Bártfai-Mager Andrea: A válság az állami cégeket is átalakítja

Az állami vállalatok közül a közszolgáltató cégek vannak most a legnehezebb helyzetben, a válság pedig egyes társaságok jövőjét teljesen új alapokra helyezi majd – mondta a Figyelőnek adott interjúban a nemzeti vagyon kezeléséért felelős miniszter, a gazdaság újraindításáért felelős akciócsoport vezetője. Bártfai-Mager Andrea hangsúlyozta azt is: az állami vagyon értéke jelenleg mintegy 18 ezer milliárd forint, és ebből 6 ezer milliárd a 2010 és 2018 közötti „növekmény”.

Az állami társaságoktól folyamatosan érkeznek az adatok a bevételkiesés és az addicionális költségek mértékéről. Azzal számolunk, hogy reálisan az első negyedévi számok alapján, 1-1,5 hónap múlva látunk majd egy teljes képet arról, hogy mit okozott a válság

– mondta a Figyelőnek adott interjúban Bártfai-Mager Andrea. A nemzeti vagyon kezeléséért felelős miniszter, a gazdaság újraindításáért felelős akciócsoport vezetője hozzátette: az első negyedévi tényszámokat bázisként fogják használni, ennek alapján kell újragondolni és felülvizsgálni a 2020-as üzleti terveket. Kiemelte: 

A válság egyes állami társaságok jövőjét teljesen új alapokra helyezi majd. A járványhelyzet számos problémára, de egyben lehetőségre is rávilágított: például elkerülhetetlen a digitalizáció és az automatizáció felgyorsítása. Biztos vagyok abban is, hogy a távmunka elrendelésével a most felhalmozódó tapasztalatok a munkaszervezés új dimenzióját nyitják meg.

Bártfai-Mager Andrea arról is beszélt, hogy a tulajdonosi irányítás alatt álló társaságokkal szoros kapcsolatot tartanak, a cégek napi szinten adnak jelentést a pandémiás, illetve egyéb intézkedéseikről, javaslataikról. A járványhelyzettel összefüggő intézkedéseket egyeztetik az Operatív Törzzsel, míg a mukahelyek vagy a gazdaság újraindítására vonatkozó javaslataikat a gazdaság újraindításáért felelős akciócsoport munkájában használták fel. A Figyelő kérdésére válaszolva úgy fogalmazott:

Az állami vállalatok közül a közszolgáltató cégek vannak most a legnehezebb helyzetben. Nekik ugyanis úgy kell szolgáltatniuk, úgy kell helytállniuk a járványhelyzetben, hogy ebből az ügyfelek lehetőség szerint ne vegyenek észre semmit. Vagy csupán annyit, hogy változatlan szolgáltatási színvonal mellett ezek a vállalatok mindent megtesznek az ügyfeleik és a munkatársaik egészségének megőrzése érdekében. Ebben a tekintetben mind a Posta, mind a közlekedési vállalatok, a MÁV és a Volán teljesítményére büszke vagyok.

A forgalomvisszaeséssel kapcsolatban elmondta, hogy mivel a vírus elleni védekezés során az első számú szempont az emberélet védelme, ezért a közlekedési cégeknél is az egészségvédelmi szempontok váltak meghatározóvá.

A járvány hazai kitörése óta a Volánnál már több, mint 80 százalékkal esett vissza az utasforgalom, a MÁV kocsijai 10-20 százalékos kihasználtsággal közlekednek, ezért mindkét társaságnál átálltak az iskolaszünetben megszokott menetrendre, munkavállalóikat és az utasokat pedig fokozott higiéniai intézkedésekkel védik. Az egészségügyi dolgozók valamennyi járaton ingyenesen utazhatnak, a Volán március 23-tól pedig készpénzmentessé tette a jegyvásárlást járatain. Hétfőn egyeztettünk a magyar gazdaság meghatározó szereplőivel, ahol többen is azt emelték ki, hogy a kialakult helyzetben szemben az önkormányzatok által működtetett járatokkal, a Volán szolgáltatásaival rendkívül elégedettek. Ami azt jelenti, hogy a vállalat nemcsak a magyar emberek, de a magyar gazdaság szempontjából is jó teljesítményt nyújt.

A miniszter szerint válsághelyzetben, egy adott iparág vagy társaság esetében mindig érdemes megvizsgálni a teljes ellátási láncot, hogy hol vannak a sérülékeny pontok.

A járvány ráirányította a figyelmet arra, hogy egy előre nem látható sokkhelyzetben a nemzetek elsősorban magukra számíthatnak. Ezért az ellátásbiztonság érdekében fontos az ellátási láncok rövidítése. Ebben a tekintetben megfontolandó lehet az ellátási lánc szempontjából kritikus, sérülékeny helyzetben lévő társaságok megvásárlása.

Szavai szerint míg a vírus elleni védekezés során a legfontosabb szempont az emberélet védelme, a gazdaságvédelem esetén az egyik első lépés a munkahelyek védelme.

