adolf hitler
Az utolsó „európai”
Robert C. Castel meghatározta egy előadása során, hogy ki volt szerinte az az utolsó európai vezető, aki reális eséllyel, illetve annak a látszatával tört világuralomra. Természetesen azonnal akadt néhány okos, aki ebből Hitler dicsőítését vélte kiolvasni.
Mihályi Balázs a PS-nek: Nem igaz, hogy a kitörés miatt több magyar katona halt meg, mint ha megadták volna magukat a szovjeteknek – Ferkó Dániel kérdez (Videó)
Az 1945. február 11-i budapesti Kitörés a második világháború egyik legvéresebb eseménye volt. Több katona halt meg a budai Várból történő kitörés során, mint a normandiai partraszálláskor. A hozzávetőlegesen 16 ezer katona – akik között németek és magyarok voltak – közül mindössze 780-an érték el a nyugati állásokat, ebből 80 fő volt magyar nemzetiségű – állítja Budapest ostromának egyik legszakavatottabb kutatója, Mihályi Balázs. Az ostromkutató szerint a budai hegyekben számos, ma még fel nem tárt tömegsír lehet, amelyek az elesett katonák csontjait rejtik. Mihályi Balázs szerint elkerülhetetlen következmény, hogy az emlékezetpolitika rátelepült az 1945-ös Kitörésre, azonban a történettudománynak fontos reagálnia és a köztudatba beégett tévhitekre. Nem igaz például, hogy a budai Várból kitörő magyar katonák szívét meghódították volna a nyilas eszmék, többségük nem foglalkozott aktuálpolitikával, egyszerűen túl akartak élni, illetve harcoltak a bajtársaikért, az egységükért. Aki pedig esetleg megkockáztatta volna, hogy átáll a szovjetek oldalára, azt biztosan lelövik a németek. Egy másik tévhit, hogy jobban jártak volna a katonák, ha a Kitörés helyett megadják magukat a Vörös Hadseregnek. Ezzel szemben a statisztikák azt mutatják: jóval többen tűntek el, vagy haltak meg a szovjet hadifogságban – állítja az ostromkutató. A Kitörés 78. évfordulóján készült beszélgetés részletei a videóban!
Babucs Zoltán a PS-nek: Hagyjuk már a mítoszokat, nem igaz, hogy a magyar katonákat feláldozták a Don-kanyarnál – Ferkó Dániel kérdez (Videó)
Számos mítosz, tévhit kering a történettudományban és a köztudatban a doni katasztrófáról. Például, hogy több mint 100 ezer magyar katona azért halt hősi halált az orosz fronton, mert gyenge volt a fölszerelése; egy másik agyonsulykolt érv, hogy a magyar honvédeket feláldozták a Donnál. Gyakran elhangzik az is, hogy Jány Gusztáv, a 2. magyar hadsereg parancsnoka egyértelműen negatív szereplője a történetnek az általa kiadott parancs miatt, holott Jány inkább tragikus hős – állítja Babucs Zoltán hadtörténész, a Magyarságkutató Intézet vezető kutatója. Nem igaz az sem, hogy az orosz frontra kiküldött második magyar hadseregbe kizárólag paraszti származású magyarokat, zselléreket soroztak be; a középosztály, illetve az úri osztály színe java is ott harcolt a Don-kanyarban, számosan közülük elestek – osztja meg legfrissebb kutatásait Babucs Zoltán. A történész hozzáteszi, még mielőtt teljesen erőt venne rajtunk a gyász, amikor a Don-kanyarban elesett magyar katonákra gondolunk, azért szögezzük le: majdnem 70 ezren hazatértek a frontról. A Ferkó Dániel kérdez-ben tévhitek helyett őszintén beszélünk mindarról, ami a második világháborúban a Don folyónál történt a második magyar hadsereggel.
A németek nem fizetnek, lezártnak tekintik a második világháborús jóvátételi ügyeket
A németek nem hajlandók kifizetni a Lengyelország által benyújtott jóvátételi követeléseket. A német külügyminisztérium szóvivője szerint országa ugyanis lezártnak tekinti a náci Németország által a második világháborúban okozott veszteségek jóvátételével összefüggő ügyeket.
Hitler emlékezete - Szembenézés a nemzetiszocialista múlttal
Rendszerváltoztatások sora kíséri történelmünket, és minden nagyobb politikai töréspont esetén felmerül a kérdés: mit kezdjünk az előző rendszer történelemfelfogását képviselő köztéri szobrokkal, utcanevekkel, szimbólumokkal, intézményelnevezésekkel? Milyen legyen a címer, a zászló, mik legyenek a nemzeti ünnepek? Vagyis: hogyan képeződik le a rendszerváltoztatás a szimbolikus térben. 1989–1990-ben Magyarország is hasonló dilemmák előtt állt. A XX. Század Intézet cikksorozatában a nemzetközi példákon keresztül mutatja be a fenti kérdésekre adható lehetséges válaszok sokszínűségét.
Macron bírósághoz fordult, amiért egy plakáton Hitlerként ábrázolták
Emmanuel Macron francia elnök bírósághoz fordult, amiért két dél-franciaországi városban is egy plakáton Adolf Hitlerként ábrázolták őt, így tiltakozva a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások ellen – jelentette a helyi sajtó, köztük a Le Figaro, a Valeurs Actuelles és a Le Parisien című lapok is csütörtökön.
