Nagy migrációs nyomás alatt áll Magyarország déli határa, háromszorosára nőtt a hatósági intézkedések száma tavalyhoz képest – jelentették be rendőri vezetők pénteki, budapesti sajtótájékoztatójukon. A schengeni külső határon 53 297 intézkedésre volt szükség idén, míg tavaly 17 442 hatósági beavatkozás volt ugyanebben az időszakban – hangzott el.
Boross Zoltán, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda nemzetközi bűnözés elleni főosztályának vezetője hangsúlyozta: a migrációs nyomás növekedését jól mutatja, hogy míg tavaly 327 esetben 414 embercsempészt fogtak el, idén már 413 esetben 501 embercsempésszel szemben intézkedtek. Idén 459 ügyben indítottak nyomozás embercsempészet miatt; ez az ügyszám már meghaladja a múlt évi egész éves statisztikát – tette hozzá. Az ezredes az illegális migrációt a szervezett bűnözés egyik legjövedelmezőbb ágának nevezte; a bűnözők Szerbiától Ausztriáig 4-5 ezer eurót is elkérnek egy-egy illegális bevándorlótól.
Czuczor Gergely, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) határrendészeti főosztályvezető-helyettese arról beszélt, hogy a magyar–szerb határszakaszon 26 600 migráns bejutását akadályozták meg idén; ez naponta átlagosan 122 embert jelent. További 23 683 migránst tartóztattak fel a magyar–szerb határtól számított nyolc kilométeres határsávon belül, és mintegy kétszázat az országban. Az alezredes az erős migrációs nyomást azzal indokolta, hogy tavaly a görög hatóságok folyamatosan szállították át a görög szigetekről az oda érkező illegális bevándorlókat a szárazföldi területekre, ami növelte az országból kiáramlók számát. Példaként említette, hogy a görög migrációs és menekültügyi minisztérium friss adatai szerint a görög szigeteken felállított táborokban mintegy 6500-an vannak, míg egy éve 29 696-an voltak.
A befogadó központok száma 127-ről 37-re, a menedékkérők száma pedig egy év alatt 92 ezerről 48 ezerre csökkent az országban
– tette hozzá.
A nyugat-balkáni útvonal Észak-Macedónián és Szerbián át vezet. A nemzetközi migrációs szervezet adatai szerint idén 26 820 ember érkezett jogellenesen Szerbiába
– mondta Czuczor Gergely.
Szerbiából Magyarországra jellemzően a zöld határon, az ideiglenes határzáron átmászva vagy alatta átbújva próbálnak gyalogosan bejutni
– mondta. Kitért arra is, hogy fizikai határzár csak a szerb–magyar és csökkentett műszaki tartalommal a horvát–magyar határszakaszon van, a román–magyaron nincs. Hozzátette: Romániából 687, Magyarországra tartó illegális migránst tartóztattak fel idén. Az illegális határátlépés másik általánosan alkalmazott módszere a közúti, vasúti járművekben való elrejtőzés, ebben idén a magyar–román határszakasz a leginkább érintett, már 2044 megbújó embert fedtek fel a magyar és román hatóságok, míg a magyar–szerb szakaszon ez a módszer csökkenő tendenciát mutat, idén 656 migránssal szemben intézkedtek. Azokat, akiknek mégis sikerült bejutniuk az országba, jellemzően embercsempészek szállítják tovább Ausztria felé autóval; mélységi ellenőrzések során idén négyszáz embercsempésszel és 3492 illegális migránssal szemben intézkedtek.
Boross Zoltán ismertette: idén már 433 embert vettek őrizetbe embercsempészet miatt, ők 41 ország állampolgárai. Jelentős köztük azoknak a száma, akik Németországban vagy Ausztriában tartózkodási engedéllyel rendelkeznek, és csak a bűncselekmény elkövetése miatt érkeznek Magyarországra. Az embercsempészek által szállított illegális migránsok zöme szír, afgán iraki, pakisztáni, török vagy bangladesi. A csempészek jellemzően román, szerb, német, osztrák, lengyel rendszámú kölcsönzött személyautót használnak, és főleg az M1-es, az M5-ös és az M6-os autópályát, valamint a 8-as és az 55-ös főutat használják. Januárban azonban mellékúton fogtak el egy Ausztriában élő szír csempészt hat utasával.
Magyarországot az illegális migránsok tranzitországnak tekintik, elsődleges úticéljuk továbbra is Ausztria és Németország
– mondta. Az embercsempész bűnszervezetekről elmondta: Szerbia területén szinte teljesen átvették az irányítást a szír, afgán és török embercsempészek, akik kizárólag az interneten kommunikálnak, a migránsok felvételi helyét GPS-koordinátákkal jelzik.
Múlt év második félévében emelkedett a magyar elkövetők száma, akik a migránsok elszállásolásában, illetve továbbszállításában vettek részt
– mondta.
A járműben történő embercsempészetre jellemző, hogy román és török teherautók vontatmányaiban rejtik el a migránsokat, és a nagy forgalmú határátkelőket veszik célba
– ismertette az ezredes, aki szerint az embercsempész szervezetek és a csempészettek is videókat tesznek közzé a közösségi médiában erről, így reklámozva saját maguk profi tevékenységét. Az ezredes fő célnak nevezte a kiinduló és a célországban levő főszervezők azonosítását és elfogását. Idén már két jelentős bűnszervezetet is felszámoltak: az egyik egy nem magyarok által működtetett tizenhét fős szervezet volt, amely pár hónap alatt több mint ötszáz illegális migránst szállított átalakított tehergépjárműben, traktorokban és mentőautóban.
A másik egy bolgár irányítású szervezet, amely zömmel büntetett előéletű grúz és ukrán állampolgárokat alkalmazott sofőrként, akik többször megpróbálták kivonni magukat a rendőri ellenőrzés alól, és erőszakos magatartást tanúsítottak
– közölte. Elmondta: Afganisztántól Németországig mintegy tizenötezer eurót is elkérhetnek az illegális bevándorlóktól a csempészek. A legtöbb migráns azt mondja, hogy a családja adta össze a pénzt.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Kelemen Zoltán Gergely
Facebook
Twitter
YouTube
RSS