Magyarország rendkívüli mértékben szolidáris Németországgal, hiszen a magyar emberek adóforintjaiból védjük a határainkat, így védjük Németországot is az illegális bevándorlással szemben – reagált Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombaton az MTI-nek Angela Merkel német kancellár szombati lapinterjúkban megjelent nyilatkozatára.
Magyarország több mint 800 millió eurót költött a határvédelemre és ehhez semmilyen segítséget nem kapott – hangsúlyozta Szijjártó Péter. A miniszter örömét fejezte ki, hogy a két éve folyamatosan hangoztatott magyar álláspontot egyre többen támogatják Európában.
“A magyar kormány kezdettől azt mondja, hogy nem a bajt kell idehozni, hanem a segítséget kell odavinni, ahol a baj van”
– fogalmazott. Szijjártó Péter leszögezte: Németország legfontosabb gazdasági partnerünk. A
német cégek nagy szeletet hasítanak ki maguknak a Magyarországra érkező uniós forrásokból, de mi ezt nem sajnáljuk tőlük, hiszen magyar embereket alkalmaznak, ez a helyzet tehát mindenkinek jó”
– jegyezte meg a miniszter. Angela Merkel német kancellár szombati lapinterjúkban a menekültek tagországok közötti elosztásával kapcsolatban – utalva a tagállamoknak juttatott közösségi támogatásokra – azt mondta: nem marad következmények nélkül az európai uniós tagállamok közötti szolidaritás megtagadása. A Nordwest Zeitung és a Passauer Neue Presse című lapban megjelent interjúban arra a kérdésre, hogy miként akarja rábírni álláspontja átgondolására a menekültek tagállamok közötti szolidáris elosztásától az Európai Bíróság vonatkozó döntése után is elzárkózó Orbán Viktor magyar miniszterelnököt és más kelet-európai kormányfőket, a német kancellár kiemelte: nem szabad elfelejteni, hogy “az EU-s partnerek nagy többsége” hajlandó befogadni menekülteket és a menekültpolitika számos kérdésében “teljes az egyetértés és közösen konkrét haladást érünk el”. Így van ez a külső határok védelmének ügyétől egészen a menekülésre késztető okok megszüntetéséért folytatott küzdelemig, és “csak néhány ország utasítja el továbbra is kerek perec a menekültek befogadását”. Azonban az EU-ban “szolidaritásra van szükségünk”, és a szolidaritást megtagadó tagországoknak “számolniuk kell azzal, hogy ez nem marad következmények nélkül, a jövőbeni pénzügyi támogatásokról folytatandó tárgyalásokra tekintettel sem” – mondta Angela Merkel.
PS/MTI, fotó:PS/HPGY
Anna
2017-09-17 at 15:57
Remek válasz Szíjjártó úr!
Ferenc
2017-09-17 at 08:29
Azért, fafej, mert nem volt, nagyrészt ma sincs célirányos magyar tőke! És – állítólag – még mindig jobb ha van valami (mondjuk ipar) – még ha külföldi tulajdonban van is – mintha itt ülnénk a kietlen magyar ugaron egy szál bőrgatyában és körülöttünk semmi!
khm
2017-09-17 at 10:14
Tisztelt Ferenc!
Volt ilyen tőke,és ilyen vállalat is. Csak a “privatizáció áldozata lett. És az idegen tőkések piacot vettek,nem munkaerőt,és gyárakat.
Példa rá a Ganz. Volt-Nincs. Vannak kisebb egységek,de amennyire számottevő gyárak voltak,abból sajnos itt-ott maradt néhány egység,folyamatosan a felszámolás szélén billegve….
Ferenc
2017-09-18 at 09:25
Hát, ez az! Hiába volt ha ellopták, eltapsolták és csak a Böszme-féléknek jutott!
Johannes Langer
2017-09-16 at 18:21
Tisztelt Szíjjártó Péter!
Ön egy remek diplomata és jól képviseli Magyarország érdekeit, de talán kellene egy kicsit a teljesebb igazságról is beszélni!
