adolf hitler
Szerencsés Károly: a gyűlölet hajtotta a Budapestet ostromló szovjeteket (PestiTV-videó)
A második világháború egyik legvéresebb ütközete zajlott le 75 évvel ezelőtt, 1944–45 fordulóján Budapesten. A történészek a csata hevességét és jelentőségét a sztálingrádi összecsapáshoz hasonlítják. A magyar fővárosban ütközött meg a világtörténelem két legrettenetesebb fegyveres ereje, a német Wehrmacht és a Vörös Hadsereg. Nem érdekelte sem Hitlert, sem Sztálint, sem a várost korábban bombázó amerikaiakat, hogy mi lesz Budapesttel, mi lesz a város lakosságával. Hitler csak egy erődöt látott Budapestben, amelyet koncként odadobott a szovjeteknek, hogy nyugodtan rombolják csak porrá, addig sem Berlinnel vannak elfoglalva. A Vörös Hadsereg katonái engesztelhetetlen gyűlölettel vetették rá magukat fővárosunkra. Budapestben ők csak egy távoli, nyugat-európai nagyvárost láttak, amely 50 napig ellenállt nekik, megnyújtva ezzel régóta tartó menetelésük idejét. Az viszont senkit nem érdekelt, hogy mi lesz a városban rekedt 1 millió magyar civil sorsa. A PestiTV Mintha tegnap történt volna... e heti adásában Szerencsés Károly történésszel idézte fel a történteket Ferkó Dániel műsorvezető.
A tiltakozások ellenére elárverezték Hitler beszédjegyzeteit
Az Európai Zsidó Szövetség tiltakozása ellenére elárverezték pénteken Németországban Adolf Hitler néhány kézzel írt beszédjegyzetét. A történelmi dokumentumokat névtelenséghez ragaszkodó licitálók vásárolták meg, mindet jóval a 2500 és 7500 euró (910 ezer és 2,7 millió forint) között mozgó kikiáltási ár fölött. A legmagasabb összeget, 34 ezer eurót (12,3 millió forint) egy kilencoldalas jegyzetért fizették, amelyben Hitler Berlinben, frissen avatott katonatisztekhez intézett beszédéhez vázolta fel mondandóját 1939-ben, nyolc hónappal a második világháború kirobbantása előtt.
Hitler beszédjegyzeteinek elárverezése ellen tiltakozik az Európai Zsidó Szövetség
Adolf Hitler néhány kézzel írt beszédjegyzetének németországi elárverezése ellen tiltakozik az európai zsidó közösséget képviselő Európai Zsidó Szövetség. A brüsszeli központú szervezet elnöke, Menachem Margolin rabbi szerint a kéziratok elárverezése különösen aggasztó annak fényében, hogy a közelmúltbeli adatok erősödő antiszemitizmusról árulkodnak Németországban, és a licit bátorítóan hathat a neonácikra.
Führerként emlegetik a magyar miniszterelnököt egy nyolcadikos osztrák tankönyvben
Ideológiai agymosásban részesíti az osztrák iskolásokat egy ottani, nyolcadikos diákok számára készült tankönyv Magyarországról szóló része, amely egyebek mellett Orbán Viktor miniszterelnököt Adolf Hitlerhez hasonlítja – számolt be róla a 888.hu.
A totalitárius diktatúrák áldozataira emlékezünk
Az öreg kontinensen fogant totalitárius eszméknek mai ismereteink szerint több, mint százmillió ártatlan ember esett áldozatául. Rájuk emlékezünk augusztus 23-án, azon a napon, amelyen 1939-ben a két gyilkos, azonos gyökerű és baloldali ideológia két diktatúrája szövetségre léptett egymással. A kommunizmus bűnei azonban mindig is háttérbe szorultak a kapitalista országokban, sőt, ennek a hosszabb ideig, sokkal több országban fennálló és sokkal több áldozatot követelő ideológiának manapság reneszánsza van nyugaton.
