Számos mítosz, tévhit kering a történettudományban és a köztudatban a doni katasztrófáról. Például, hogy több mint 100 ezer magyar katona azért halt hősi halált az orosz fronton, mert gyenge volt a fölszerelése; egy másik agyonsulykolt érv, hogy a magyar honvédeket feláldozták a Donnál. Gyakran elhangzik az is, hogy Jány Gusztáv, a 2. magyar hadsereg parancsnoka egyértelműen negatív szereplője a történetnek az általa kiadott parancs miatt, holott Jány inkább tragikus hős – állítja Babucs Zoltán hadtörténész, a Magyarságkutató Intézet vezető kutatója. Nem igaz az sem, hogy az orosz frontra kiküldött második magyar hadseregbe kizárólag paraszti származású magyarokat, zselléreket soroztak be; a középosztály, illetve az úri osztály színe java is ott harcolt a Don-kanyarban, számosan közülük elestek – osztja meg legfrissebb kutatásait Babucs Zoltán. A történész hozzáteszi, még mielőtt teljesen erőt venne rajtunk a gyász, amikor a Don-kanyarban elesett magyar katonákra gondolunk, azért szögezzük le: majdnem 70 ezren hazatértek a frontról. A Ferkó Dániel kérdez-ben tévhitek helyett őszintén beszélünk mindarról, ami a második világháborúban a Don folyónál történt a második magyar hadsereggel.
Facebook hozzászólás
Nahát
2023-01-22 at 16:49
Kedves Moliere, apámat 1948 májusában engedték haza a szovjet hadifogságból. Így jön ki a matek. Igen, a baráti Szovjetunió a “felszabadulás” után 3 évvel engedte el azokat, akik még életben voltak akkor.
Álmos
2023-01-22 at 11:59
moliere o1.56.01.22. Nem csodálom,ha nem érted 1Enaki kommentjet,ha mèg ejfélkor is fenn vagy.
Béla
2023-01-22 at 10:28
1 Enaki2023-01-21 at 19:4 Írja:
Nagyapja “4 evig volt Orosz hadi fogsàgban. Amikor a fogolycsere programm volt,akkor engedtèk haza.”
Az a 90000 német katona, akik a körüzárt Stálingrádban megadták magukat nem volt ilyen szerencsés.
Az emebertelen bánásmód mitt több, mint 90%-uk elpusztult. Csupán nyolcezen élték túl a hadifogságot!
moliere
2023-01-22 at 01:56
1 Enaki
Má bocs, de hogy jön ki a matek? A doni dolgok 1943 elején zárultak. Előbb nem eshetett fogságba. Utána meg már nem tartott négy évig a háború. Ha négy évig volt fogságban, hogy tartottak fogolycserét a szovjetek egy általuk már évek óta megszállt országgal?
Biztos nagyon sokat szenvedett a hozzátartozód, de én is a gondolkodástól, hogy ezt megértsem.
Bukohill
2023-01-21 at 20:51
Béla 2023-01-21 at 19:12
Erős vagyok. Nem is siratom mások katonáit.
polizza
2023-01-21 at 19:42
Béla2023-01-21 at 17:34
Téved, én nem egy olyan ,,benyelős” fajta voltam.
Az is rossz volt, hogy az embernek sokszor kellett hallgatnia, nem kimondani, amit gondol. De hát nem mindenki olyan bátor, hogy direkt kihívja maga ellen a sorsot.
Tudományos libsizmus2023-01-21 at 16:45
Döbbenetes volt tavaly(?) hogy ,,csak” kik ültek le aznap este és hogyan beszéltek. Első vonal nem. És pontosan, ahogy írta, még van sok megérteni valójuk.
Vagy! Úgy igazán nem is tartozunk ugyanazon oldalhoz.
1 Enaki
2023-01-21 at 19:41
Az èn dràga,jò nagyapàm is a Donnàl harcolt. Nem volt könnyű. Igen èhesek voltak,fàztak,megjàrtàk a poklot. 4 evig volt Orosz hadi fogsàgban. Amikor a fogolycsere programm volt,akkor engedtèk haza.
Béla
2023-01-21 at 19:12
Bukohill2023-01-21 at 18:23
Legyen erős.
Sok más hadseereg sem érte el a tökéletességet azokban az időkben.
A hatalmas gyarmatbirodalommal rendelkező, Magyarországnál sokkal gazdagabb Hollandia hadserege csak 4 napg tudott elllenállni az ellenségnek.
