1956-os forradalom és szabadságharc
Kárpátalja kulcsszerepet játszott az 1956-os forradalom és szabadságharc történéseiben – Interjú Váradi Natália történésszel
Kárpátalja az 1956-os forradalom és szabadságharc során kulcsszerepet játszott a történésekben, hiszen ez a térség a szovjet birodalom nyugati határa, és nem utolsó sorban magyarok is lakják. Ez a terület válik színterévé a deportálásoknak, kihallgatásoknak, a katonai és politikai műveletek irányítását is innen végzi munkáját a szovjet belügyminiszter-helyettes, aki nemcsak, hogy innen jelent Moszkvának, de ő maga fogadja az első deportáltakat is Ungváron – többek közt erről beszélt portálunknak adott interjújában Váradi Natália történész, az idei Lőrincz Csaba-díj kitüntetettje. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola docense – akinek fő kutatási területe az 1956-os forradalom és szabadságharc kárpátaljai vonatkozásainak témája – elmondta: a Magyarországon letartóztatottak már éppen úton voltak, hogy a Szovjetunióba deportálják őket. A vagonok falának résein kidobált papírokkal segítségével ugyanakkor híre kelt a szovjet kommunisták tervének; feltehetően ennek volt köszönhető, hogy a több ezer deportáltat végül visszafordították Magyarország felé. Hadban állnak
Most már tudjuk, hogy ők hadban állnak, Karácsony Gergely, Horn Gábor, Berg Dániel, Gyurcsány Ferenc, Cseh Katalin, Donáth Anna, Ujhelyi István és mind az egész belpesti, balliberális értelmiség pártjaikkal együtt hadban állnak és harcolni akarnak. Bocsánat, másokat akarnak harcba küldeni. Ezt már ismerjük. S olyan szépen tudnak erről beszélni: az ukránok a szabadságukért küzdenek, Nyugat-Európa mind mellettük áll, sőt, az Egyesült Államok is. „Én csak azt mondhatom, amit láttam” – Exkluzív interjú a Corvin köz hősével
Csütörtökön ünnepelte nyolcvanharmadik születésnapját Varga János, a „Jancsiszobor” megihletője, az 1956-os szabadságharc hőse. Tizenhat évesen szüleihez tartott haza, amikor elragadta a forradalmi tömeg; ott volt a Rádiószékház ostrománál, látta az égő Nemzeti Múzeumot, a Kossuth téri sortüzet, és sebesülten is az utolsókig védelmezte a Corvin közt. A forradalom leverése után hajszálnyira volt a halálos ítélettől, börtönbe került, majd évtizedekre elfelejtették, akár csak társait. Ma csak az bántja, ha valaki hazugságokkal akarja kihasználni '56 emlékét. Karácsonyékat nem érdekli a józan ész, az erkölcs és a jó ízlés: mégis sétányt neveznek el Horn Gyuláról
A Fővárosi Közgyűlés 2022 decemberében személyeskedésekkel teli vitát folytatott a baloldal által tántoríthatatlanul, ám normális ember számára érthetetlenül támogatott Horn Gyula sétány ügyében, hiszen sem az észérvekkel, sem az egyértelmű tényekkel nem foglalkoztak Karácsony Gergelyék. A kormányhivatal ugyanis megfontolásra ajánlotta, hogy a Közgyűlés forduljon a Magyar Tudományos Akadémiához, szakmai véleményt kérve arról,hogy Horn Gyula XX. századi önkényuralmi politikai rendszer megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett-e. Nem árulunk zsákbamacskát: az MTA már állást foglalt az ügyben, hiszen egy civil szervezet, hogy kiugrassa a nyulat a bokorból, Horn Gyuláról akarta elnevezni a szervezetét, amit az Akadémia nem engedélyezett, jó okból. Olyan személy nevének viselését ugyanis a civil törvény nem engedélyezi, akik – ahogy ezt már tisztáztuk – önkényuralmi politikai rendszer megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vettek. A történetnek el sem kellett volna kezdődnie, de ha már igen, akkor itt kellett volna pontot tenni a végére, a baloldali fővárosi vezetésnek fülét-farkát behúzva kellett volna kihátrálni az eleve érthetetlen és értelmetlen akció mögül. Nem így történt, és még kibúvót is kerestek a gyalázatos döntéshez. 
