abortusz
Ima nyolcmillió meg nem született magyar lélekért – Fel kell vennünk a küzdelmet az „életellenes erőtérrel” szemben
Egyre nyilvánvalóbb, hogy abortuszügyben (is) az életpárti és az életellenes erők küzdelme zajlik. Nem most kezdődött. A 2010-ben elhunyt Fekete Gyula író kőkeményen fogalmazott, amikor kijelentette, hogy az elmúlt nemzedékeket a magyar társadalom söpredékének tartja, mert 1956 óta – amikortól az abortusz legálissá vált Magyarországon – megközelítően nyolcmillió magzatot „mészároltunk le”. Békeidőben és önszántunkból. Majd hozzátette: a pozsonyi csatától kezdve, a tatárjáráson és a törökdúlásokon át, egészen a két világháborúig az összes háború együttesen nem követelte ennek a lélekszámnak a töredékét sem. Emellett azt is kijelentette, hogy nem várható az abortuszkérdés szigorítása, mert a politikai túlélését kockáztatná az a politikus vagy párt, amelyik ilyen elképzelést akár csak társadalmi vitára is merne bocsátani. Szerencsére tévedett, mert az Orbán-kormánynak volt bátorsága beleállni ebbe a kérdésbe is. Folytatjuk sorozatunkat, amelyben ezúttal az abortuszról lesz szó, illetve arról, miért kell küzdenünk ellene.
Az Ügy – Abortusz és alkotmány, volt egyszer egy élet
Napjainkban világszerte 120 ezer művi abortusz történik. Naponta. Csak a tavalyi évben összesen 39 millió gyermeket abortáltak. Életvédők szerint ez a világ legnagyobb problémája. Ennyi emberáldozatot nem követelt egyetlen világháború, sem Hirosima, egyetlen szörnyű járvány sem. Az abortusz mégis tabutéma – a szerzett jogot foggal-körömmel védik a liberálisok és a feminista szélsőségesek. Sőt, ha élesedik az ügy, már nem is csak ők. Az Ügy legújabb műsorában az abortuszkérdést járta körül Jurák Kata és Füssy Angéla.
Az Ügy – Alkotmány és abortusz
A PestiTV új oknyomozó és tényfeltáró műsorában, Az Ügyben (szombat 20.30), ahogy azt ígértük, olyan tabutémák boncolgatását is felvállaljuk, amiket csak kevesen. Talán semmi sem lenne aktuálisabb klasszikus tabutéma, mint az abortusz, a művi terhességmegszakítás, amelyről a vita a lengyel események hatására újra, nemzetközi szinten is fellángolt. Jurák Kata és Füssy Angéla a magzati élet az alaptörvényünkben szereplő védelméről és az abortusz csupasz, őszinte valóságáról beszélgetett életvédő civilekkel, orvosokkal, jogászokkal.
Lengyelország után hazánkban is Alkotmánybíróság előtt az abortusztörvény
Lengyelország után Magyarországon is napirendre kerülhet az abortusztörvény egyik vitatott, kényes passzusa: megfosztható-e az élettől, az élethez való jogától az a magzat, akinek 50 százalék esélye van arra, hogy betegen, sérülten jönne a világra. A kérdés még a hasonló elveket vallók között is komoly viták alapja, általában pedig leginkább tabu. Kinek előbbre való a szabadsága és a jogai: a nőnek, aki elvárja az önrendelkezési jogot, vagy a magzatnak, akinek lehetősége sincs megvédeni az életét, gyakorolni a saját jogait, és mások döntenek a sorsáról? A kérdés napjainkban, amikor Lengyelországban hetek óta hangosak a tüntetőktől az utcák, égetően aktuális. Egészen addig bátran foglalunk állást amíg a lengyel ügyet kell véleményezni, de mi a helyzet akkor, amikor a magyar abortusztörvény van terítéken? Hamarosan megtudhatjuk, ugyanis a napokban a Fővárosi Törvényszék egy bírája, egy előtte lévő ügy okán azt kérte beadványában az Alkotmánybíróságtól, állapítsa meg a magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény, azaz a magyar abortusztörvény azon rendelkezésének az alaptörvény-ellenességét, amely szerint megszakítható a várandósság, ha a magzat ötven százalék eséllyel betegen, sérülten jönne a világra. A bíró szerint alaptörvényünk egyértelműen védi a magzati életet, az anya önrendelkezésének joga ezért csak a magzat élethez való jogát felülírva érvényesíthető. Ha érdemeben megvizsgálják a kérdést, akár a lengyelek nyomdokába is léphetünk.