Székely Norbert
2023-01-21 at 19:07
Sajnos az ötven év “agymosás” hatott.Az elmúlt + 30 év sem segített tisztán látni egyeseknél.A túlélők meghaltak és már nem beszélhetnek erről a korról, hogy ők hogyan élték meg a 42-43-as éveket, így maradnak a történészek és az iskolában a tanárok. Sokan kevernek dolgokat, nagy feltáró beszélgetések elmaradtak-hiányolom most 80 évvel az események után- sem volt semmi komoly konferencia a témáról pedig elvileg polgári jobboldali kormányunk van.Legalább adták volna le a Sára Sándor Krónikáját,amely még élő túlélőkkel készített dokumentum sorozatot a 80-as években és legalább 1992-93-ban leadta a köztévé. Most semmit sem tudott mutatni a köztévé,Duna tv erről a kataklizmáról.Csodálkozunk, hogy generációk úgy nőnek fel, hogy fogalmuk sincs a történésekről. Elszomorít engem,kinek családjából ott voltak katonaként a harcokban és tették azt, amire felesküdtek.A történelem megismételheti önmagát, ha nem tanulunk belőle. Babucs Zoltán úr kiváló történész, aki már akkor foglalkozott a témával, mikor még egyesek ,csak a pénzszerzéssel voltak elfoglalva.Ő vette a fáradságot 90-es években és felkereste a még élő veteránokat és sokukat szóra bírt,könyveket jelentett meg: védelmében egy 30 perces beszélgetés kevés ehhez a témához és a riporter előre megírt kérdéseire kell válaszolni. Akit tényleg érdekel a téma- pár címet felsorolok-: 1. tábornok, vezérkari tiszt, csapattisztek visszaemlékezései: Hollósy-Kuthy László táb. Don,Torda,Kárpátok
Lajtos Árpád vezérkari százados:Emlékezés a 2.magyar hadseregre
Bondor Vilmos hadnagy: A világégés hadszínterein
Dr.vitéz Legány Dezső : Emlékeim a doni harcokról
vitéz Erdélyi Béla hadnagy :Vér és Acél
Bártfai Szabó László: Az utolsó emberig
Dr.Viczián Antal: Meghaltak a Donnál stb…
Történészek: Szabó Péter: Don kanyar
Szabó Péter, Számvéber Norbert: A keleti hadszíntér és Magyarország 1941-43
Babucs Zoltán: A jászsági honvédek a II. világháborúban I-II stb..
Hadtörténelmi Közlemények :1980-as évektől már tárgyilagosan kezdte kezelni a témát..sok-sok tanulmány más történészektől.Üdv
PG
2023-01-21 at 18:31
TS-nek: Azt hiszem, hogy Ön zagyvál. Hivatkozik olyan utólag, a győztesek által kiadott és alaposan kozmetikázott könyvekre, amelyeket a győztesek írtak. Én olyan emberekkel beszéltem, akik akkor katonák voltak és harcoltak. Tőlük tudom. A Botond pedig tank volt, de mivel hazánkban tilos volt fegyvereket gyártani, így teherautónak tüntették fel hivatalosan. Igaz, tűzerőben és páncélzatban is alulmaradt a német tigrisekkel, vagy az orosz T34-esekkel szemben, de hát ez volt csak. Egyébként honnan veszi, hogy nem szeretem a tanárokat? Csak az olyan elfogult tanításra alkalmatlan embereket nem szeretem akik azt hiszik, hogy mivel az iskolában a kis iskolások nem mondhatnak ellent nekik, hogy mindig igazuk van. Pedig nincs.
Például az utóbbi időben a pedagógusok lázításában részt vevőket is elítélem, és akik megtagadták a munkát, azokat teljesen jogosan rúgták ki.
Bukohill
2023-01-21 at 18:23
Béla 2023-01-21 at 15:14
Legyen erős! A Magyar Királyi Honvédség “takarékos” gyakorlata szerint, a váltást valóban fegyvertelenül szállították a hadműveleti területre azzal, hogy majd ott átveszi a leváltott egység fegyverzetét. Mindez a hagyományosan gyenge hazai lőkiképzéssel párosulva meg is hozta az eredményét.
„Feltűnő, hogy a harcos nem bízik fegyvereiben. Általános tünet, hogy még a puskát is alig használják. Tűzfegyelem nagyon gyenge. Vagy egyáltalán nincs tűz akkor, amikor kell, vagy pedig esztelen lőszerpazarlássá fajul.”…”Még most is vérrel akarjuk a sikert kicsikarni, ahelyett hogy minden ilyen cselekedethez összefogott tűzzel nyitnánk meg az utat… valami általános tanácstalanság, a józan parasztésznek sokszor teljes hiánya mutatkozik a harceljárás terén. Ez talán arra vezethető vissza, hogy a csapatkiképzésünk – a vezetés minden jó szándéka ellenére – úgy látszik nem a gyakorlatiasságba élte ki magát.” (Valamit mégis nyalni kellett a főnöknek, hiszen Gusztáv a Ludovika parancsnokaként a gondolkodás nélküli vakfegyelem bástyája volt.) „A kiképzők szigorúan megkövetelik az elméleti formaságokat, és ezzel elállták a szabadon gondolkodó józan parasztész útját.” vitéz Kovács Gyula vk. Ezredes, a 2. hadsereg vezérkari főnöke 1942. augusztus 17.
egresi istván jános ernő
2023-01-21 at 18:00
Béla, 2023-01-21 at 17:34:
Ezt, az 1938-as arányt, rontotta el a komcsi rendszer. Ha jól emlékszem egy tanulmányra, 1988-ban, az egy főre jutó, éves GDP, Ausztriában, a tizenkilencszerese volt a magyarnak. Persze, a sok “nosztalgiázó”, meg utódjaik, erről hallgatnak, de a jobboldal se nagyon propagálja!
Béla
2023-01-21 at 17:34
polizza2023-01-21 at 16:27
Nem gondokodás nélkül benyelni a papírtalpú bakancsok meséjét (a Don kanyarban)-
Nekem is harcoltak rokonaim a háborúban, de egyikük sem mondta, hogy neki papírtalpú lett volna a bakancsa.
