a hálózat
Egy pillanat alatt átjátszották maguknak a vidéki sajtót, a katpolos szélhámos Ferenczy, Demján és a hálózat emberei, avagy a média lenyúlásának története (7.)
1990-ben, a választás két fordulója között jött a magát átmentő posztkommunista hatalom óriási trükkje: Demján Sándor Hitelbankja a német Springer kiadóval és a katpolos őrnagyből lett nemzetközi szélhámos-üzletemberrel, Josef von Ferenczyvel összeállva bekebelezte a vidéki sajtó zászlóshajóit. Kilenc megyei lapot indítottak el, átszippantva oda a korábbi megyei lapok szerkesztőségeit, felszerelését, mindent. A lapokat akkor még tulajdonló MSZP ehhez természetesen asszisztált, sőt, a kommunisták emberei a háttérben részt vettek az átmentésben. A rendszerváltás idején megalakult német-magyar vállalat, a Springer Budapest az összes kommunista főszerkesztőt megtartotta, a legtöbb a saját megyéjében magas rangú MSZMP-káder volt, és a kilencvenes években is zavartalanul dolgozhattak. A Springer Budapest élére Bayer József került, aki a diktatúrában a hírszerzés központi helyének számító bécsi kulturális-diplomáciai intézmény titkára volt. A később lebukott hírszerző-igazgató közvetlen beosztottjaként dolgozott. Amikor a választás után a demokratikus pártok képviselői bojkottálták az egyik továbbra is kommunista szellemiségű megyei lapot, Bayer kiállt a Politika Főiskolán végzett főszerkesztő mellett. Jól tette: a megfuttatott közgazdászból (!) lett médiaguru idén vonult vissza, az elmúlt harminc évben a magyar média egyik leghatalmasabb emberének számított. A kilencvenes években a vidéki sajtót a korábbihoz hasonlóan uralta kommunista, posztkommunista elit. Nem véletlen, hogy 1994-ben mindenhol az MSZP győzött.
Hálót fontak Márai Sándor és Wass Albert köré – A nemzetinek álcázott hálózati kiadók, avagy a média lenyúlásának története (6.)
Fegyvercsempészet, lopott autók és Márai Sándor, Wass Albert, illetve a III/III.-as főnök könyveinek megjelentetése. Durva? Pedig a hírszerzés és a kádári diktatúra sajtócárja, Siklósi Norbert véghez vitte. Siklósiék több kiadót létrehoztak a rendszerváltás folyamán, a PallWestet a papíron konzervatív költő, Tamási Orosz János titkos megbízott vezette, ők adták ki az állambiztonsági főnök, Horváth József könyvét is, de az újra kiadhatónak ítélt Wass Albert életműből is hasznot akartak húzni. A Molnár János ügynök vezette Griff Kontinent Kft. Márai Sándor műveit akarta megjelentetni, Siklósi és a hírszerzés komoly pénzt remélt a legendás, éppen akkor elhunyt író köteteiből. A Griff összejátszott a Skála World Trade-del, azzal a leányvállatattal, amelynek anyacégét korábban az a Demján Sándor vezette, aki később, már a Hitelbank vezéreként ezt az egész reformos, mai napos társaságot ellátta tőkével. A történet összes szereplője befutott a rendszerváltás után, „Orosz” ügynök, azaz Érsek Iván is saját lapot kapott, amit a KGB-hez köthető Bara István adott ki. Ha az összképet nézzük, érthető, hogy miért is dolgozhatott Tamási Orosz később tíz évig a posztkommunista Vasárnapi Híreknél. És persze az is, hogy miért bukkant fel a Kaput vezető Brády Zoltán annyi zavaros, zűrös ügynél (Fenyő János halála, Eduardo Rózsa-Flores halála, őszödi beszéd).
Péter Gábor, Popper Péter és a hallgatás daganatos fala
Nulla, azaz nulla darab cikk jelent meg Popper Péterről azóta, hogy a Válaszonline-ban, majd a PestiSrácokon is megjelent a szennyes múltja. A pszichológus pénzért tanította az állambiztonsági tiszteket a különböző praktikákra, és minden erejével a galerik, az üldözött fiatalok ellen dolgozott. Miért hallgat erről a média? A baloldalit még értjük, de a „másik”? „A szerelem lopakodó gyilkosa a lustaság” – mondta Popper. „A társadalom rákja a hallgatás” – írja főmunkatársunk. Vezércikk.
Rohadt alma? - Jeszenszky Zsolt Antall József védelmében vitába száll Mező Gábor kollégánkkal
Múlt héten a Polbeat-ben Borvendég Zsuzsanna, Dézsy Zoltán és Mező Gábor beszélgettek a rendszerváltás hátteréről, így újra aktuálissá vált Mező Gábor két hónappal ezelőtti írására a reakcióm, amit akkor szépen ellinkeskedtem… most viszont már nem úszom meg - írta a PestiSrácok.hu-nak Jeszenszky Zsolt, aki Antall József védelmében vitába szállt főmunkatárs kollégánkkal, A hálózat című rovatunk szerzőjével, több, a rendszerváltással és az állambiztonsági múlttal foglalkozó dokumentumfilm forgatókönyvírójával. Bár álláspontunk szerint bocsánatkérésre semmi ok, hiszen e cikkek és munkák Antall József személyére nem vetettek árnyékot, csupán reális képet igyekeztek rajzolni a rendelkezésre álló források és dokumentumok alapján, Jeszenszky Zsolt vitairatát változtatás nélkül közöljük.
