a hálózat
Fenyő János és az amerikai magyar maffia, avagy így lett a médiacézár cégének könyvvizsgálója Csányi Sándor
Nem csak Fenyő János végezte golyó által azok közül, akik részt vettek a ma már elfeledett Intervideo megalapításában. A filmes céget Fenyő és egy angol-magyar aranycsempész alapította a rendszerváltás hajnalán, de ott volt a kulcsszereplők között Bartha Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank akkori elnöke és a szovjet tévé munkatársaként odakerült Havas Ágnes, aki később egészen a Magyar Nemzeti Filmalap élére repült. A cég könyvizsgálója az Opten céginfója szerint Demján Sándor titkára, Csányi Sándor lehetett, aki később az OTP elnöke lett. [Frissítés: Csányi Sándor portálunkkal azt közölte, hogy a Magyar Hitelbank Titkárságának vezetőjeként, a külföldi vegyesvállalatok portfóliójának felügyelőjeként került kapcsolatba az üggyel.] Bartha Hornék alatt privatizációs biztos lett, menesztése után éppen Demján emelte fel. Tasnádi Péter vallomása szerint Fenyő az amerikai magyar maffia segítségével szerezte meg azokat a filmes jogokat, amelyeket az Intervideoba vitt. Később az aranycsempész Kovács Mihály kivásárolta őt, ekkor alapította meg Fenyő a Vico-t, amit valódi médiabirodalommá épített. A hálózat, ahogyan talán még sohasem látta. Fenyő felemelkedése és bukása 2., avagy a média lenyúlásának története (14. rész).
Álmodj, királylány – Fenyő János elhallgatott szerepe a szépségkirálynő halálában (Hálózati fotósból agyonlőtt médiacézár, 1.)
Fenyő János az állambiztonsági hálózathoz tartozott. Hogy milyen minőségben, arra nincs kézzel fogható bizonyíték, de megpróbáltuk összerakni a képet. Az 1998-ban agyonlőtt médiacézár fotósként kezdte, a magát átmentő kommunista médiacár, Siklósi Norbert és az agitprop vezér Lakatos Ernő egyengette az útját. Fiatalon a szovjet-magyar Ország-Világhoz került, szabad bejárása volt a szovjet nagykövetségre, és szinte hazajárt Moszkvába. Egy interjúban maga kérkedett azzal, hogy a rendőrség azonnal továbbengedi, amikor megmutatja az igazolványát. A fiatal fotós szolgálati útlevelet kapott, szabadon mehetett Nyugatra. A nyolcvanas évek közepén Fenyő fontos szereplője lett a botrányos szépségkirálynő-választásnak, amelynek győztese, Molnár Csilla öngyilkos lett. Ezt az eseményt Siklósiék egyik állambiztonsági leányvállalata szervezte. Fenyőék fotókat csináltak a lemeztelenített fiatal lányokról, amelyeket a tudtuk nélkül eladott egy nyugati erotikus magazinnak. Molnár Csilláékat kihasználták, megalázták, és a fiatal lány ebbe beleroppant. A botrány után bevonták Fenyő útlevelét, de azt későbbi barátjától, az olajügyes Csikós Józseftől visszakapta. Csikós a rendszerváltás előtt a sajtó és az állambiztonság egyik legfontosabb embere volt, Fenyő mindig hálás maradt neki, még a börtönben is meglátogatta. Fenyő felemelkedése, avagy a média lenyúlásának története (13. rész).