A Köztársasági induló, ami a megszálló szovjet hatóságok kezdeményezésére született, azt sulykolta, hogy mielőtt a szovjetek megszállták Magyarországot minden elviselhetetlenül rossz volt, viszont a szovjet megszállás elvitt minket a boldogság világába.
“Elnyomás, szolgasors,
Ez volt a rend ezer évig.
Senyvedt a nép legjobb ereje.
Úriszék,dézsma,bot,
Nem látta, hajh, sose végit.
Hullt a pór, hullt a gyereke,
Dologtalané volt az ország…
Ezt cáfolta Surányi György, akinek gazdaságpolitikai ismeretei toronymagasan felülmúlják azokét, akik a Köztársaági Indulót megalkották, a Pénzügykutatási Intézet alapításának 50. évfordulójára szervezett ünnepi konferencián mondta:
“AMI PEDIG A NAGY RIVÁLIST, AUSZTRIÁT ILLETI MAGYARORSZÁG 1938-BAN VOLT A LEGKÖZELEBB: AZ EGY FŐRE JUTÓ GDP AZ OSZTRÁKNAK 75 SZÁZALÉKÁT ÉRTE EL.”
egresi istván jános ernő
2023-01-21 at 17:14
Tudományos libsizmus, 2023-01-21 at 16:45:
“büdös mocskos szemétnek” nem állítjuk be az oroszt – azonban az egykori Szovjetunióról (orosz és szovjet távolról sem ugyanaz), éppen úgy, mint Hitler Németországáról, konzervatív emberként, nem mondhatok jó véleményt.
Tudományos libsizmus
2023-01-21 at 16:45
A 2. magyar hadsereg nagyjából fel van mentve a náciantiszemitafasisztanáci vád alól. Nagyjából.
Ami még hátra van, az Budapest védőserege.
Valami oknál fogva Budapest védői máig nácifasisztaantiszemita gazemberek.
Ha a Vörös Hadsereget nem állítja meg Budapest német és magyar védőserege és a szovjetek 1944. Karácsonyán elfoglalják a várost, akkor valószínűleg meg sem állnak Münchenig.
Ez esetben Bajorország nélkül nincs NSZK. Nincs nyugatnémet gazdasági csoda. Feltehetően egészen máshogy alakul a hidegháború európai történelme.
Ennyi múlt Budapest hős védelmén. Valamiféle általam rejtélyes oknál fogva Budapest végsőkig kitartó hős német-magyar helyőrsége nácifasisztaantiszemita szemét.
Holott végső soron azért az Európáért harcoltak, amely végül 1990-ben megnyerte a hidegháborút a ma büdös mocskos szemétnek beállított oroszok ellen.
TS
2023-01-21 at 16:41
PG, értem, miért nem szereted a tanárokat: mert tanulatlan maradtál. Annyi marhaságot zagyválsz össze – amennyit szoktál. Pl. a Botond az nem tank volt, hanem egy tüzérségi vontató teherautó. De ne maradj hülye, javaslom, hogy olvasd el az alábbi helyen a 2. magyar hadsereg hadrendjét (amiben voltak már a bledi egyezmény megkötése után fejlesztett “nehezebb” fegyverek is), és gondolj arra, hogy a szombati pihenőnapomon tanárként viszonyulok hozzád, enyhülj meg az ostoba tanárok irányában, bár tudom, hogy fölösleges: ugyanolyan gyökér maradsz, mint voltál!
Szóval ide less: Szabó Péter – Számvéber Norbert: A keleti hadszíntér és Magyarország 1941-1943. Puedlo kiadó, a 148. oldaltól közli a 2. magyar hadsereg hadrendjét, főleg a nehézfegyverzetet. És hogy ne reklamálj. leírom az ISBN-számát is: 963 9477 07 9, ha a könyvtárban keresed esetleg. (Tudod, ahol sok könyv van, de azok nem eladók, ne a kocsmába menj!)
polizza
2023-01-21 at 16:27
Nem vagyok a korszak jó ismerője, de feltűnt nekem az olyan megfogalmazás: ,,a magyarok a németeknek golyófogónak kellettek” ill. hogy a ,,magyarok ágyútölteléknek kellettek”.
Hozzá nem értőként: golyófogó és ágyútöltelék az, aki a frontvonalon elöl áll, közvetlenül szemben az ellenséggel. Akik pedig arra használják, mögötte. Hogy ne ők/ ne az övéik pusztuljanak leginkább.
De ahogy én tudom, mindegyik hadseregnek megvolt a maga arcvonala. A magyaroké kb 200 km. Ők álltak az első vonalban is, de hátrább is. Tehát maximum a sajátjaik elől fogták fel a ,,golyókat” az első vonalban levők.
Ha nem így volt, cáfoljanak tényekkel.
És ezzel nem akarom a németeket védeni, nem a szívem csücskei.
De frontot járt közvetlen rokonom mondta, hogy ha a ,,ruszki” davajgitárral a katona beleesett a mocsárba/sárba/vízbe, már ahogy a karját/kezét emelte ki lőni tudott vele. A német preciziós fegyverrel meg ilyesmi nem működött. Gondolom a magyarok által használttal sem.
