1956-os forradalom és szabadságharc
„Maléter kommunista volt, az is maradt, nem volt soha forradalmár” – Pongrátz András járt az Öregnél
Pongrátz András, a Corvin-köz főparancsnokának Pongrátz Gergelynek az öccse, a hat harcoló fiútestvér (Gergely, Ödön, Bálint, Bandi, Ernő) közül a legkisebb idén, karácsony előtt ismét Budapesten járt. És ha már itt járt, nem mulasztotta el, hogy rendet vágjon az emlékezetpolitikában: Nagy Imre a forradalom oldalára állt, viszont Maléter Pál az utolsó pillanatig kommunista maradt és lőtt a forradalmárokra.
Köő Artúr a PS-nek: Azt a kérdést kell feltenni a baloldallal kapcsolatban, hogy vajon miért lövetnek mindig – Ferkó Dániel kérdez (Videó)
Bár a kommunizmusnak többféle árnyalata létezett – marxista, anarchista, szociáldemokrata –, 1956 példája azt mutatja, hogy egy szociáldemokrata is radikálizálódhat, ha nem lát más kiutat a hatalom megtartására. Ezt tette Marosán György az 1956-os forradalmat vérbe fojtó megtorlások idején, amikor kiadta a parancsot: "Mától kezdve lövünk!" – emlékeztet Köő Artúr, a Magyarságkutató Intézet történésze. Ez megismétlődött 2006-ban is, amikor egy magát szintén szociáldemokratának, liberálisnak mondó hatalom rálőtt az emberekre. Talán, ha lett volna valamilyen formában elszámoltatás a rendszerváltoztatáskor, akkor elejét lehetett volna venni az ismétlődésnek – veti fel Köő Artúr. Csakhogy a történelemben nincs ha... Sortüzekről, decemberi megtorlásokról, át nem adott és átadott kitüntetésekől, elmaradt elszámoltatásról és égbekiáltó párhuzamokról beszélget, kérdez Ferkó Dániel. Részletek a videóban!
EXKLUZÍV – Könnyeivel küszködött az '56-os szabadságharcos a PS stúdiójában – Ferkó Dániel kérdez (Videó)
Elsőként a PS-nek adott hosszabb interjút Bogyay Elemér '56-os szabadságharcos, aki 66 év után a napokban tért haza Torontóból. Az interjú alatt sokszor könnyeivel küszködött, amikor emlékeiről kérdeztem. Bogyay Elemér 1956. december 17-én a forradalomban való részvétele miatt kénytelen volt elhagyni Magyarországot. A házmesternőtől tudta meg, hogy a pufajkások már keresik. Korábban haragudott legjobb barátjára, amiért az emigrációt választotta, de ekkor már tudta: neki sincs más választása. "Kétszer találkoztam Horn Gyulával; először 1956. december 6-án, a Nyugati téri sortűznél, amikor pufajkásként nézett farkasszemet velünk, forradalmárokkal. Másodszor a '90-es években, amikor ő a rendszerváltás után miniszterelnök lett Magyarországon. Akkor én ezt nagy igazságtalanságnak tartottam. A Parlament lépcsőjén mutattak be neki. Rám nézett, kezet fogtunk. Én pedig annyit mondtam neki, hogy mi már találkoztunk egyszer. 1956-ban, a Nyugati téren. Erre gyorsan sarkon fordult és elment" – emlékszik vissza a nem mindennapi találkozásra Bogyay Elemér. Az interjúban számos megrendítő, szívbemarkoló történet hangzik el, a többi között az is, amikor a 20 évesen hazáját elhagyni kénytelen fiú újra találkozik édesanyjával. Nézzék meg a videót, érdemes!
Békés Márton: 1956 nem más, mint a magyar nemzet újjászületésének hőskölteménye (a teljes beszéd és videó)
„Az elmúlt 250 évben nagyon sok forradalom zajlott, de kevés volt a valódi. A magyar ’56 fénylő kivétel köztük, hiszen ez a világtörténelem legtisztább forradalma volt: szabadságharcként ment végbe és népfelkelésként valósult meg. (...) 1956 a nemzeti önrendelkezésről szólt – az ország függetlenségének kivívását és a belső szabadság megteremtését ma szuverenitásnak nevezzük. Éppen ezért 1956 nem lezárult történet, a szabadságért folytatott harc nem ért véget. Azóta is, ma is, minden nap ötvenhat” – mondta Békés Márton történész, a Terror Háza kutatási igazgatója beszédében, november 4-én, a PestiSrácok.hu Halhatatlanok napja című megemlékezésén, a budai Bem József tér 1956-os emlékműve előtt. Olvasóink közül többen kérték, így közöljük a felrázó beszéd teljes szövegét és a megemlékezés teljes videofelvételét.
Kalandos életű '56-os forradalmár, hazafi – Cey-Bert Róbert író az Öregnél
Cey-Bert Róbert író, '56-os szabadságharcos ellen liberális hiénák lejárató cikksorozatot indítottak. Megkérdőjelezték, hogy Pongrátz Gergely mellett harcolt a Corvin közben, ahogy azt is, hogy emigrálása után Genfben doktorált szociológiából, gasztronómiából, és azzal kapcsolatban is kétségeiket hangoztatták, hogy a Gasztronómiai Világtanács főtitkára lett volna. És azt valótlanként ábrázolták, hogy részt vett volna a Burmában élő karenni nép szabadságért folytatott küzdelmeiben, emellett azt is megpróbálták cáfolni, hogy barátságot ápolt Mindszenty József bíboros hercegprímással. Szélhámos lenne Cey-Bert Róbert, ahogyan a többi között Eörsi László is pedzegette?