Kommunista, náci vagy katolikus ünnep május elseje?
Több mint száz éve ünneplik világszerte május elsejét, a munka ünnepét, amiről legtöbbünknek a kommunizmus ugrik be először, de ne felejtsük el, hogy a német nemzeti szocialisták tették fizetett munkaszüneti nappá. Újra megnézve a korabeli felvételeket arról, hogy miképp volt kötelező az embereknek örülniük, felvonulniuk, a gyerekeknek meg a politikusok képeit cipelniük a felvonulásokon, az ember hátán futkos a hideg. Pedig így volt és a mai baloldali pártok – bár nem tartják magukat kommunistáknak – ma is nagy bulit csapnak május elsején, sőt még az Internacionálét is eléneklik. A munka ünnepére azonban az egyháznak is volt válasza, ezért május elseje katolikus ünnep is, Munkás Szent Józsefre emlékezünk ezen a napon.
A Medimpex nemcsak droggal, nácikkal is kereskedett: Hitler orvosa, a Gestapo rezidense és egy ma is működő szörnyszülött cég
A Medimpex nevét Vágó Istvánnal kapcsolatban olvashatták mostanában portálunkon, hiszen megírtuk, hogy az egykori „kvízmester” ott kezdte külkeresként. Bár állítása szerint csak titkos úti jelentéseket írt, ettől még tény, hogy egy olyan vállalatnál dolgozott, amely különleges előnyöket élvezett a Kádár-rezsimben. A Medimpex nemcsak gyógyszerekkel, droggal is kereskedett, és persze azzal sem volt gondja a vezetésnek, ha ex-nácikkal kellett üzletelni. Ilyen volt az Walter Haupt, aki egy állambiztonsági jelentés szerint korábban a Gestapo magyarországi rezidense volt, amúgy meg Hitler magánorvosával, „Theo” Morell-lel jött Magyarországra, miután betuszkolták őket a Chinoinba. Haupt „úrral” később közös vállalatot alapított a Medimpex, amely még ma is működik (!), ami elég sokkoló, hiszen egy náci-kommunista szörnyszülöttről beszélünk. Pedig nincs itt semmi látnivaló! Amikor a hetvenes években az olvasóknak el kellett magyarázni, miért is előremutató ex-nácikkal „kommunistaként” közösködni, akkor kapóra jöttek az erre kapható propagandisták. Például az a Gárdos Miklós, aki a Vörös Hadsereg kémjeként kezdte, hogy a hetvenes években már a Magyarországban tanítsa meg az olvasókat arra, hogyan néz ki a „jó náci”.Ajánljuk még
A Tanácsköztársaság véres szellemisége szabadulhat ki a palackból, ha hagyjuk...
Ha elolvassuk Fekete István Zsellérek című regényét, ijesztő felfedezést tehetünk: a Tisza Párt mintha a Tanácsköztársaság bolsevikjainak reinkarnációja lenne.
Megdicsőülés helyett száműzetés – Háromszázötven éve született II. Rákóczi Ferenc – II. rész (PS-exkluzív)
A vezérlő fejedelem élettörténetének második részében a tiszaháti felkelést és száműzetésének éveit idézzük fel.
Nyílt meccsen jó játék és igazságos döntetlen - Barátságos mérkőzés: Magyarország–Görögország 0–0
A szombat esti, szlovénok elleni győzelem után ma döntetlen játszott válogatottunk Görögországgal.
Kegyelemre várva: a Budaházy család és a terrorvád 14 éve
A Hunnia-ügy tizenhét vádlottja közül hétnek adott kegyelmet a közelmúltban Novák Katalin köztársasági elnök. Tíznek nem, azaz esetükben a döntést elhalasztotta. Budaházy Györgynek, a 2006-os nemzeti ellenálás vezéralakjának az újév nem hozta el a szabadságot. A háromgyermekes gépészmérnök édesapa 2009 óta áll büntetőeljárás alatt, a legsúlyosabb terrorváddal olyan események miatt, amelyek a gyurcsányi rendőrterror idején történtek és amelyekben egyetlen ember haja szála sem görbült meg. Amikor Budaházyt először elvitték a rendőrök, a legkisebb lánya mindössze 3 éves volt. Három gyermek nőtt fel úgy, hogy az édesapa fontos helyzetekben, amikor szükség lett volna egy apára, nem lehetett mellettük. A PestiSrácok.hu exkluzív riportjában most ők, a családtagok mesélnek: Bernadett, a feleség, akinek össze kellett tartania a családot; Villő, akinek kisgyermek korában konkrétan nélkülöznie kellett az apát; Boglárka, az NB I-es röplabdázó, aki éveken át hiába nézett a lelátó felé, édesapja büszke tekintetét keresve; és Botond, aki a közös filmnézésekre, íjászatokra emlékezve merített erőt, amikor tizenévesen neki kellett lennie a férfinak a családban, az erőt tartani édesanyjában és húgaiban. A közgazdász feleség ma egy ügyvédi irodában dolgozik, a két nagyobb gyermek egyetemre jár, élsportoló, a legkisebb még gimnáziumba – minden nehézség ellenére olyan emberekké váltak, akikre édesapjuk büszke lehet.