A lágerkanálra vésett kolostor képe – Iglói Mihályék hite, ereje és kitartása a szovjet fogolytáborban
Istentiszteletetért kaptak különbüntetést a magyar hadifoglyok a Szovjetunióban, de a külön zárkákban, éheztetve is ragaszkodtak a tiltott vasárnapi áhítathoz. A most publikált visszaemlékezést Selmeczi István kutató küldte el nekünk. Az írás főszereplői azok a lelkészek és magyar tisztek, akik együtt raboskodtak a világ valaha volt egyik legjobb futóedzőjével, Iglói Mihállyal, aki szabadulása után világsikerekre vitte a magyar középtávfutást. Iglói Mihály is abba a csoportba tartozott, akiket kiemeltek a borovicsi fogolytáborból, hogy elvegyék a kedvüket az imádkozástól. Iglói cellatársa maga sem tudta, hogyan élték túl: „Volt, hogy Náci [Iglói Ignácz Mihályt mindenki így becézte] a tábor német szakácsától kapott egy megfagyott, nyers takarmányrépát. Megettük. Egy másik alkalommal a németek alvadt vért adtak Nácinak, aki azt köpenye zsebébe rejtve csempészte be hozzánk.” Valahogyan túlélték, de közben összeírták azoknak az áldozatoknak a névsorát, akiknek nem sikerült. November 25-én a szovjet munka- és fogolytáborokba hurcolt magyarokra emlékezünk.
Tíz dekával több kommunista lett, maradhat? A nyomtatott sajtó átmentett munkásőrsége, avagy a média lenyúlásának története (12. rész)
Az első szabad választás idején, 1990 tavaszán falta fel a német-magyar Springer Budapest a megyei sajtó jelentős részét, úgy, hogy látszatra új lapokat alapított, de abba átvett mindent a régiekből. A céget a posztkommunista közgazdász-káder, Bayer József vezette, aki a következő főszerkesztőket alkalmazta. Köztük volt a bányászból lett propagandista; a kohómérnökből lett párttitkár; a megyei Végrehajtó Bizottságból érkezett pártkatona; az MSZMP propagandistája; a KISZ Pest megyei titkára; az egri párttitkár; a pártpropagandistából lett POFOSZ-alelnök; a KISZ megyei titkára. Egytől-egyig a diktatúra emberei voltak, és egytől-egyig megtartották őket, annak ellenére, hogy a nyolcból négy főszerkesztő ellen tüntetést, illetve bojkottot szerveztek 1990-ben. Sikertelenül. A főszerkesztők uralma a megtervezett forgatókönyv, a hatalomátmentés része volt, bár az MSZ(M)P az 1990-es választást értelemszerűen nem nyerhette meg, de hihetetlen erőfölényére, a megmaradt hálózat mindenhol pozícióban maradó embereire, és az MDF-kormány hibáira és főleg lehetetlen helyzetére alapozva hatalmas győzelmet aratott 1994-ben. Letarolták a vidéket, nem kis részben azoknak a főszerkesztőknek köszönhetően, akik a rendszerváltás előtt és után is egyszerű katonaként viselkedtek.
Párttitkárok, KISZ-vezetők, munkásőr-rajongók, ők vezették a megyei lapokat 1990 után – A média lenyúlásának története (11. rész)
Egri párttitkár, a KISZ Pest megyei titkára, az MSZMP megyei propagandistája, a párt propaganda osztályának vezetője – ilyen vonalas középkáderek vezették a megyei lapokat a rendszerváltás előtt és után. 1989 előtt az MSZMP nevezte ki őket, majd a vidéki sajtót 1990-ben bekebelező Springer Budapest mindet megtartotta. Bayer József és a németek a függetlenségre hivatkozva álltak ki mellettük. Volt, aki a munkatársa szerint csalással ült be a székbe, a másik pártújságíróból lett a POFOSZ megyei alelnöke, a harmadik meg MSZP-képviselőként indult, és bukott el 1990-ben. Válogatott csapat volt ez, most négy posztkommunista főszerkesztőt mutatok be, volt, aki a kilencvenes, volt, aki a kétezres évekig (!) a megyei lapok élén maradt. Csoda, hogy az MSZP 1994-ben letarolta a vidéket? Hatalomátmentés kommunista módra, avagy a sajtó lenyúlásának története (11. rész).