Békés Márton a Bem téren: 1956 hősei halhatatlanok és jelen vannak mindörökké (Videó és fotógaléria!)
Halhatatlanok napja címmel szervezett megemlékezést a PestiSrácok.hu november 4-én. Szerkesztőségünk 2017 óta immár hagyományos módon tiszteleg a pesti srácok, a szabadságharcos hősök előtt, akik bátran szembeszálltak és még napokig – helyenként november közepéig – tartották állásaikat a brutális túlerővel, a magyar szabadság eltaposására érkező kétszázezer szovjet katonával szemben. Az idei megemlékezésen ezúttal is az 56-os hagyományőrző „pesti srácok” díszlövésével ünnepeltük a hősöket. A rendezvényen Huth Gergely, a PestiSrácok.hu főszerkesztője mondott nyitóbeszédét követően Békés Márton történész, a Terror Háza kutatási igazgatójának előadását vastapssal jutalmazta a közönség. A rendezvényen jelen volt Varga János Corvin közi szabadságharcos is, akit jóbarátjával, a néhai Wittner Máriával együtt ítélt el a vérbíróság, A megemlékezésen Cey-Bert Róbert író, Üllői úti forradalmár, Stefka István, a PestiSrácok.hu tiszteletbeli főszerkesztője és Vajda Miklós, a Karc FM Paláver hallgató klubjának doyenje is értékes gondolatokkal gazdagította a rendezvényt, melyen Wittner Mária versét portálunk főmunkatársa, Jurák Kata szavalta el, a jelenlévők Fekete Bori énekes előadásában is gyönyörködhettek.
Potápi: a magyarság csak magára számíthat
1956. november 4-én is bebizonyosodott, hogy a magyarság csak magára támaszkodhat, nem számíthat másra – mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára pénteken, a nemzeti gyásznapon Dombóváron.
Halhatatlanok napja – Tiszteletadás a szovjetekkel szembeszálló bátrak előtt
November negyedike nemcsak nemzeti gyásznap és a forradalom eltiprásának emléknapja, hanem azoknak a halhatatlan hősöknek az ünnepe is, akik farkasszemet néztek a Magyarországot ezen a napon elözönlő 200 ezer szovjet katonával, akik napokon, heteken át védték állásaikat az óriási túlerővel szemben, és akik a forradalmi fészkek fenntartásával, a munkássztrájkokkal és szabotázzsal még hónapokon át viaskodtak a sortüzeket elrendelő, véres kezű bolsevik-szovjet hatalommal. Tiszteletükre a PestiSrácok.hu szerkesztősége Halhatatlanok napja címmel ismét emlékműsort szervez november 4-én pénteken, 18 órakor Budán, a Bem József tér '56-os emlékművénél. Az eseményt élőben közvetítjük a Facebookon és itt a PestiSrácok.hu-n.
Horváth Attila jogtörténész a PS-nek: A szabadságharc eltiprói a rendszerváltás után is kivételezett helyzetben maradtak - Ferkó Dániel kérdez (Videó)
"A forradalom győzött, csak a szabadságharcot verték le. Ez egy óriási dolog volt. Az egész világ ekkor figyelt fel egyedül Magyarországra. A lyukas zászló jelkép lett az egész világon" - nyilatkozta a PS TV-nek Horváth Attila a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára. A jogtörténész arról is beszélt, hogy a november 4-e után megindult bosszúhadjárat fizikai része, a gyilkolás egészen 1961-ig tartott, ezután vetették be azokat az állambiztonsági technikákat, amelyekkel nemcsak a forradalmárokat, hanem hozzátartozóikat is ellehetetlenítették. A szabadságharc eltiprói és leszármazottaik sajnos a rendszerváltás után megőrizhették privilégiumaikat.Ajánljuk még
Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.
Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Trianon 100: a régi és új idők hazaárulóiról (Stefka István írása)
Trianont nem feledjük, az okait ismerjük, de intő példa a jelenre is. „Most is ebben a korban élünk. Egy szerencsénk van, hogy tíz éve egy erős támogatottsággal rendelkező nemzeti kormányunk van. Az aggasztó, hogy itt vannak közöttünk Károlyi Mihályék, Kun Béláék, Szamuely Tiborék, Rákosi Mátyásék, Gerő Ernőék, Kádár Jánosék és Aczél Györgyék szellemi örökösei, akik jelenleg is lejáratják a hazugságokkal, valótlanságokkal Magyarországot világszerte. Céljuk világos: felszámolni hazánkat, elpusztítani a magyarságot. Rajtunk múlik, hogy kollaboráns tevékenységük ne járjon sikerrel. Nem szabad hitelt adni szép, furfangos szavaiknak, nem szabad bizalmat szavazni nekik. Csak ez az egyetlen módja annak, hogy megakadályozzuk egy újabb, talán még pusztítóbb Trianon létrejöttét.” Stefka István írása.
Riskó Judit: Legalább ne lenne bizonyított, hogy Portik gyilkos!