„Népirtás volt a Kádár-korszak öt-hatmillió abortusza” – Gyilkos idők: beszélgetés Zelei Miklóssal
A korai, értelmetlen halál és a Kádár-diktatúra szorosan összetartozott. A rendszer valósága egészen sötét volt – szemben a „Legvidámabb barakk” álságos léthazugságával. Abortusz, öngyilkosság – két terület, amelyben a világranglista szomorú éllovasai közé tartoztunk. „Volt egy tanárnőm, elkésett a szemináriumról, és azt mondta, de teljesen természetesen: bocsánat, abortuszom volt, éppen onnan jövök” – meséli nekünk erről az őrült, abszurd, szerencsére már távoli, mégis egészen közeli világról Zelei Miklós író, akinek legújabb regénye, a Gyilkos idők a maga meztelenségében mutatja meg a rendszerváltás előtti évtizedeket. Halálról, öngyilkosságról, részeges káderekről, gyökértelenné tett nemzedékekről beszélgettünk. Csupa taburól – mert ha valami összeköt minket, az ez.
Valójában az életpárti és az életellenes erők küzdelme zajlik a „nyugati világban” – Borús, de tűpontos elemzés az amerikai választás margójára
Bár a helyzet úgy áll, hogy még biztosan jókora csatározások tanúi leszünk majd az amerikai elnökválasztás kapcsán, mégis: bizonyos következtetések máris levonhatók a történésekből. Amennyiben pedig ezeket a következtetéseket tovább is gondoljuk, rá kell jönnünk, hogy az Egyesült Államok elnökválasztása által felszínre került helyzet nemcsak az USA-ban áll fenn, hanem sok más helyen is, az úgynevezett „fejlett, nyugati világban”. Mindez nagy veszélyeket hordoz és hosszú távon a jelenlegi világrend, és az ezeréves, keresztény civilizáció felszámolását is magával hozhatja, amelynek folyamatát ráadásul meggyorsíthatja Joe Biden győzelme. Elemző írásomban ennek részleteiről kívánok szólni.
A magzatgyilkosság már nem alkotmányos jog Louisianában
Győzött Louisianában az a kétpárti népszavazás, amely végül kivette az amerikai tagállam alkotmányából az abortuszhoz való jogot, ami így többé nem alkotmányos jog a Mississippi-delta államában. Ez nem jelenti azt, hogy betiltották vagy szigorították volna az abortuszt, csak épp nem érinthetetlen többé az ahhoz való jog. Az alkotmánymódosítás szövegét a demokrata párti, fekete és életpárti Katrina Jackson tagállami szenátor szövegezte – számolt be róla a The Federalist.
Meggyalázták Szent II. János Pál pápa szobrát az abortuszpárti tüntetők Lengyelországban
Festékkel öntötték le, szalagokkal, transzparensekkel és vállfákkal aggatták tele Szent II. János Pál pápa szobrát abortuszpárti tüntetők a lengyelországi Poznanban vasárnap este. Az elmúlt napokban több hasonló eset is történt, amikor a volt pápa emlékműveit rongálták, azzal a céllal, hogy provokálják a katolikus egyházat és közösségét – számolt be róla a V4 Agency.
A francia nemzetgyűlés megszavazta az abortusz jogi határidejének meghosszabbítását
A francia nemzetgyűlés tíz órás vita után szavazta meg a javaslatot, amelynek értelmében meghosszabíthatják az abortusz jogi határidejét a 12. hétről a 14. hétre. A törvényt egyelőre nem fogadták el, a Szenátusnak is rá kell bólintania a javaslatra – közölte a Euronews.Ajánljuk még
Lemondta Donald Trump a budapesti csúcstalálkozót
Szankciókat vezet be Washington Oroszország ellen.
Botrány! Felfegyverzett osztrák rohamrendőrök ejtették túszul a Fradi szurkolók vonatát. FRISSÍTVE!
Lincshangulat alakult ki Hegyeshalom vasútállomásán, ahol az osztrák rendőrök kvázi túszul ejtették a fradista szurkolók különvonatát.
Szeretetország - Bántalmazták a tiszások a közmédia riporterét
Bütyök hívei több alkalommal is bántalmazták Császár Attilát.
Ezért nevezték el Kuplungnak a hadseregben Ruszin-Szendi Romuluszt
Többször előkerült a "Szívem" vagy a "Cica" megnevezés a parancsnoki értekezleten.