Pufajkás ügynökből demokrata drótvágó – Horn Gyula nagy trükkje, avagy mire jók a hálózati újságírók
„Horn Gyula külügyminiszter, aki a drótot átvágván a vasfüggönyön is rést ütött” – írta az ÁVH-s Vajda Péter az ÁVH-s Kanyó András vezette Magyarországban 1990-ben, elvileg már a rendszerváltás végén. Ez az egy mondat mindent elárul arról, hogyan is sikerült ez az egész folyamat, és hogyan is működött a sajtó a diktatúra végén, majd a kilencvenes években. Éppen harminc évvel ezelőtt, 1989. júniusának végén Horn Gyula nem vágta át a vasfüggönyt, mert az akkor már le volt bontva, csak a trükk miatt visszaépítették egy darabon. Horn fotója bejárta a világsajtót, a németek onnantól pozitívan tekintettek a pufajkásból ügynök, majd kommunista külügyminiszterré lett politikusra, aki 1994-ben vissza is került a hatalomba. Bár az Index 2009-ben azt írta, hogy a magyar társadalmat nem verték át, mert tudtuk, hogy Horn csak szimbolikusan hősködik, ez nem igaz. A pártsajtó hálózati újságírói, mint a később Malév-szóvivővé emelkedő Kocsi Margit vagy az említett ÁVH-s Vajda hősként írtak Hornról. „A vasfüggöny lehull, szinte halljuk suhogását…” - írta például Kocsi a Népszavában. Az egész csak egy okos átverés volt, ezzel legitimálták a továbbélésre készülő Hornt. A valódi hősök azok voltak, akik augusztus 19-én megszervezték a páneurópai pikniket. Persze nem is Hornékról lenne szó, ha nem próbáltak volna meg arra is "rátelepülni".
A Hálózat nagy trükkje: A lázadó Kaput az állambiztonság cége adta ki – a média lenyúlásának története (4.)
A KGB-hez köthető Siklósi Norbert élet-halál ura volt a magyar sajtóban a rendszerváltás előtt. És persze utána is fontos sakkfigura maradt. Siklósi sohasem tagadta, hogy Moszkvához lojális igazán, így irányította a Lapkiadó Vállalatot, amelyből a nyolcvanas évek végén megpróbálták kilapátolni a lehető legtöbb pénzt. Ekkor az állambiztonsággal megalapították az Interedition leányvállalatot, amely 1988-ban megjelentette a később legendássá vált Kapu című folyóiratot. Főszerkesztője Brády Zoltán lett, elmondása szerint Demján Sándor adott volna pénzt a lapra, és a Reform Rt. állt volna mögötte, de ő inkább Siklósi cégét választotta, akit pár éve is "vagány bolseviknek" nevezett. A később "rendszerellenes" Brády az ELTE ateista körét vezette egyetemistaként, aztán a Rádió és média futatott újságírója lett, a hetvenes évek közepén a Magyar Ifjúság propagandistája volt, Moszkvába utazott, május elsejéről lelkendezett, hogy aztán bűnügyi újságíró legyen belőle. Aztán jött a hírszerzéssel, Siklósival és az Intereditionnal megjelentették a Kaput.
Az amerikás magyar bűnöző, akinek Gyárfást (is) köszönhetjük – Békesi László alezredes, Bodnár György és a média lenyúlásának története (3.)
Vitray Tamás, Gyárfás Tamás és Békesi László későbbi pénzügyminiszter Amerikában ismerkedett meg Bodnár Györggyel, akihez mind közel kerültek. A magyar maffia vezetőjének nevezett férfi a nyolcvanas években jött vissza Magyarországra, akkor, amikor az amerikai FBI több bűnözőt kiszorított az Egyesült Államokból, de erről állítólag "elfelejtette" értesíteni a magyar hatóságokat. A börtönviselt csaló Bodnár megalapított egy céget, amely kiadta a Szaknévsort, és amelynek Gyárfás lett a vezetője. Szintén utóbbival elindították a Sport Pluszt, majd beszálltak a Nap-tv-be, amikor elfogyott a pénz. Békesi László 1990 tavaszán egyik utolsó intézkedésével engedélyezte a kaszinónyitást Bodnárnak. Információnk szerint nem csupán ő köthető Bodnárhoz, de Várszegi Gábor is, illetve az a Fenyő János, akinek meggyilkolásának ügyében éppen most emeltek vádat Gyárfás ellen. Gyárfás egy 2015-ös interjúban közös ismerősükkel, Vitrayval beszélgetett, de nem volt hajlandó kimondani Bodnár nevét. „Volt ez az amerikai ember, a fedezetem” – mondta. A média lenyúlásának története, 3. rész.Ajánljuk még
Magyar Péter a rendőrökkel akarta elvezettetni Toroczkait
A Tisza Párt országjárásán, Dorogon Magyar Péter szembetalálta magát Toroczkai Lászlóval, a Mi Hazánk Mozgalom elnökével.
Merz barnaságával, Leyen hatalmával és Meloni fiatalságával froclizta Trump a hívatlan vendégeket
A Fehér Házhoz menni a pofonért.
Háborús készültségbe lép Németország
Belföldi és kelet-európai háborúra készül Németország?
Magyar Péter a közmédiában is szívesen látná, hogyan alázta Trump az uniós vezetőket
Magyar Péter szerint jó lenne, ha a közmédia is levetítené, hogyan égette szénné Leyenéket a Fehér Házban.