A németek szemetek voltak a visszavonuláskor, tettek azért, hogy ők, a felsőbbrendűek meneküljenek meg nagyobb arányban. Bár nem tudom, náluk milyen volt az arány.
Ami meg a papírtalpat illeti, úgy tudom létező probléma volt. De azért elsősorban a gyártók/ szállítók a felelősek, mert minden darabot nem tud a honvédség/hadsereg egyenként ellenőrizni. Gondolom ma sem. Pedig biztos, hogy a gyártók között most is vannak, akik igyekeznek bármi áron nyereséget növelni.
A saját felmenőm írta le a naponta vezetett naplójában – még I.vh.vége felé, Piave mentén szilkazamaták – hogy a katonái jelentették, hogy az originál ládákban olyan kézigránátokat találtak, amikben nem az volt, aminek kellett volna legyen, hanem homok volt bennük robbanóanyag helyett. Nyerészkedő gyártók/ beszállítók, akiknek a mások élete nem drága.
De még egy háborúvesztés sem, mert ők azok, akik mindig talpra esnek, mindig csakis jól járnak.
Ma is. Lásd a sok régi lőszer, amit egyes jóságosak elsütöttek az ukránoknak. A még NDK időből való rakéták, amiknek már a ládájuk is szétrothadt.
Óriási üzlet már pusztán a megsemmisítési költség megspórolása is.
És mindent fizetnek az érintett országok állampolgárai az adójukkal. Erre megy a pénzük, nem oktatásra, meg egészségügyre, meg az öregeknek.
PG
2023-01-21 at 16:20
Ez a Babucs Zoltán biztosan nem járt annak idején ott a fronton. De abban sem vagyok biztos, hogy egyáltalán volt katona. Mivel a 210 ezres létszámú második magyar hadsereget nem is lehetett felszerelni, mert a trianoni békediktátum részeként Magyarországnak tilos volt a haderő fejlesztése sőt a hadiipar is. Ezért a magyar hadsereg, bár az akkori hazánkban elérhető fegyverzetet és felszerelést megkapta de az eleve korszerűtlen volt. Nehéz fegyverzetük szinte nem is volt, legfeljebb lóvontatású ágyúk. (Azt a néhány Botond tankot, ami volt a magyar hadseregnek, azt az első magyar hadsereg elvitte, akik a Kárpátalján harcoltak vele.) Szóval gyalogosan, lovas szekerekkel voltak eleresztve és így jutottak el Voronyezshez, a Don kanyarba. Velük szemben meg az oroszok gépfegyverekkel (szuronyos puska helyett PPS géppisztollyal) gépesített nehéz tüzérséggel, T34-es tankokkal, “Katyúsa” sorozatvetőkkel támadtak. A katonáik meleg pufajkába voltak a hideg ellen öltöztetve, a magyarokon pedig a vékony posztó köpeny volt a 20-30 fokos hidegben. Igaz, a 210 ezres hadseregből kb. 70 ezren valahogy hazajöttek, sokan fogságból, de a legtöbben ott haltak meg és nemcsak 100 ezres volt a veszteség. Szép dolog, hogy utólag kozmetikázni akarja a dolgokat, de sajnos az igazságot nem tanácsos elhallgatni.
Béla
2023-01-21 at 15:27
Az Index, nem kormánypárti lapban írta Somkuti Bálint 2021.01.12. 21:38
Legendák és tévedések a doni katasztrófáról
“Így terjedhetett el, hogy a 207 ezer főnyi összlétszámú, 120 ezer harci létszámmal rendelkező hadsereget „elavult felszereléssel, meghalni küldték”.
Tény, hogy a hadsereget alkotó két ezredes könnyű hadosztályok fegyverzete nem érte el a nagyhatalmak három ezredből álló, jobban felszerelt magasabb egységeinek erejét. De ez ugyanígy igaz volt a többi német szövetségesre, így az olaszokra és a románokra is, akik pedig többségében három ezredes gyalogos hadosztályokat állítottak ki. Ettől függetlenül a felső hadvezetés a lehető legjobb felszereléssel látta el a kivonulókat, a teljes magyar hadfelszerelés készlet körülbelül felét kapták meg!
A közvéleményben élő kép szerint a teljes hadsereg megsemmisült, és a végtelen hómezőkön bolyongó, fegyverüket eldobáló túlélőket egytől egyig foglyul ejtették. Bár ez is tartalmaz némi valóságot, ezzel szemben ahol a tiszteknek, altiszteknek sikerült megőrizni a fegyelmet, ott sikerült kijutni a bekerítésből, ugyanis a hatalmas területhez képest alacsony létszámú szovjet erők az áttörés után már nem igazán foglalkoztak az ellenállást tanúsító úgynevezett zsebek felszámolásával.
Végezetül hozzájárult a súlyos veszteségekhez, hogy a kedvezőtlen körülmények ellenére a 2. hadsereg amíg tudott, keményen ellenállt a támadóknak. A tőle délre védekező 8. olasz, és a még délebbre védekező 3. román hadsereg alakulatainak többsége a fentiekhez hasonló okok miatt viszont
EGYSZERŰEN NEM VETTE FEL A HARCOT,
azaz a támadás jelére szervezetten visszavonult. Az más kérdés, hogy a többnyire gyalogos alakulatokat, a tengelyhatalmak hadrendjének mélységébe csapást mérő szovjet gépesített alakulatok ugyanúgy megadásra kényszerítették.