Válogattam a különböző írásokból, mert Merkel és társai félrevezetik Európát és így Magyarországot is, semmit sem tesznek nekünk szívességből és minden egyezségnek a kőkemény üzleti feltételei vannak, ahol mi továbbra is vesztesek vagyunk!
Ezt találtam tényként a német fél előnyére, nem vizsgáltam a magyar oldalt, ez legyen német feladat!
A hazai informatikai outsourcingban közel 40 ezer, jól képzett, nyelveket beszélő fiatal dolgozik. Tizedük a Deutsche Telekom AG hazai leányvállalatánál, az IT Services Hungary Kft.-nél (ITSH). Ez a cég a legnagyobb hazai informatikai munkáltató. A német T-Systems Csoport nemzetközi ügyfeleinek informatikai kiszolgálását végzik, magyar ügyfeleik szinte alig vannak. Olyan globális nagyvállalatoknak dolgoznak, mint az American Tobacco, a Shell, a BMW vagy a Philips. Budapestről felügyelik például az egyes németországi autógyárakban működő összeszerelő robotokat, vagy a német mobiltelefon-előfizetők számlázási rendszerét. Fő tulajdonosuk a német multi, a világszerte 240 ezer embert foglalkoztató Deutsche Telekom AG (DTAG), amely 60 százalékban a német állam tulajdonában áll.
Olcsón és jól dolgozunk
A németek több okból kedvelik Magyarországot. Az informatikában a magyar munkaerő költségszintje harmada-kétharmada a németországinak, a vezetőknél ez kevesebb, nagyjából háromnegyede. Ugyanakkor a magyar dolgozók képzettek, kiváló minőséget állítanak elő. Hazánk informatikai és logisztikai infrastruktúrája is megfelelő, szerencsés az ország elhelyezkedése, könnyen elérhető Németország. E mellett sokan beszélnek németül, azonos a kultúrkör és az időzóna is. Mindez nagyon fontos a németeknek, igénylik, hogy valaki a saját nyelvükön szóljon hozzájuk az informatikában hivatalos nyelvnek számító angol mellett.
„Német tulajdonosunk a magyarországi informatikai kiszervezéssel akár 30-40 százalékos költségmegtakarítást tud elérni” – mondta a Hír24-nek Bőthe Csaba, az ITSH ügyvezető igazgatója, aki szerint azonban önmagában a spórolás még nem indokolná az anyavállalatuk ittlétét, hiszen az outsourcing nagyhatalomnak számító Indiában, de akár közvetlen közelünkben, például Romániában vagy Bulgáriában fajlagosan még olcsóbb a munkaerő a magyarhoz képest. Az ügyvezető kiemelte: a német anyavállalatuknak a költségmegtakarítás mellett a minőségi szolgáltatás biztosítása a legfontosabb célja, és ezt Közép-Európában például a magyar munkaerővel tudják a legjobban elérni
Az ITSH-nak több milliárd forintos forgalma van, és közel tízéves hazai jelenlétük alatt rengeteg beruházást hajtottak végre, hiszen folyamatosan bővülnek. Évente igen komoly összegeket fordítanak munkatársaik fejlesztésére. Szakmai és nyelvi képzéseket szerveznek, amelyek lehetővé teszik, hogy a kollégák minőségi munkát végezzenek, egyre magasabb szinten. A cég 2005-ben, ötven fővel kezdte tevékenységét, klasszikus telefonos ügyfélszolgálatos, service deskes munkákkal. Ekkor főként németül és angolul beszélő bölcsészek dolgoztak náluk, ám ez ma már megváltozott.
Az ITSH ma már egyre bonyolultabb, egyre nagyobb hozzáadott értékkel rendelkező feladatokat old meg, komoly informatikai szaktudással. Otthon vannak nemzetközi projektmenedzsmentben, alkalmazásfejlesztésben, rendszerintegrációban csakúgy, mint komplex rendszerek tervezésében. Tavalyi évtől a Deutsche Telekom helyfüggő mobil marketing szolgáltatásának központja is az ITSH-ban működik. Debrecenben, Szegeden, Pécsett van telephelyük, a főhadiszállásuk a budapesti Info Parkban található. Az átlagéletkor a cégnél 29 év, a dolgozók 60 százaléka németül és angolul is beszél.
