a hálózat
Popper Péter harca a "gonosz" galerik ellen – Letartóztatásuk után tanulmányozta és kezelte a diktatúra fiatal célpontjait
Popper Péter a békéről, szeretetről és a keleti vallásokról beszélt a rendszerváltás után, de a kommunista diktatúrában még másban volt érdekelt. A pszichológus fiatalkorú bűnözőkkel foglalkozott, állambiztonsági szakkönyveket írt, de szakterülete a galerik elleni küzdelem volt. A hatvanas évek elejétől galerinek neveztek gyakorlatilag mindent, ami veszélyesnek tűnt, az MSZMP utasítására átfogó harc indult a fiatalok megfélemlítésére. Popper megfigyelte és megvizsgálta a letartóztatott embereket, akik közül sokakat teljesen ártatlanul meghurcoltak, beszerveztek vagy fegyházba, esetleg más intézetbe zártak. Mivel "Professzor" néven részt vett az állambiztonsági tisztek képzésében is, és ezért pénzt is kapott, így szinte biztosra vehető, hogy a galeri-tagok elleni ügyekben is kulcsszerepet vállalt. A galeriket agresszív hordáknak nevezte, akikre roppant mód jellemző a gyávaság: „A leginkább szembetűnő különbségre éppen a letartóztatás után derül fény. Feltűnő ugyanis, hogy amikor a csoportban rendkívül agresszív, arrogáns és hetyke galeritagot elkülönítik a társaitól, szinte tartásnélkülivé válik, konformista, meghunyászkod, sokszor alázatos magatartást tanúsít” - írta állambiztonsági munkájában. Popper „Professzor” nyomában (1.) A garázsmester, a munkásőr, a propagandista és a titkos megbízott – Székely Ferenc, Havas Henrik és a média lenyúlásának története (2.)
1989 nyarán összeállt a Hitelbank fizette Mai Nap Rt. és a Bokor László munkásőr-tévés vezette MOVI, és elindította a NAP-TV-t. A NAP-TV esetében is Pozsgay Imre segítette a különleges helyzetbe hozott csapatot, így sikerült kijátszani az életbe lépő frekvenciamoratóriumot. A tv főszerkesztője, vezetője Székely Ferenc, Bokor László helyettese lett, akit egy állambiztonsági irat szerint 1989 nyarán a III/III. el kívánt igazítani, hogyan is filmezze le az újratemetést. Székely korábban is propaganda-filmeket készített, partnere az ÁVH-s tisztből lett filmes, Radványi Dezső, valamint maga Bokor. Székely az első adásban Pozsgayt szerepeltette, és odahívta a tévéhez a volános garázsmesterből lett újságírót, Havas Henriket, akit egy hálózati riporter, a bonni tudósító Szalay Zsolt vitt a Rádióhoz. Havas társával, Forró Tamással, azaz "Szilágyi Ákos" titkos megbízottal került a Nap-TV-hez, korábban a Magyar Rádióban futatták őket. Az új tévénél elképesztő fizetést markoltak fel, így a pénz elfogyott, és Havas odahozta Gyárfás Tamást, aki egy amerikás-magyar maffiozó, Bodnár György pénzét fektette be. A sajtó lenyúlása – második rész. A Nap TV alapítója is a Hálózat embere volt? – Virág elvtárs, Demján Hitelbankja és a média lenyúlásának története (1.)