Azonban a Vörös Hadsereg vezetésének a terve még így sem sikerült, ugyanis a parancsban a magyar erők teljes megsemmisítése szerepelt. A katonák hősies, a rendkívüli hidegben sokszor emberfeletti erőfeszítése azonban tízezreket mentett meg a sokszor halállal egyenlő fogságbaeséstől.
Béla
2023-01-21 at 15:14
Nahát2023-01-21 at 14:34
Mesél a bécsi erdő, meg a Nahát:
“a katonáinknak tényleg nem volt mit enniük.”
“Más rokonaimat leventeként (fiatal fiúként) sorozták be, és, most figyeljen Babucs úr, fegyvertelenül vitték ki őket a frontra ágyútölteléknek.”
Nekem is harcoltak rokonaim a háborúban, de egyikük sem mondott olyant, hogy ne lett volna mit enniük, vagy fegyvertelenül vetették volna harcba őket.
Szakály Sándor történész írja: “Nem arról van tehát szó, hogy felelőtlenül, a fegyverzetet visszatartva odadobták a hadseregünket, a munkaszolgálatosokat a nagy orosz medvének. Ezen túl kéne már lépni 74 évvel az események után.”
Szabó Péter azt írja kiváló, Don-kanyar címmel megjelent monográfiájában miután alapos kutató munkát végzett a témában, hogy az itthon maradottakat szinte „levetkőztették”, a rendelkezésre álló teljes felszerelés mintegy kétharmadát kapta meg a hadsereg.
““Mintegy 198 ezren voltak ’43 januárjában a magyar 2. hadsereg kötelékében a fronton, közülük 42 ezren tűntek el és haltak meg, 28 ezren tértek haza sebesülten és mintegy 26 ezren kerültek a korabeli szovjet híradások szerint hadifogságba – többségük soha nem térhetett vissza Magyarországra.”
Mintegy 42 ezer halott és eltűnt katonáról ( és 26000 hadifogolyról) beszélhetünk, ami nagyon súlyos veszteség, de – hála Istennek – nem százezres nagyságrendű.” (2017. 01. 12 Hiradó,hu)
Mégis Nahát hasraütései alapján azt állítja, hogy ” feláldoztak 100 ezer magyar katonát”.
Elkerülhetetlen volt, hogy Magyarország hadsereggel vegyen részt a német-szovjet háborúban, a semlegességnek az adott körülmények között valószínűleg súlyos következményei lettek volna – mondta el a hirado.hu-nak adott interjújában Szakály Sándor történész,
– Mi történhetett volna, ha Magyarország kivonja magát a Szovjetunió elleni harcból?
– Személy szerint úgy gondolom, hogy ha Magyarország semleges marad, nem úszta volna meg a német megszállást ’42-ben.
A magyar hadsereg technikai felszereltségét nem lehetett összevetni a Wehrmachtéval vagy az Amerikai Egyesült Államok haderejével.
A Magyarországnál sokkal nagyobb és erősebb hadsereggel rendelkező Lengyelországot kb 2 hét után leverték Németország csapatai, majd a német támadás kezdete után 2 héttel a Szovjetúnió hadai
Hollandia, Belgium, Dánia, Norvégia sem voltak képesek tartósan ellenállni a német hadseregnek.
A dán hadsereg 3 órai ellenállás után adta meg magát a Wehrmachtnak.
Netta
2023-01-21 at 14:58
“Ugyanekkor semmisült meg a 2. magyar hadsereg is. Bár ez a hadsereg utolsóként hagyta el Don-parti állásait, és százötvenezer embert veszített két hét alatt, csak hogy a német csapatok nyugodtan kiüríthessék Voronyezst, és háborítatlanul visszavonulhassanak: a magyar sajtó egy sóhajtást sem küldött utána. Tóth László a Nemzeti Újság vezércikkében felszólítja a társadalmat, hogy ne is beszéljen erről a csapásról.
Még veszteni is csak a németeknek volt szabad.
Az 1943-as sajtó és az uralkodó osztály agyonhallgatta ezt a vereséget, mert elkerülhetetlen volt, s ezt az állam vezetői is tudták. Kétszázezer embert cinikusan a halálba küldtek; aki közülük mégis életben maradt, veszedelmes propagandát hozott haza: a németek gyűlöletét, a szovjet emberek iránti megértést és azt a biztos meggyőződést, hogy őket szándékosan kergették pusztulásba.
De a 2. hadsereg másfél százezernyi halottjának megsiratása később is elmaradt. Valószínűleg azért, mert a vereség Horthy-Magyarország megérdemelt katonai veresége volt; miért is gyászolná a nép Magyarországa az urak Magyarországának hadseregét?
Honnan is sejtette volna a népi Magyarország közvéleménye, hogy 1943 januárjában éppen azok pusztultak el, akiket az ellenforradalmi Magyarország megbízhatatlanoknak tekintett! Honnan sejtette volna, hogy a 2. hadsereg lett a magyar nemzeti és katonai ellenállás egyik csírája! Kállai Gyula szavai szerint: “Megteremtette a hadseregen belül a nemzeti szabadságharc előfeltételeit.”
.
Nemeskürtynél is ott a “vörösfarok”.
https://mek.oszk.hu/08500/08575/08575.htm
egresi istván jános ernő
2023-01-21 at 14:56
Bíró Gábor és Nahát hozzászólásai nagyon jók!
