A kormány mindent megtett annak érdekében, hogy a gazdák a lehető legkevésbé érezzék meg a háború hatásait és a múlt évi aszály következményeit – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Magyar Nemzetnek adott interjúban. A miniszter az új támogatási rendszerről elmondta, hogy áprilisban a szokásos rendben kezdődhet meg az egységes kérelmek benyújtása.
A napilap hétfői számában megjelent interjúban a tárcavezető elmondta, hogy a kormány 20 intézkedést hozott az infláció letörése és a magyar családok megvédése érdekében, amelyek hatására már márciusban lassulhat az áremelkedés mértéke. Ezt egyébként a piaci folyamatok is előrevetítik. Az élelmiszer-infláció hamarosan túl lehet csúcson. A mezőgazdasági termékek és az energiaárak mérséklődésének köszönhetően vannak olyan termékek, amelyeknek már csökkent az ára a boltokban.
Nagy István elmondta azt is, hogy az árstop a magyar lakosságot védi a brüsszeli szankciók okozta áremelkedéstől. Az intézkedés addig marad, amíg az inflációt csökkenő pályára nem tudjuk állítani. Jelenleg ez a dátum április 30-a. Kijelentette, hogy nem tervezik előrébb hozni a szabályozás kivezetését, a piac is erre készül.
Leszögezte, hogy az alapvető élelmiszerek árának rögzítése nem piaci célokat szolgált, hanem szociális intézkedés volt, amely be is töltötte a szerepét, hiszen az árstopos termékek iránt átlagosan húsz-nyolcvan százalékkal nőtt a kereslet. Az árstop alkalmazásán túl szükség volt az áruhiány elkerülése érdekében arra is, hogy a hazai áruházakat kötelezzük arra: az élelmiszerárstoppal érintett termékeket megfelelő mennyiségben tegyék elérhetővé.
Az agrárminiszter visszautasította azokat az elméleteket, miszerint az árstop miatt elkerülhetetlen volt az áremelés a kiskereskedelemben. Az árrögzítés nem okozott akkora bevételkiesést a boltoknak, ami ilyen lépést indokolt volna. A nagy üzletláncok ráadásul könnyedén képesek voltak kompenzálni az árstop hatásait széles termékkínálatuknak köszönhetően, miközben a vidéki, falusi kisboltok hátrányba kerültek.
A kormány ezért a kisebb boltok zavartalan működése érdekében támogatási konstrukciót dolgozott ki, amelyet a hentesüzletekre is kiterjesztettek. A pályázatban a falusi üzletek 1-3 millió forintos, míg a hentesboltok akár 3,5 millió forintos támogatásban is részesülhetnek. A hentesüzleteknek szóló pályázatok benyújtására még van idő, március 20-ig igényelhető a hozzájárulás
– mondta.
Nagy István egyebek között szólt arról is, hogy alapos előkészületek és hosszas, nehéz tárgyalások után tavaly novemberben fogadta el az Európai Bizottság Magyarország Közös agrárpolitika stratégiai tervét (KAP). A 2027-ig tartó időszakban, az uniós forrásokkal és a kiemelkedő arányú, nyolcvanszázalékos nemzeti költségvetési hozzájárulással együtt minden eddiginél több, 5300 milliárd forintot tudunk biztosítani a magyar vidék, a gazdálkodók és az élelmiszer-feldolgozó vállalkozások számára. A vidékfejlesztési források több mint fele, csaknem 1500 milliárd forint gazdaságfejlesztést, több mint ezermilliárd forint pedig fenntarthatósági célokat finanszíroz majd.
Mint mondta, az a céljuk, hogy 2030-ra a mezőgazdaság termelékenysége a másfélszeresére, az agrártermelésünk hozzáadott értéke a kétszeresére nőjön, az agrár- és élelmiszerexportunk értéke pedig ötvenszázalékos növekedéssel 15 milliárd euróra emelkedjen. A források hatékony felhasználásával a termelő mezőgazdaság mellé felépítik a feldolgozó mezőgazdaságot.
A gazdáknak áprilisban már az új támogatási szabályok szerint kell benyújtaniuk az egységes kérelmeket. Ennek kapcsán a miniszter elmondta: a gazdák tájékoztatása érdekében az Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakemberei országjárást tartanak, ahol az érintettek megkapják a szükséges információkat az új támogatási rendszer lényeges elemeiről, a legfontosabb változásokról, a határidőkről. Új honlapot indítottak, az agrárkamarával közös kiadványokban gyakorlatiasan magyarázzák el az új rendszert. Felkészítik a falugazdászokat és a szaktanácsadókat is, akikhez a gazdálkodók bátran fordulhatnak.