Most induló cikksorozatomban bemutatom, hogyan játszotta a saját kezére a magyar sajtót a rendszerváltás során a hatalom, az állítólagos "reform-bulvárlapokat" és az első "független" televíziót, a Nap-TV-t is elindítva. Mindenhol a Hálózat emberei, titkos munkatársak, egykori fő- és középkáderek. A főszervező egy bizonyos Virág elvtárs, azaz Virág András, a Tájékoztatási Hivatal korábbi embere. A pénzt a Demján Sándor vezette Magyar Hitelbank (MHB) adta. Minden 1987-ben indul, amikor megalakult az MHB. 1988-ban az MHB pénzéből megalapították a Reform Rt.-t, amely a korábbi katpolos Joseph von Ferenczyvel és a német Springerrel összeállva közös leányvállalatot alapított, amely pár évvel később bekebelezte a teljes vidéki sajtót. A Reform Rt. még 1988 végén elindította a Reform című bulvár-hetilapot. Utóbbi főszerkesztője Tőke Péter, azaz "Hidas" titkosmunkatárs. A Reform Rt. és a Hitelbank 1989-ben megalapította a Mai Nap bulvárlapot, főszerkesztője az Esti Hírlap rutinos propagandistája, Horváth István, ő lett a frissen megalakult Mai Nap Rt. ügyvezető igazgatója. Utóbbi társaság 1989-ben beszállt a Nap TV-be, amit szintén a Hálózathoz sorolható Székely Ferenc indított el. Aztán feltűnt Gyárfás Tamás. A sajtó lenyúlása, ahogyan még sohasem látta – első rész. Lassan az utolsó moszkoviták is kiöregszenek – Júliustól már nem az MGIMO-s Hardy Mihály a reptér szóvivője
"Elkapták az egyik ügynökünket Havannában... - Kár érte, kiváló ügynök volt." Nyár van és meleg, így talán megengedhető, hogy ezzel a Bud Spencer-Terence Hill filmidézettel viccelődjünk azon a híren, hogy már nem Hardy Mihály a repülőtér szóvívője. Annak ellenére idézzük a kultikus sorokat, hogy nincs bizonyítékunk Hardy hálózati szerepére. Ettől függetlenül az újságíró feketeöves moszkovita, az anyja orosz, ő maga a KGB-hez sorolt MGIMO-n végzett, moszkvai tudósító lett, majd MÚOSZ-szóvivő és alelnök, hogy közben a Bánó András-féle Egyenleg-botrányban megégesse magát. Hardy ezután a kereskedelmi tévéknél, majd a Tescónál folytatta, s végül a Budapest Airport szóvívője lett. Ott dolgozhatott nyugodtan, de július elsejétől új munka után kell néznie. Ha van kedve, valószínűleg tárt karokkal várja az ellenzéki média vagy valamelyik diktatúrát üvöltő civil szervezet. Ahogyan MGIMO-s társai közül olyan sokakat. Valahol szimbolikus, hogy harminc évvel a rendszerváltás után távozik. És nagyon szomorú, hogy csak most. Meggyilkolták a szovjetek a Videoton elnökét? Papp István halála és az élvállalat katonai háttere
1986 nyarán egy páncélozott szovjet járőr okozta a Videoton elnökének a halálát. Papp István bizalmasa szerint nem egyszerű balesetről volt szó. Az esetről példátlanul hallgatott a magyar sajtó, egy későbbi interjúból kiderült, hogy a szovjetek nem hagyták, hogy magyar bíróság tárgyalja az ügyet. Tény, hogy a Videoton ekkoriban jelentős részben a szigorúan titkos haditechnikai megrendeléseiből élt, és Moszkva beszállítója volt. Az egyik nagy üzlet éppen Papp halála után indult be, már az új elnök, Kázsmér János vezetése alatt. A történetet felgöngyölítve úgy tűnik, könnyen lehet, hogy az ötvenes évektől uralkodó, kőkeményen tárgyaló Papp egyszerűen útban volt. Az is tény, hogy a Videoton 1991-re hatalmas adósságot halmozott fel. A Magyar Népköztársaság élgyárának titkos története. A Dobrev, aki ott se volt – egy hölgy az állambiztonsági, posztkommunista rokonság fogságában
Nagyapja a hírhedt kommunista főkáder, a Nagy Imre kivégzését követelő Apró Antal. Anyja, Apró Piroska már fiatalon az állambiztonságnak súgott egy német újságíróról, később olyan állásokban dolgozott, amelyek a hírszerzők terepei voltak, aztán a "modellváltás" háttérembere lett. Néhai apja, Petar Dobrev bolgár impexes, gyaníthatóan kém vagy hírszerző, korai halála miatt nem igazán futhatta ki magát. Nagybátyja, ifjabb Apró Antal ex-állambiztonsági tiszt, aki egy diplomata sikertelen beszervezéséből írta a szakdolgozatát. A modellváltás során biztonság-technikai cégeket alapított, lánya és fia is azok vezetésében kapott szerepet. A párhuzam félelmetes: amíg Dobrev Klára anyja, Apró Piroska a pufajkás-ügynök Horn Gyula kabinetfőnöke volt, lányának már csak a szerencsétlen kiállású szigorúan titkos tiszt, Medgyessy Péter jutott, neki dolgozott alig harmincévesen. Aztán jött el a férje, Gyurcsány Ferenc ideje, de miután csúfosan megbukott és lejáratta magát, a klán most őt húzta elő. Dobrev Klára, az ember, aki ott se volt. 