Nahát
2023-01-21 at 14:34
Elképesztő badarságokat beszél Babucs Zoltán, a Magyarságkutató Intézet szakértője, időnként cinizmusba átcsúszva. Azt állítja, hogy a Don-kanyart megjárt magyarokat nem zavarta a hideg. Ó édes Istenem! Babucs úr, a hideg magát sem zavarta volna egy idő után. Apám, aki a II. Magyar Hadseregben harcolt, mesélte, hány és hány esetben szóltak rá hóban ülő, a gyaloglásban elfáradt emberre, hogy keljen fel, mert meg fog fagyni! Csak az volt a baj, Babucs úr, hogy azok az emberek már meg voltak fagyva. Halottak voltak. Viszont a katonáinknak tényleg nem volt mit enniük. A hóban apám talált valami lekvárt, boldogan megkóstolta, vér volt. Nem tetszik nekem Babucs úr fogalmazása sem, ő mítosznak nevezi, hogy feláldoztak 100 ezer magyar katonát. Ami neki mítosz, az nekünk tragédia. Micsoda lelketlen megfogalmazás az, hogy „még mielőtt teljesen erőt venne rajtunk a gyász, amikor a Don-kanyarban elesett magyar katonákra gondolunk…”? Lehet, hogy Babucs úron nem vesz erőt a gyász, de legalább 100 ezer magyar család siratta, és siratja mai napig elhunyt szeretteit. Babucs úr azt állítja, „nem is lehetett olyan kormányzat, amely a legéletképesebb korosztályait csak úgy feláldozza a német háborús gépezetnek az oltárán”. Más rokonaimat leventeként (fiatal fiúként) sorozták be, és, most figyeljen Babucs úr, fegyvertelenül vitték ki őket a frontra ágyútölteléknek. Ezt onnan tudom, hogy ők maguk mesélték a családomnak, ugyanis sikerült hazamenekülniük. Önnek, Babucs úr, könnyű dolga van, mert már alig van élő szemtanú, Ön gyakorlatilag azt beszél, amit akar, és úgy hamisítja meg a történelmet, ahogyan akarja. (Legyen kedves, és néhány év múltán ne kezdjen el arról filozofálni, hogy az Ukrajnában elesett kárpátaljai magyar férfiak és fiúk hősök, vagy áldozatok-e.)
(1921. december 19-én a nemzetgyűlés elfogadta az 1921. évi LIII. törvénycikket, az ún. testnevelési törvényt, amely kimondta, hogy az állam gondoskodik a tanulóifjúság rendszeres testneveléséről, illetve „szervezi az iskolát elhagyó ifjúság testnevelését oly módon, hogy ebben 21-ik életévének betöltéséig a nemzetnek minden férfitagja kötelezően részt vegyen.
A honvédelemről szóló 1939. évi II. törvénycikk a leventekötelezettséget a honvédelmi kötelezettsége közé emelte. Ezzel párhuzamosan a leventekötelezettség felső korhatárát a tényleges katonai szolgálat megkezdéséig tolták ki.)
polizza
2023-01-21 at 14:30
Én a legszomorúbb dolognak azt tartom, hogy jelenlegi kormányzatiak és sokan a hozzájuk közel állók közül is most is azt mondják, amit valamikor kisiskolás korukban még a kommunisták diktálta tananyag szerint tanultak. (Esetleg később is, kitartó szoci lelkületű pedagógusaiktól)
Olyanokat hallani, mint pl. tán a múlt héten, minden hétköznap késő esti véleményvezér műsorban az egyik
leginkább véleményvezére a kormányzati oldalnak mondott: kb.így ,,200ezres hadsereg pusztult oda”.
A nyilatkozó nem azt a számot mondja, Szakály Sándor sem.
Viszont sokakban – főleg a fiatalokban, akik már csak minimálisat tudnak erről, meg idősebbekben, akik koruk ellenére csak minimálisat tudnak erről, ha egyáltalán mond nekik valamit az, hogy Don-kanyar – az fog megmaradni, amit a véleményvezér mond.
Aki pedig – minden tisztelet ellenére meg kell állapítani, hogy – időnként erősen elveti a sulykot.
Ugyanabban a műsorban hangzott el a következő mondat is: ,,…… miközben a háború, ha azt szigorúan vesszük, nem érintette EURÓPA területét……”
Mármint ez mostani háború. És nem érintette …..
Hogy mit is nem? EURÓPÁt????
Hát Oroszország nyugati fele hol van? Az agyonimádott Ukrajna hol van??? Még sok másik ország hol van???
Európának ugyanis csak kb 40%-át fedik le az EU országai, kb 37%-át egymaga Oroszoszág nyugatról Uralig terjedő része és a maradék kb 23% a többi, Ukrajnát is beleértve, Belorusz és a többi ország, amik az egyik előző kategóriába sem tartoznak bele.
Szóval sem Orosz.o, sem Ukrajna területét nem érinti a háború?! Akkor hol zajlik?
És a fentit nem egy bunkó mondta.
Csak a divat miatt?
A divat pedig az, hogy EURÓPA=EU.
És ez sajnos sokakban – akik koruk miatt, vagy annak ellenére nincsenek széles körű tudás birtokában – tudatosodik.