Ezzel egyidejűleg zajlik az új támogatási rendszer végrehajtásához szükséges intézményi, végrehajtási, informatikai felkészülés, valamint a nemzeti jogszabályok is hamarosan megjelennek. Minden érintett azon dolgozik, hogy áprilisban a szokásos rendben kezdődhessen meg az egységes kérelmek benyújtása
– mondta Nagy István.
(Magyar Nemzet / Kiemelt kép: MTI/Balogh Zoltán)
Orientál
2023-03-06 at 19:27
… Azokkal a hozzászólókkal egyetértek akik az árstop megszegésekről írnak. Ennek a bejelentésnek a céljából létre kellene hozni egy telefonos ügyfél szolgálatot amely ilyen panaszok bejelentését fogadná. Telefonszámát közismerté is kellene tenni.
Orientál
2023-03-06 at 18:34
Aki nem veszi figyelembe az elmúlt évi súlyos aszálykárokat ,na az mintha nem ebben az országban élne.
Orientál
2023-03-06 at 18:33
Sajnos a korrupt hazug országunkat szétlopó balliberális mszp-s szdsz-es Medgyessyék Gyurcsányék Bajnaiék sokat megcsináltak azért hogy hazánkat az általuk ellopott állami vagyonok és milliárdok államcsődöt okozzanak ,20 milliárd eurós hitelt vettek fel , na és az miattuk kifizetett és fizetendő éves kamatterhek miatt ami még generációkon át rontani fogja hazánk pénzügy mérlegét , egyensúlyát.
SzaboRoza
2023-03-06 at 10:40
Többszörös az ellentmondás az elmondottakban.
…’az árstop a magyar lakosságot védi a brüsszeli szankciók okozta áremelkedéstől.’
Az első (vagyonok befagyasztására vonatkozó) eu-s szankció 2022. február 23.
benzinár stop bevezetése: 2021. november 15., azaz 100 nappal az első szankció előtt
Az első élelmiszerár-stop bevezetése: 2022. február 01. azaz 3 héttel az első szankció előtt
Látnok az agrárminiszterünk?
Vagy lehet, nem is a szankciókhoz kötődnek a hazai árstoppok?
’Az agrárminiszter visszautasította azokat az elméleteket, miszerint az árstop miatt elkerülhetetlen volt az áremelés a kiskereskedelemben…
A nagy üzletláncok ráadásul könnyedén képesek voltak kompenzálni az árstop hatásait széles termékkínálatuknak köszönhetően…’
A kompenzáció nem áremelést jelent?
Nem lett volna hasznosabb előbb átgondolni a nyilatkozatot?
gizike
2023-03-06 at 09:58
Tisztelt Agrárminiszter Úr!
Vásárlói tapasztalat: szombaton a Lővőház utca egyik élelmiszer boltjában 2 liter árstoppos tejet szeretten volna venni. Sajnos nem sikerült, mert az örző védő cég alkalmzottja kivett a kosaramból 1 liter tejet,azzal az indokkal, hogy csak 1 lt tejet lehet venni az árstoppos áruból. Megjegyzem nem volt kiírva semmi a vásárlási mennyiségre vonatkozóan. Sajnos az a tapasztalatom, hogy az árstoppos árukból kevesebb mennyiség kerül a polcokra, továbbá az is észlelhető, hogy a magyar árut sokkal drágábban adják, míg az import árut kb. 150-300 ft-al olcsóbban(paradicsom, paprika, stb.). Ami ezután következett: az illető kioktatott, hogy ebben az országban mennyire rossz élni, de a szomszédos országokban meg sokkal olcsóbb minden és sokan járnak át romániába vásárolni, mert ott nagy az olcsó árú kinálat és nincs árstop, sőt még a nyugdíjak is magasabbak és a nyugdíjasokat ingyen temeti el a román állam. Naiv kérdésem, hogy megengedhető-e egy örző-védő szolgálat alkalmazottnak, hogy ilyen lejárató kampányt folytasson a vásárlók körében? Kinek a felelőssége ez?Miért olcsóbb az import árú?
Béla
2023-03-06 at 09:42
“A források hatékony felhasználásával a termelő mezőgazdaság mellé felépítik a feldolgozó mezőgazdaságot.”
1 kiló liszthez kb 0,5-0,6 dl dl víz kell. Másfél kilós kenyér lesz belőle.
magro. hu írja: Búza felvásárlási átlagárak az elmúlt 12 hónapban 100000Ft/ tonna (100Ft/kg)
1 kg búzáből 0,75 kg liszt lesz.
Miután ez sok kézen keresztül megy, hogyan lesz belőle 1000Ft/kg kenyér?
Nem dicsekedhet ezzel az agrárminiszter.