Tihany díszpolgára lett az a dúsgazdag impexes, akinek vezetése alatt milliárdos veszteség érte Magyarországot
Tihanyi díszpolgári címet kapott idén az a Tóth József, aki a kádári diktatúrában azt a Mineralimpexet vezette, amelynek "köszönhetően" több milliárd forint kár érte az országot. Tóth és elődje közreműködtek abban, hogy svájci cégeken keresztül akkori értéken is több milliárd forintot lopjanak el az iráni olaj Magyarországra nézve borzasztóan veszteséges amerikai exportjából. A Tóthék által okozott kár jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy hazánk a rendszerváltás idejére az államcsőd szélére sodródott. Az 1989-es 19,5 milliárd forintnyi költségvetési hiányból ugyanis 3,7 milliárd forintot tett ki az a népgazdasági kár, amit egy korabeli belső vizsgálat szerint az újdonsült díszpolgár és elhunyt elődje, Russay István (másodállásban hírszerző) idézett elő a gátlástalanságával. Hogy még szebb legyen a történet: Russay ausztriai partnere egy volt SS-tiszt volt, akivel a rendszerváltás után is folytatták az ügyleteket. Tóth a sport világában is magasra jutott a rendszerváltás után, a Mineralimpex pénzéből ő fizette az első Taróczy Balázs-féle teniszgálákat, majd egyszerre lettek a kilencvenes években a teniszszövetség alelnökei. Tóth a rendszerváltás után is a Mineralimpexnél maradt, megmaradtak a közös üzletek a korábbi osztrák SS-tiszttel, majd Tóth átigazolt a MOL-hoz, ahol állítólag ő vitte a kenőpénzt (!) a horvátokhoz az INA-val kötött üzlet során. Természetesen milliárdos. És díszpolgár.
Csengey Dénes a halála előtt a tévé mocskos ügyeit kutatta – A posztkommunista polip, avagy a média lenyúlásának története (9. rész.)
Bécsi munkája, majd stuttgarti ösztöndíja után a Magyar Televíziónál folytatódott a közgazdász-káder Bayer József felemelkedése. Az agitpropos fővezér Lakatos Ernő és Berecz János emberének tartott Bayer négy évig dolgozott a tévénél, és bár a propagandasajtó szerint ez sikertörténet volt, valójában a tévé [ahogyan az ország] eladósodott. Bayer jókor, 1989 tavaszán váltott, átment a Springer Budapesthez, a tévénél korábbi beosztottja, strómanja, Sándor Gyuláné lett az utódja, akinek férjét Bayer saját cégénél alkalmazta. Nem csak őt, a tévé technikusból lett gyártási igazgatójának, Horváth Lórántnak a felesége is Bayer csapatát erősítette. Így alakult ki az a posztkommunista hálózat, amely a rendszerváltás korszakában és után is uralta a magyar médiát. Jellemző, hogy Bayer egyik legfontosabb springeres embere, Nemes Péter az MSZMP KB politikai munkatársaként került a tévéhez, Bayer magával vitte, és hosszú évtizedekig együtt irányították a megyei sajtót. Meglepő, hogy az összes Párt által kinevezett főszerkesztőt megtartották és megvédték? Vagy, hogy a Sándor Gyuláné és a tévés visszaélések ügyében indított korrupciós, sikkasztós ügyek mind elbuktak? Nem igazán, ahogyan ezzel az átmentett hálózattal az is papírforma volt, hogy a vidéken a ma is gyűlölt MSZP 1994-ben letarolta a megyéket. Néhányan már akkor is vizsgálódtak, közéjük tartozott az a Csengey Dénes, aki halála előtt éppen a tévés ügyekről akart megjelentetni anyagokat.
A kommunisták a földi Mennyországot ígérték, de a Poklot hozták el – Tabudöntögető interjú Andrási Attila rendezővel 1919-ről
„Azt ígérik, hogy a Mennyországot hozzák le a Földre, de végül Poklot teremtik meg. Meg vannak győződve arról, hogy pont a vakhittől szabadulnak, és ettől megszabadítják az egész emberiséget, azt is, aki akarja és azt is, aki nem” – mondja Andrási Attila rendező, színházigazgató a bolsevikokról, de akár az új idők új forradalmárjairól is elmondhatta volna ugyanezt. A Kamaraszínház vállalt missziója, hogy a magyarság sorskérdéseivel foglalkozó darabokat mutasson be, ilyen volt az 1918, ilyen a Janus és Mátyás, és ilyen lesz az 1919 is. A színház vezetőjével a bolsevizmus és kommunizmus vírusként való elterjesztéséről, a Lenin hazaszállítását levezénylő németekről, a Budapestre, majd Bécsbe küldött Kun Béláról, és úgy általában a kommunizmus nagy hazugságáról beszélgettünk a Kamaraszínház új, készülő darabja kapcsán.