EU=Európa.
És aki/ami nem EU, az nem is európai.
Már pl. a Balkán sem európai némelyek szövege szerint. Sőt, úgy köpik ki azt, hogy ,,balkáni”, hogy abban benne van minden lenézésük az adott környéki népekkel szemben.
És közben ők rasszistáznak le mindenkit, aki nekik nem tetszik. Pusztán azon az alapon, hogy nekik nem tetszik. Ha meg a másik még ki is nyilvánítja, hogy nem ért egyet a globalobolsista gondolatokkal, akkor aztán végleg mindennek az aljának festik le. És van nekik hol! Világbefolyásoló hálózataikkal.
Szóval szokjon le mindenki erről az EU=Európa módiról.
Maradjon ez csak a globaloballibsik szavajárása, mi meg kerüljük.
Akármik is vagyunk. Akármilyen ….elnökök vagyunk, akármilyen ….képviselők, miniszterek, újságírók, stb. vagyunk.Mi, legalább a mieinket ne vezessük félre!
Maradjon ez a másik oldal téveszméje.
Sas
2023-01-21 at 14:01
A Germán időhúzásra játszott-mert azt remélte, hogy egyes német fizikusok előbb készítik el a csodafegyvert, mint az amerikaiak.
Biró Gábor
2023-01-21 at 13:52
Értelmezhetetlen Babucs úr beszéde. A magyar sereg felszereltsége csak hazai viszonylatban volt fejlettebb az otthonmaradt egységeknél, a német és szovjet egységektől messze elmaradt. A seregben a felsőbb társadalmi osztályok nem képviseltették magukat, a képzett emberanyag otthon maradt, mivel az első perctől kezdve nyilvánvaló volt, hogy ágyútölteléknek kell a magyar haderő, lekötni a szovjetek erejét, amíg a németek megerősödnek. Érthetetlen, hogy történészek a feketéről azt szeretnék bebizonyítani, hogy fehér. Igen, odadobták őket, nem, nem voltak sem kellően felszerelve sem ellátva és képzetlenek voltak, igen ezt úgy hívják feláldozása az embereknek. Szomorú, hogy ennyi idő után is olyan narratívák születnek, melyek sem a tények, sem a józan ész próbáját nem állják ki.
Sas
2023-01-21 at 13:16
Elterjedt téveszme, hogy H uralta a német hadsereget-1944 előtt nem uralta, sőt 1934-ben azért likvidálta az SA egy részét, mert Hindenburg, és a Hadsereg ezt kérte, követelte-nem akarták, hogy az SA beépüljön a Hadseregbe.A Hadsereg, már a nyugati hadjáratra is hülye tervet készített-ezt váltotta fel az un.Sarlóvágás-terv, ami arcátlan volt, és nagystílű-az be is jött.De az nem a Hadsereg terve volt.A Barbarossába is beledumált a Hadsereg régivágású vezetése-szerintük az oroszt megtörte volna Moszkva elfoglalása-nevetséges hülyeség volt.Az olajvidék és a vasércszállítmányok ellenőrzése lett volna a döntő, nem Moszkva.
úgyamintvan
2023-01-21 at 13:10
magyarázkodni lehet-de a magyar katonákat is (és a németeket,stb is)leglényegében azért áldozták be hogy az (amerikai) uzsorabirodalom-rengeteg európai egymással való lemészároltatása mellett-elfoglalhassa először csak nyugat-európát-amit azóta az továbberőszakolt és mostani oroszország elleni agressziójával a teljes európa elfoglalásának küszöbére jutott-az orosz védőkön múlik hogy egész európa gender-rabszolga lesz-e!A 2.vh idején bárhogyan ügyeskedett a magyar vezetés a szovjetunió megtámadásában való részvétellel is csak a trianont ránk erőszakoló uzsorabirodalom érdekeit szolgálta-mert a németek is csak annak eszközei voltak.
Sas
2023-01-21 at 13:06
A Németek már jóval korábban bepánikoltak-korábban azt hitte a konzervatív vezetésű német hadsereg, hogy beveszi Moszkvát-azt jelentették, hogy kevés hadosztály van ott-majd másnap 120 hadosztály zúdult rájuk, erre eszeveszetten menekülni kezdtek.Ha nem állítja le őket egy felsőbb parancs , szinte mind meghalnak.A szervezetlen, pánikszerű menekülés halálos.De erre meg volt a hajlamuk-a hetvenkedések után-hónapokon át hangoztatták-a háború első szakaszában, hogy könnyen beveszik moszkvát.Szakadatlanul nyaggatták a vezérüket, hogy adjon még erre pár hadosztályt-adott-majd menekülni kezdtek, mint a nyúl.Valójában az északi és a déli területek lettek volna fontosak-de nyafogtak a moszkvai akcióért.Aztán 5 perc alatt megfutottak.
Őrnagy
2023-01-21 at 12:47
1945 után keletről zúdították a magyar politikára a hazugságok terjesztését, most a “fejlett-haladó nyugat zúdítja ránk a mégtöbb hazugságot és ráadásul még a szexuális aberrációt is.
1990-től sikerült a rosszból kilépve az aktuális legrosszabbhoz csatlakoznunk!