Kedvező globális környezet
A német informatikai cégek Magyarországra települése egy nemzetközi trendnek is köszönhető. A 2008-as gazdasági válság és az informatika ugrásszerű fejlődése előtérbe hozta a költséghatékonyság szerepét a globális nagyvállatoknál. Mind a szolgáltatásokat nyújtók, mind a vevők oldaláról. Ha egy világcég csak néhány százalékot tud spórolni azzal, hogy az informatikát kihelyezi egy külföldi országba, azt habozás nélkül meg fogja tenni. Különösen azok a cégek, amelyek maguk is távközléssel, informatikával foglalkoznak, és ügyfeleik más világcégek, mint például a Shell vagy a BMW.
A másik pozitív hatás, hogy az informatika nagyot fejlődött az utóbbi években. A hardverek teljesítménye ugrásszerűen megnőtt, miközben áruk a töredékére esett. A hálózatos gondolkodással karöltve ez elősegítette a felhőszolgáltatások, és a különböző üzleti alkalmazások elterjedését, amivel nemcsak a nagyvállalati ügyfelek, de a közepes vállalkozások is jelentősen mérsékelhetik a költségeiket. Kereslet tehát bőven akad a modern informatikára. Ugyanakkor az informatika meglehetősen munkaerő igényes iparág, a lényege a képzett munkaerő. Magyarországon pedig rendelkezésre áll a képzett munkaerő, mérnökeink, informatikusaink igen keresettek nemzetközi viszonylatban is.
A minél olcsóbban, minél magasabb színvonalon igénye elsőként az informatikában éreztette hatását, hiszen itt viszonylag könnyű egy informatikai üzletágat kiszervezni, azaz leépíteni az anyaországban, és felépíteni a fogadó országban. A Deutsche Telekom, illetve leánya, a T-Systems csoport, a válság után egyre nagyobb mértékben építette le a németországi informatikai üzletágait, hogy máshová, főként Magyarországra helyezze ki azokat. Ennek természetesen nem örültek a német dolgozók, a szakszervezetek és a német állam sem. A DTAG legutóbb 6-8 ezer embert bocsátott el Németországban. És ez azt is jelenti, hogy ha nem is ennyi, de számos új munkahely keletkezik Magyarországon
Tehát, mindenki láthatja, hogy Németország nem jár rosszul azzal, hogy Magyarországot választotta!!
TÖBB TISZTELETET ÉS RESPEKTET ÉRDEMLÜNK!!!
Ferenc
2017-09-16 at 15:21
Jó válasz!
tango47
2017-09-16 at 15:05
Merkelre a legjellemzőbb mentalitás az, hogy mindig jövő időben beszél: ezt, meg azt fogjuk tenni, aztán nem történik semmi. Az egyetlen, amit tényleg megtett migráns ügyben, hogy behívta őket Európába, ami megbocsájthatatlan bűn.
kakadu
2017-09-16 at 15:29
A migránsok Európába hívása emberiség ellenes bűntett.
khm
2017-09-16 at 15:02
Az úniós alapszerződésben benne van amit NÉMETORSZÁG nősténycellárja mondott?
Ezt ugyanis erősen kétlem,de ha mégis,akkor azonnal újra KELL tárgyalni.
khm
2017-09-16 at 15:04
Lévén a nősténycellár egy úniós TAGÁLLAM,önkéntes cellajelöltje….
Aladin
2017-09-16 at 15:01
Szijjártó egy nagyon okos politikus, erös karakterrel rendelkezik ilyen ember sincs az ellenzék között. Jól felelt Merkel nyanyának inkább fizessenek és ne csak támadják Magyarországot.