adolf hitler
Szerencsés Károly: a gyűlölet hajtotta a Budapestet ostromló szovjeteket (PestiTV-videó)
A második világháború egyik legvéresebb ütközete zajlott le 75 évvel ezelőtt, 1944–45 fordulóján Budapesten. A történészek a csata hevességét és jelentőségét a sztálingrádi összecsapáshoz hasonlítják. A magyar fővárosban ütközött meg a világtörténelem két legrettenetesebb fegyveres ereje, a német Wehrmacht és a Vörös Hadsereg. Nem érdekelte sem Hitlert, sem Sztálint, sem a várost korábban bombázó amerikaiakat, hogy mi lesz Budapesttel, mi lesz a város lakosságával. Hitler csak egy erődöt látott Budapestben, amelyet koncként odadobott a szovjeteknek, hogy nyugodtan rombolják csak porrá, addig sem Berlinnel vannak elfoglalva. A Vörös Hadsereg katonái engesztelhetetlen gyűlölettel vetették rá magukat fővárosunkra. Budapestben ők csak egy távoli, nyugat-európai nagyvárost láttak, amely 50 napig ellenállt nekik, megnyújtva ezzel régóta tartó menetelésük idejét. Az viszont senkit nem érdekelt, hogy mi lesz a városban rekedt 1 millió magyar civil sorsa. A PestiTV Mintha tegnap történt volna... e heti adásában Szerencsés Károly történésszel idézte fel a történteket Ferkó Dániel műsorvezető.
A tiltakozások ellenére elárverezték Hitler beszédjegyzeteit
Az Európai Zsidó Szövetség tiltakozása ellenére elárverezték pénteken Németországban Adolf Hitler néhány kézzel írt beszédjegyzetét. A történelmi dokumentumokat névtelenséghez ragaszkodó licitálók vásárolták meg, mindet jóval a 2500 és 7500 euró (910 ezer és 2,7 millió forint) között mozgó kikiáltási ár fölött. A legmagasabb összeget, 34 ezer eurót (12,3 millió forint) egy kilencoldalas jegyzetért fizették, amelyben Hitler Berlinben, frissen avatott katonatisztekhez intézett beszédéhez vázolta fel mondandóját 1939-ben, nyolc hónappal a második világháború kirobbantása előtt.
Hitler beszédjegyzeteinek elárverezése ellen tiltakozik az Európai Zsidó Szövetség
Adolf Hitler néhány kézzel írt beszédjegyzetének németországi elárverezése ellen tiltakozik az európai zsidó közösséget képviselő Európai Zsidó Szövetség. A brüsszeli központú szervezet elnöke, Menachem Margolin rabbi szerint a kéziratok elárverezése különösen aggasztó annak fényében, hogy a közelmúltbeli adatok erősödő antiszemitizmusról árulkodnak Németországban, és a licit bátorítóan hathat a neonácikra.
Führerként emlegetik a magyar miniszterelnököt egy nyolcadikos osztrák tankönyvben
Ideológiai agymosásban részesíti az osztrák iskolásokat egy ottani, nyolcadikos diákok számára készült tankönyv Magyarországról szóló része, amely egyebek mellett Orbán Viktor miniszterelnököt Adolf Hitlerhez hasonlítja – számolt be róla a 888.hu.
A totalitárius diktatúrák áldozataira emlékezünk
Az öreg kontinensen fogant totalitárius eszméknek mai ismereteink szerint több, mint százmillió ártatlan ember esett áldozatául. Rájuk emlékezünk augusztus 23-án, azon a napon, amelyen 1939-ben a két gyilkos, azonos gyökerű és baloldali ideológia két diktatúrája szövetségre léptett egymással. A kommunizmus bűnei azonban mindig is háttérbe szorultak a kapitalista országokban, sőt, ennek a hosszabb ideig, sokkal több országban fennálló és sokkal több áldozatot követelő ideológiának manapság reneszánsza van nyugaton.
Túltolta a szivárványos biciklit a Momentum; ismét akcióban Gyurcsány ifjú Lenin-fiúi (Karantén-vlog)
Mostanában minden ellenzéki politikus igyekszik hasznot húzni a meleg- és transzpropaganda népszerűsítéséből, hiszen Karácsony Gergely büszkén tűzte ki a szivárványos zászlót a Városházára, sőt, a momentumos Soproni Tamás, Terézváros polgármestere a melegeknek is jegyescsomagokat fog osztogatni. A Karantén-vlog pedig nem hallgat az elharapózó őrületről. Sokaknak nem tetszik a szivárványos hadjárat, így ezek a törpe kisebbséget képviselő zászlók a kukában és tűz martalékaként is végezték több helyen – a provokáció, úgy látszik, sikeres volt. Azonban úgy tűnik, hogy a Momentum kezdi túltolni a melegpropagandát. Olyan agresszívan és émelyítően álltak oda az "ügy" mellé, hogy az már saját követőiknek is túlzás, ezt a fennforgást pedig az e heti Karanténból sem hagyhattuk ki. Ahogy telt a nyár, múltak a hetek, a DK-s László Imre is visszatért nyaralásából, és most már nem Adolf Hitlert munkásságát ismeri el, már nem Mengeléről akar teret elnevezni, hanem ő is kitűzte a szivárványos zászlót. Műsorunkban igyekszünk rávilágítani, hogy bizony nagyon nehéz a szivárványos zászlóra mázolt horogkereszttel kilovagolni a csatatérre, mert a végén senki sem tudja majd, hogy hova tartozik Gyurcsány egyik kedvenc politikusa. Az agresszív és tanácsköztársasági demagógiát közvetítő DK továbbra sem nyugszik: Gyurcsány ifjú követői a Balatonnál óbégattak egyet. Vérszegény mondókájuk hallatán azonban lehet, hogy nem csupán legyinteni kellene, hiszen a kommunista propaganda ellen fel is kellene lépni. Szóba kerül még Pikó András és a józsefvárosi menzabotrány, amely új mélységeket és magasságokat is elért, hiszen az ügy immár a Kúria előtt van. Pikó nem akarta kifizetni a büntetést, így kerületének még több kárt okozott, a káosz közepette megszűnő közétkeztetést pedig nem pótolják a szép szavak, a függetlenség és a színes elfogadás bársonyos harmóniája. Nézzék meg videónkat és nevessenek, bosszankodjanak velünk együtt!