A világjárvány okozta válság eredményeként bizonyos sérülékeny szektorokban több tízezer ember vesztette el a munkáját néhány nap leforgása alatt; nekünk az most a feladatuk, hogy ezt a folyamatot megállítsuk és visszafordítsuk. Ami a távmunkát illeti, az állami vállalatok többsége bevezette az otthoni munkavégzés intézményét minden olyan munkakörben, ami ezt lehetővé teszi, az. ún kritikus munkavállalói kör esetében pedig – gondoljunk itt például a paksi atomerőmű vagy a Mavir dolgozóira – fokozott egészségvédelmi intézkedéseket rendeltek el. Sőt, sokan biztosan nem tudják, de a Mavir és a Paksi Atomerőmű a kritikus munkavállalók számára több olyan helyiséget is berendezett, ami lehetővé teszi az életvitelszerű tartózkodást is. Ilyenkor a cég nemcsak a munkavállalók teljes körű ellátásáról, de egészségük védelméről is gondoskodik. Ez azt jelenti, hogy hazánk biztonságos energiaellátása még tömeges járványhelyzetben is biztosított. Nagyon fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a stratégiai közszolgáltató vállalataink, az MVM Csoport, a Mavir, a Posta, a közlekedési, vizes vagy hulladékos cégek úgy tartják fenn a szolgáltatást zavartalanul, biztonságosan és kiegyensúlyozottan, hogy a megszokottól teljesen eltérő üzemmódban kell működniük. Ez az állampolgárok számára mindennapi kényelmének fenntartását szolgálja, de óriási és megfeszített munka; szeretném, ha ezt mindenki tudná és értékelné is.

Aláhúzta: az állami vagyon értéke ma közel 18 ezer milliárd forint, 2010 és 2018 között 6000 milliárd forinttal bővült ez a vagyonérték.

Mindez az átgondolt, ciklusokon átívelő, a vagyon értékét megőrizni és gyarapítani akaró vagyongazdálkodás következménye

– vélekedett a miniszter, hozzátéve, hogy az állami vagyon tekintetében nincs limit, mivel ez nem egy statikus rendszer: mindig lesznek elemek, amelyek kikerülnek belőle, ami nem szolgálja az állami feladatok ellátását, míg a stratégiai vagyonelemek megtartása és bővítése folyamatos cél kell, hogy legyen.

Ez az újonnan jött válság többek között rámutatott arra is, hogy a globalizált, összefonódó gazdaságok sérülékenysége miatt ki kell jelölni azokat a kulcsterületeket, amelyek itthon tartása stratégiai kérdés. Ezért a kritikus infrastruktúrák nemzeti tulajdonba vétele jó döntés volt és továbbra is javasolt

– mondta Bártfai-Máger Andrea, aki szerint a mostani helyzet kezelése klasszikus fejlesztési feladat. Az MFB Csoport a hitel, tőke és garanciaeszközök összehangolásával, azok célirányos kidolgozásával és piacra juttatásával képes lehet jelentős segítséget nyújtani a gazdaság újraindítása terén. Az MFB szorosan együttműködött a gazdaság újraindításáért felelős akciócsoporttal és fontos javaslatokat dolgozott ki. Az MFB a többi bankhoz hasonlóan szintén biztosítja a törlesztési moratóriumot. Ennek megfelelően sem a saját forrásból nyújtott vállalkozási hitelek, sem az uniós pénzügyi eszközökből, MFB Pontokon keresztül finanszírozott hitelprogramok esetében nem kell kamat-, illetve tőketörlesztést fizetniük az ügyfeleknek a kormányrendeletben meghatározott időszakban. A miniszter a Mátrai Erőművel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy Magyarország biztonságos energiaellátása szempontjából startégiai fontosságú:

Egyrészt a villamosenergia-termelésünk 15 százalékát adja, másrészt tisztán hazai nyersanyagból állít elő villamos energiát. A Mátrai Erőmű a régió kiemelt foglalkoztatója is egyben, több ezer munkahelyet teremt, a költségvetés számára pedig több tízmilliárdos bevételt termel. Az állam célja a vásárlással az volt, hogy stabil, biztonságos működési kereteket adjon az Erőműnek, másrészt ez egy komplex térségfejlesztési projekt is, amelynek része a munkahelyek megőrzése éppúgy, mint a környezetbarát technológiára történő átállás. A tranzakciót követően az a feladatunk, hogy – összhangban a hazai és nemzetközi karbonkibocsátás-csökkentési célokkal – megtervezzük az erőmű átalakítását olyan módon, hogy az a jövőben alacsony CO2-kibocsátás mellett legyen képes áram-, illetve hőtermelésre. Zöldítjük az erőművet.

A teljes interjút a Figyelő oldalán olvashatják, ide kattintva. 

Forrás: Figyelő; Fotó: MTI