Túltolta a szivárványos biciklit a Momentum; ismét akcióban Gyurcsány ifjú Lenin-fiúi (Karantén-vlog)
Mostanában minden ellenzéki politikus igyekszik hasznot húzni a meleg- és transzpropaganda népszerűsítéséből, hiszen Karácsony Gergely büszkén tűzte ki a szivárványos zászlót a Városházára, sőt, a momentumos Soproni Tamás, Terézváros polgármestere a melegeknek is jegyescsomagokat fog osztogatni. A Karantén-vlog pedig nem hallgat az elharapózó őrületről. Sokaknak nem tetszik a szivárványos hadjárat, így ezek a törpe kisebbséget képviselő zászlók a kukában és tűz martalékaként is végezték több helyen – a provokáció, úgy látszik, sikeres volt. Azonban úgy tűnik, hogy a Momentum kezdi túltolni a melegpropagandát. Olyan agresszívan és émelyítően álltak oda az "ügy" mellé, hogy az már saját követőiknek is túlzás, ezt a fennforgást pedig az e heti Karanténból sem hagyhattuk ki. Ahogy telt a nyár, múltak a hetek, a DK-s László Imre is visszatért nyaralásából, és most már nem Adolf Hitlert munkásságát ismeri el, már nem Mengeléről akar teret elnevezni, hanem ő is kitűzte a szivárványos zászlót. Műsorunkban igyekszünk rávilágítani, hogy bizony nagyon nehéz a szivárványos zászlóra mázolt horogkereszttel kilovagolni a csatatérre, mert a végén senki sem tudja majd, hogy hova tartozik Gyurcsány egyik kedvenc politikusa. Az agresszív és tanácsköztársasági demagógiát közvetítő DK továbbra sem nyugszik: Gyurcsány ifjú követői a Balatonnál óbégattak egyet. Vérszegény mondókájuk hallatán azonban lehet, hogy nem csupán legyinteni kellene, hiszen a kommunista propaganda ellen fel is kellene lépni. Szóba kerül még Pikó András és a józsefvárosi menzabotrány, amely új mélységeket és magasságokat is elért, hiszen az ügy immár a Kúria előtt van. Pikó nem akarta kifizetni a büntetést, így kerületének még több kárt okozott, a káosz közepette megszűnő közétkeztetést pedig nem pótolják a szép szavak, a függetlenség és a színes elfogadás bársonyos harmóniája. Nézzék meg videónkat és nevessenek, bosszankodjanak velünk együtt!
A ballibek elszabotálták az újbudai testületi ülést, megmentették a Hitlert éltető László Imre polgármestert
A hétfő reggelre összehívott újbudai rendkívüli képviselő-testületi ülés érdeklődés hiányában elmaradt, jobban mondva meg lett tartva, csupán határozat képtelennek minősült. Úgy tűnik, hogy a balliberális újbudai képviselőket egyáltalán nem zavarja László Imre Hitler munkásságát éltető kijelentése, sőt legszívesebben elfelejtenék azt, "fátylat borítanának a múltra". Egészen felháborító, amit művelnek, a dékás képviselő ilyesfajta mosdatása már egyenesen pofátlanság. A Fidesz-KDNP újbudai képviselői szerint a baloldalon ismét bebizonyították, hogy nem tudnak élni a kerületi emberek megelőlegezett bizalmával, csak a saját politikai érdekeiket nézik, nem törődnek sem az alapvető emberi jogokkal, sem az újbudaiak képviseletével.
A Hitler-rajongó DK-s polgármester ügyében meg sem nyikkannak a brüsszeli „demokraták”
Meddig lehet elmenni az Európai Unióban? Lehet-e büntetlenül Hitler érdemeiről beszélni, a náci vezetőt méltatni? Ezeket a kérdéseket feszegeti a V4NA hírportál, amely írásban kért több prominens „demokratát” arra, hogy fejtsék ki véleményüket László Imre szürreális nyilatkozatairól. Rengeteg kényes kérdés övezi a Hitlert méltató gyurcsányista polgármester kijelentéseit, ám európai válaszok egyelőre nincsenek.Ajánljuk még
Pócs János a Polbeatben: az MSZP-s maffia a Tisza Pártban él tovább
"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.
A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.
Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.