A ballibek elszabotálták az újbudai testületi ülést, megmentették a Hitlert éltető László Imre polgármestert
A hétfő reggelre összehívott újbudai rendkívüli képviselő-testületi ülés érdeklődés hiányában elmaradt, jobban mondva meg lett tartva, csupán határozat képtelennek minősült. Úgy tűnik, hogy a balliberális újbudai képviselőket egyáltalán nem zavarja László Imre Hitler munkásságát éltető kijelentése, sőt legszívesebben elfelejtenék azt, "fátylat borítanának a múltra". Egészen felháborító, amit művelnek, a dékás képviselő ilyesfajta mosdatása már egyenesen pofátlanság. A Fidesz-KDNP újbudai képviselői szerint a baloldalon ismét bebizonyították, hogy nem tudnak élni a kerületi emberek megelőlegezett bizalmával, csak a saját politikai érdekeiket nézik, nem törődnek sem az alapvető emberi jogokkal, sem az újbudaiak képviseletével.
A Hitler-rajongó DK-s polgármester ügyében meg sem nyikkannak a brüsszeli „demokraták”
Meddig lehet elmenni az Európai Unióban? Lehet-e büntetlenül Hitler érdemeiről beszélni, a náci vezetőt méltatni? Ezeket a kérdéseket feszegeti a V4NA hírportál, amely írásban kért több prominens „demokratát” arra, hogy fejtsék ki véleményüket László Imre szürreális nyilatkozatairól. Rengeteg kényes kérdés övezi a Hitlert méltató gyurcsányista polgármester kijelentéseit, ám európai válaszok egyelőre nincsenek.Ajánljuk még
A Tanácsköztársaság véres szellemisége szabadulhat ki a palackból, ha hagyjuk...
Ha elolvassuk Fekete István Zsellérek című regényét, ijesztő felfedezést tehetünk: a Tisza Párt mintha a Tanácsköztársaság bolsevikjainak reinkarnációja lenne.
Megdicsőülés helyett száműzetés – Háromszázötven éve született II. Rákóczi Ferenc – II. rész (PS-exkluzív)
A vezérlő fejedelem élettörténetének második részében a tiszaháti felkelést és száműzetésének éveit idézzük fel.
Nyílt meccsen jó játék és igazságos döntetlen - Barátságos mérkőzés: Magyarország–Görögország 0–0
A szombat esti, szlovénok elleni győzelem után ma döntetlen játszott válogatottunk Görögországgal.
Kegyelemre várva: a Budaházy család és a terrorvád 14 éve
A Hunnia-ügy tizenhét vádlottja közül hétnek adott kegyelmet a közelmúltban Novák Katalin köztársasági elnök. Tíznek nem, azaz esetükben a döntést elhalasztotta. Budaházy Györgynek, a 2006-os nemzeti ellenálás vezéralakjának az újév nem hozta el a szabadságot. A háromgyermekes gépészmérnök édesapa 2009 óta áll büntetőeljárás alatt, a legsúlyosabb terrorváddal olyan események miatt, amelyek a gyurcsányi rendőrterror idején történtek és amelyekben egyetlen ember haja szála sem görbült meg. Amikor Budaházyt először elvitték a rendőrök, a legkisebb lánya mindössze 3 éves volt. Három gyermek nőtt fel úgy, hogy az édesapa fontos helyzetekben, amikor szükség lett volna egy apára, nem lehetett mellettük. A PestiSrácok.hu exkluzív riportjában most ők, a családtagok mesélnek: Bernadett, a feleség, akinek össze kellett tartania a családot; Villő, akinek kisgyermek korában konkrétan nélkülöznie kellett az apát; Boglárka, az NB I-es röplabdázó, aki éveken át hiába nézett a lelátó felé, édesapja büszke tekintetét keresve; és Botond, aki a közös filmnézésekre, íjászatokra emlékezve merített erőt, amikor tizenévesen neki kellett lennie a férfinak a családban, az erőt tartani édesanyjában és húgaiban. A közgazdász feleség ma egy ügyvédi irodában dolgozik, a két nagyobb gyermek egyetemre jár, élsportoló, a legkisebb még gimnáziumba – minden nehézség ellenére olyan emberekké váltak, akikre édesapjuk büszke lehet.
