Beszámolt víziójáról a Budapest Fejlesztési Központ vezetője

Közösségi oldalán számolt be elképzeléseiről Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ vezetője. A kormányzati Budapest-politika szakmai műhelyeként Fürjes Balázs irányításával jön létre és működik a BFK. A névhasználathoz Karácsony Gergely főpolgármester hozzájárulását is megkapták.

Vitézy bejegyzésében leírta: létrejön a Budapest Fejlesztési Központ (BFK), ami a korábban is budapesti beruházásokkal foglalkozó KKBK átalakításával új intézményi hátteret és szervezőerőt ad az állami városfejlesztési és közlekedési beruházásoknak Budapesten. A központ vezetője kifejtette: a Budapest fejlesztésével foglalkozó államtitkárság létrejötte óta dolgozik együtt Fürjes Balázzsal többek között azon, hogy a vasút végre nagyobb szerepet vállaljon Budapest közlekedési hálózatában, megszűnjenek a tarthatatlan állapotok a budapesti repülőtéren és meginduljon a hévek fejlesztése.

Budapest a szívügyem, mindig is az volt, ezért fogadtam el és vállaltam ezt az új, szakmai feladatot. Sokan kérdezik tőlem, hogy miért nem a BKK vezetésére pályáztam a főpolgármester nyilvános bátorítása ellenére. A Budapesti Közlekedési Központhoz, annak első, alapító vezetőjeként és a BKK-koncepció készítőjeként, erős a kötődésem, nagyon örülök, hogy a megszüntetése lekerült a napirendről és a jövőben is szeretném segíteni a sikeres működését és a budapesti tömegközlekedés fejlődését. A hatékonyabb regionális együttműködés felvetésében is ez motivált, hisz Budapest közlekedési problémáinak jelentős része ma a városhatáron kívülről származik. A városért és Budapest közlekedési rendszerének fejlesztéséért a legtöbbet most nem a korábbi struktúrában, hanem a BFK vezetőjeként tudom tenni, ebben Karácsony Gergely főpolgármester tegnapi támogató nyilatkozata is megerősített

– számolt be személyes tapasztalatairól Vitézy. A közlekedésről szólva elmondta: óriási potenciált lát az agglomerációs közlekedésben. Az elővárosi tömegközlekedés fejlesztése szerinte nemcsak az agglomerációból ingázók, hanem a budapestiek számára is elemi érdek. A vasútfejlesztés terén Budapest szerepe szerinte különleges, és minden probléma ellenére ma is többen ingáznak hévvel és vonattal Budapestre, mint ahányan vonattal utaznak az ország többi részén együttvéve, és a potenciál ennél is nagyobb. Sok-sok év munkájával akár meg is duplázható a vonattal ingázók száma. A konkrét fejlesztési lehetőségek között említi

• a fejpályaudvarok fejlesztését;
• a Dunán átívelő új vasúti összeköttetés előkészítését;
• a Körvasút fejlesztését;
• új vasúti megállók létesítését;
• a Liszt Ferenc Repülőtér 2-es és leendő 3-as termináljának bekapcsolását a vasúti hálózatba;
• a hév-vonalak fejlesztését és felújítását;
  új hév-vonatok beszerzését;
• a H6/H7 (ráckevei és csepeli) vonalak meghosszabbítását a Kálvin térre és távlatban összekapcsolásukat a szentendrei H5-ös hévvel a föld alatt;
• a szentendrei hév-vonal felújítását, akadálymentesítését, új P+R parkolók építését.

Nincs tehát mire várni, az előttünk álló évtized legjelentősebb és egyben legfontosabb budapesti közlekedési beruházásai ezek. Ezért is vállaltam el ezt a szakmai feladatot: most itt tudom a legtöbbet tenni Budapestért és azért, hogy közlekedési rendszere hatékonyabb, utas- és környezetbarátabb legyen. Nem a politikai vitákban szeretnék részt venni, végképp nem újakat generálni, hanem azon dolgozni, hogy Budapest jobb hely legyen – elsősorban az itt és a környékén élők számára

– zárta Vitézy Dávid.

Fotó: Horváth Péter Gyula/PS