Kex, Taurus, Syrius – legjobbjainkat taposta el a diktatúra, a legendás Kex dobosával, Kisfaludy Andrással az elhallgatott zenekarokról beszélgettünk (1. rész)
A hatvanas évek végén a diktatúra megijedt azoktól a friss, kiugróan tehetséges zenekaroktól, amelyek valahogyan eltértek az elvárt és már támogatott stílusoktól, például a langyos, a rockhoz képest aludttejre emlékeztető beat-től. Radics Béla talán minden idők legnagyobb hatású magyar gitárosa volt, de sohasem lehetett nagylemeze, a rezsim üldözte, ellehetetlenítette, komoly játszmákat folytattak ellene. Ugyanígy mindent megtett a Párt és az állambiztonság a Kex felbomlásáért, amelynek énekesét, Baksa-Soós Jánost gyakorlatilag elüldözték az országból. Nagylemezt ők sem, és a zseniális jazz-rockot játszó Syrius sem jelentethetett meg sokáig, utóbbinak akkor adták ki mindössze ötezer példányban az albumát, miután Ausztráliában megjelent, és hatalmas siker lett. Kisfaludy András zenésszel, filmrendezővel, a Kex egykori dobosával beszélgettem a Kádár-diktatúra valódi arcáról, és azokról az elhallgatott zenekarokról, amelyek ma is legendásak, de amelyekről nagyon keveset beszélünk. Szóba kerülnek a rendszer kegyeltjei, a jól fekvő Bródy-Sztevanovity kettős, ahogyan az is, hogyan rugdosta a birkózóból lett kommunista kápó Rajnák egy szerencsétlen lány nemi szervét. És az az ügynök is, akit megerőszakoltak és megvertek az előzetesben, és csak úgy engedték ki, ha aláír, és jelent a Kalef "galeriről" és a Kexről. Kisfaludy András megtisztelt azzal, hogy tegezhettem, az interjúban sem teszünk másképp.Ajánljuk még
A walesi labdarúgó-szövetség felszólította a FIFA-t, hogy engedje az LMBTQ-propagandát
A FIFA-világbajnokság első napjaiban – mint várni is lehetett – több szurkolót megszólítottak a biztonsági őrök, akik szivárványszínű vagy szivárvány mintájú ruhákat vagy kiegészítőket viseltek. De ez már nem marad így sokáig: a walesi labdarúgó-szövetség felszólította a FIFA-t, hogy lépjen közbe, és állítsa le az ilyen beavatkozásokat.
Szentkirályi András kollégánkat január 2-án helyezik örök nyugalomra
Nemrégiben elhunyt kollégánk, Szentkirályi András „Golyó” temetésére 2023. január 2-án délelőtt, 11 órától kerül sor, az Új Köztemető 53. parcellájánál.
Dollárbaloldal – A CIA-ig érnek a szálak
A baloldal választási kampányát a tengerentúlról milliárdokkal támogató Action for Democracy kapcsolatrendszere egészen az amerikai titkosszolgálatig, a CIA-ig ér – derül ki abból a jelentésből, amelyet a nemzetbiztonsági bizottság szerdán tett közzé. A jelek szerint az amerikaiak által támogatott kör kulcsszereplője a Bajnai Gordon, illetve a Ficsor Ádám nevével fémjelzett DatAdat-csoport, amely gyakorlatilag az ellenzéki kampányt lebonyolította – írja az Origo.
Závecz: csökkent a Fidesz támogatottsága, és nagyot romlott a közhangulat
A ZRI Závecz Research Intézet november közepi felmérése szerint miközben a Fidesz idén májusban minden idők legmagasabb támogatottságát érte el, hiszen a felnőtt népesség 46 százaléka állt mögöttük, azóta viszont jelentős veszteségeket szenvedtek: szeptemberben 37 százalékon, most pedig már csak 33 százalékon állnak.