Nálunk csak a szabad jólétre vágyó ukránok jártak rosszabbul, akik menekülésre kényszerültek a nyugati segítséggel hatalomra juttatott kollaboráns náci fasiszta csürhe diktatúrája, a mindennapi nyomor és a háború borzalmai elől.
Béla
2023-01-21 at 12:25
Vannak akik felböfögik azt a történelemhamisítást, amit a szovjet megszállók megbízásából festegettek “történetíróként” a valóság égi másaként teljes mértékben kiszolgálva a szovjet megszállók kényes izlését.
Ilyeneket írtak: “Megfelelő téli felszerelés, fegyverzet, és elégséges élelem nélkül hajtották a magyar fiatalokat a vágóhídra.”
Szakály Sándor történész: “Nem arról van tehát szó, hogy felelőtlenül, a fegyverzetet visszatartva odadobták a hadseregünket, a munkaszolgálatosokat a nagy orosz medvének. Ezen túl kéne már lépni 74 évvel az események után.”
Szabó Péter azt írja kiváló, Don-kanyar címmel megjelent monográfiájában, hogy az itthon maradottakat szinte „levetkőztették”, a rendelkezésre álló teljes felszerelés mintegy kétharmadát kapta meg a hadsereg.
Hogy ezt nem lehetett összevetni a Wehrmachtéval vagy az Amerikai Egyesült Államok haderejével, az tény, de az is kijelenthető, hogy az akkori magyar viszonyoknak megfelelően, a lehető legjobban felszerelt magyar hadsereg ment ki a szovjet hadműveleti területekre.
“Feltételezem egyébként, hogy a mai amerikai haderő és a magyar honvédség összevetéséből ma sem mi jönnénk ki jobban…”
“Mintegy 198 ezren voltak ’43 januárjában a magyar 2. hadsereg kötelékében a fronton, közülük 42 ezren tűntek el és haltak meg, 28 ezren tértek haza sebesülten és mintegy 26 ezren kerültek a korabeli szovjet híradások szerint hadifogságba – többségük soha nem térhetett vissza Magyarországra. Ha azt vesszük figyelembe, hogy 1942 áprilisa és 1943 márciusa között az utánpótlással, a kiegészítéssel, a váltással együtt több mint 250 ezer ember fordult meg ennél a hadseregnél,
AKKOR SEM MONDHATJUK KI, HOGY A VÉRES VESZTESÉG ÖTVEN SZÁZALÉKOS VOLT.
Mintegy 42 ezer halott és eltűnt katonáról beszélhetünk, ami nagyon súlyos veszteség, de – hála Istennek – nem százezres nagyságrendű.” (2017. 01. 12 Hiradó,hu)
ViAM
2023-01-21 at 12:04
A múltból okulva soha többé nem szabad belemennünk háborúba – egyik fél oldalán sem elkötelezve!
(Élve szeretni és szolgálni a Hazát jobb. Apám úgy utálta mindkét felet, hogy Marseillesig meg sem állt, belépett az idegenlégióba. Mikor rájött, mire vállalkozott, megszökött és az Alpokon keresztül gyalog átvágva hazajött. Akkor már megúszta Kistarcsával… Sokáig haragudtam rá emiatt, de lehet, hogy neki volt igaza. Lehet…)
Győző
2023-01-21 at 12:02
200 eterből 70 ezren.
Ki ez a hülye?
Kakasmárton
2023-01-21 at 11:53
A “KRÓNIKA” c. dok.film egyik önálló fejezetében Sigmond Olivér egykori főhadnagy
alapos részletességgel számol be a doni ütközetben történtekről, amelyben maga is
résztvett. Sajnos már nincs fent a youtube-on, de a Boldizsár Ivánnal készült részt
is eltüntették, több más fejezettel együtt. Fontos volna újravetíteni az MTVA valamelyik
csatornáján mind a 26 részt, elvégre Sára Sándor és Csoóri Sándor nem a fióknak
szánták a filmet. Most, a 80. évforduló alkalmából sem vették elő!
Bubu
2023-01-21 at 11:52
Nagybátyám mint egy híradós századnak parancsnoka érkezett 1942 nyarán a doni frontra. Karácsonykor 10 napra szabadságot kapott. Akkor apámnak már modta, hogy ezt a háborút elveszettük. Olyan hatalmas a túlerö, hogy képetelség egy esetleges áttörést megakadályozni. Híradós századát az utolsó emberig hazahozta, egyetlen sérült bajtarsukat is vitték magukkal aki lábtörést szenvedett mikor egy telefonkábelt szerelt le egy póznáról. Budapest ostrománál 1945 januárjában repesszilánkoktól sebesülve a sziklakórházban ápolták. Seblázban halt meg pár hétre rá. Az orvosok szerint amputálni kellet volna a jobb lábát, amit már nem tudtak elvégezni. Egy növér szavai szerint pár órával halála elött feltápászkodott és hangosan énekelte: “Hahzám hazám, te mindenem”. Utánna kómába esett és itthagyott minket. Sírja a Farkasréti temetöben van.
bl
2023-01-21 at 11:46
Anélkül, hogy bármit tudnék a katasztrófáról annyi teljesen biztos, hogy két parancs volt lehetséges:
Első parancs: meneküljünk.
Vagy második parancs: kitartás.
És ebben az a poén, hogy a túlélők száma az első esetben valószínűleg kisebb, mint a másodikban.