-ként a világon:
Mi a világ négy legfölöslegesebb dolga – hangzott a 2+2-t érő kérdés?
Válasz:
– a pápa pöcse,
– az apáca csöcse,
– a Szakszervezet és
– a Párt.
Nos, 5.-ként itt van
– a köztársasági elnöki pozíció.
János, nem idézem nagy blankát, én annál kuturáltabb vagyok, csak annyit kérek: még írd alá azt az Alaptörvény-módosítást, ami megszünteti a posztodat.
Irány a prezidenciális köztársaság, ahol a miniszterelnök egyúttal köztársasági elnök is.
(Ja, és 2+2-t azért ért a kérdés, mert 2 évet kapott, aki mesélte és 2 évet az, aki hallgatta a viccet.)
khm
2020-12-02 at 13:41
A vizeknek régebben volt területe,szépen elterülni,PONT MINT A NÍLUSNAK.
A rátelepített erőművek,pontosan a hasznát (termékeny üledék) vették el.
AZ áradás,LASSAN húzódott vissza,és pont az hiányzik aszálykor a légkörből. A párolgás.
A Nílust is megregulázták,a Dunát,Tiszát,alig érthető területekre korlátozták.
És mindenki csodálkozik,hogy a vízregulázás,akár egy ARAL tó (régebben tenger) halála is lehet.
Ja a vízerőműveknek a hasznát nem is túl sokára rá kell fordítani a turbinák megújítására (25 év),a meder kotrása,az úgy tudom,hamarabb lesz. 🙂 (síkvidéki erőműveknél)
szemet szemért
2020-12-02 at 13:26
Elnök úr.Túl sok a vizes téma.Már rohadtul unalmas.
knerten
2020-12-02 at 13:11
Fura a szereposztás a Fideszen belül, de tényleg.
Szájert dobozban küldték haza Brüsszelből, Áder nyilvános megszólalásai kizárólag a környezetvédelemről szólnak, Lázár a ló-tehén-villamos háromszögben mozog, Kósát eltüntették, Pokorni a Normafát kapálgatja…
A régi jó dolgokból nem maradt semmi…