Ávh
Rákay Philip: Bauer Tamásnak – nem az apja bűnei, hanem saját tettei okán – örökre távoznia kellene a közéletből!
Bauer Tamás, a DK képviselője egy-két héttel ezelőtt még azzal került a hírekbe, hogy ő maga is felháborodottan bírálta a hatpárti, DK-uralta baloldali összeborulást. Rákay Philip a Facebook-oldalán legújabb írásában bemutatja az SZDSZ egyik alapítóját és apját, Bauer Miklóst, aki az Államvédelmi Hatóság hírhedt ezredese volt.A Magyar Dolgozók Pártja és az Index szerint is részt vett kínvallatásokban Bauer Tamás apja
Bauer Tamás házhoz ment a pofonért: ahogy azt itt, a PestiSrácok.hu-n is olvashatták, a néhai SZDSZ-szel, majd a DK-val, mostanában pedig az ISZOMM-mal kokettáló politikus hosszú Facebook-posztban méltatta édesapját, amiért az szerdán lett volna száz éves. Bauer Miklós a második világháborút követően az ÁVH hírhedt alezredeseként körömszakadtáig kínozta a rendszer ellenségeit, fia szerint azonban „Körmös Bauer” sajnálatos véletlenek találkozásaként lett 1945-ben a politikai rendőrség tagja. Az Index levéltári iratokat mutatott be csütörtökön, a dokumentumok azonban egészen másról árulkodnak.Körmös Bauer fia szerint ÁVH-s papája jogilag teljesen ártatlan volt, egy ujjal sem ért soha senkihez
Meg kell a szívnek szakadnia! Dehogy tépkedte le senki körmét néhai Bauer (Körmös) Miklós ÁVH-alezredes, sőt valójában ellene készült koncepciós kémper, s nem sok híja volt, hogy a bolsevik elvtársak eltegyék őt láb alól – írta érzelmektől párás Facebook-bejegyzésében fia, a Tamás. A „kis körmös” szerint akárki akármit mond, apja jogilag tökéletesen ártatlan volt, és csupán a körülmények szerencsétlen összjátéka miatt lett Péter Gábor jobbkeze...Meruk Vilmos, a bolsevik „Robert de Niro” – Taxisofőrből lett a szovjetek mindenhol bevethető tisztogató-kádere
Kisebb szünet után folytatjuk médiaátmentős sorozatunkat. Ezúttal egy olyan – elvileg kétgenerációs – dinasztiát fogunk bemutatni, amely a Rákosi-diktatúrától kezdődően egészen mostanáig meghatározó szerepet játszott és játszik a kultúra, a média és a véleményformálás területén. Az apa, Meruk Vilmos a Néphadsereg tisztjeként futott be példátlanul sikeres karriert, de fia, Meruk József talán rajta is túltett. Kulcsszereplője volt a média területén elmaradt rendszerváltásnak. Ma már inkább az ő neve ismert, de kezdjük az apjával, hogy lássuk, Meruk József honnan érkezett. Volt pár elképesztő életút a kommunisták, bolsevikok között, de Meruk Vilmosé még közülük is kiemelkedett. Második, BM-es felesége szerint Meruk elvtárs segédmunkásként, majd taxisofőrként dolgozott, nagy pillanata azután jött el, hogy a Vörös Hadsereg fogságába esett. Visszatérve agitproposként és katonatisztként folytatta, hogy néhány kiválasztott társával együtt visszaküldjék a Szovjetunióba, továbbképzésre. A szabadságharc leverése után hazatért és kulcsszereplője lett a Néphadseregen belüli tisztogatásnak. Ekkor már politikai főcsoportfőnök-helyettesként hivatkoztak rá. Miután elvégezte a feladatát, a kultúra területére ejtőernyőzték, előbb a Népművelési Intézetnél folytatta a tisztogatást, majd a Nemzeti Színház élére került. Azt már nem bírta, állítólag idegösszeroppanást kapott és Lipótra került, majd le is váltották. Ezután kezdődött "diplomata" karrierje.Grosics Gyula élete végéig tartott a kommunistáktól – Nem írt alá az ÁVH-nak, embernek maradva lett legenda
Grosics Gyula nemcsak utolérhetetlen legenda, de igazi hazafi, aki ember maradt az embertelenségben. Még idős korában is összerezzent néha, mintha tartana valamitől. Volt mitől, már 1949-ben megdolgozta az ÁVH, de nem írt alá, nem jelentett. Később világklasszis lett, akit ötvenhat után újra elővettek, de abból a pofonból is felállt. Munkatársunk gyerekként találkozott Grosiccsal, akit a legintelligensebb, legérzékenyebb Aranycsapat-legendának látott.Janikovszky Béla és a bolondokházába zárt feleség – Nézze meg és szavazzon Mező Gáborék filmjére!
Beválogatták a legjobb filmek közé Kerekes András és Mező Gábor alkotását, a Levelek a bolondokházából című dokumentumfilmet a Hét Domb Fesztiválon. Ez azért is nagy szó, mert tabutémáról, Janikovszky Béla ÁVH-tiszt sötét történetéről van szó. Ő volt az, aki az elmegyógyintézetbe záratta első feleségét. Akkor, amikor már Janikovszky Évával élt. Most teljes egészében megnézheti ezt és a többi filmet is a Hét Domb Fesztivál honlapján.Hogyan lehet szeretni a Sátánt? – Ügynökjelentések Szálasi Ferenc özvegyéről
„Apró Antal egy proli” – mondta ki az igazságot Lutz Gizella egy ügynöki jelentés szerint. Kevés embernek mond valamit az asszony neve, pedig Szálasi Ferenc felesége volt, a nyilasvezér özvegyeként előbb tizenkét évet raboskodott a kommunisták börtönében és Kistarcsán, majd szabadulása után is megfigyelték. A legtöbbet az az orvos jelentett róla, aki a bizalmába férkőzött, de még érdekesebb, hogy Szálasi egykori helyettese, Jancsuskó Gábor is besúgta. Szálasiné egy jómódú üzletember lánya volt, Szálasival a végjátékban, 1945-ben házasodtak össze, akkor, amikor Hitler és Eva Braun. Ez mindent elárul kapcsolatukról és jellemükről. Lutz Gizella talán nem sejtette, hogy ettől a bélyegtől sohasem szabadulhat. Ő is a kommunista diktatúra áldozata volt, de férje történelmi bűnei miatt nehéz lenne sajnálni, megszánni őt. Tóth Eszter Zsófia történész írása a PS-nek.Elpusztítani mindent, ami magyar – Ez vezérelte Nagy "Borisz" Pétert, a kommunista diktatúra egyik legaljasabb ügynökét
Az úgynevezett népi-nemzeti értelmiség megtörése, elhallgattatása, illetve alattvalóvá kényszerítése első számú prioritássá vált a kommunista hatalom számára az 1956-os forradalom leverése után. Ők voltak azok az írók, gondolkodók, akik a trianoni katasztrófát követően a nemzeti megújulás programját tűzték zászlajukra. A többi között az ellenük folyó aljas játszmában vitt kulcsszerepet "Borisz" ügynök, aki korábban a Rákosi-diktatúra kiépítésében is oroszlánrészt vállalt. A valódi neve Nagy Péter volt, és több kiemelkedő hazafi tönkre tételében vastagon benne volt. Volt, akit akasztófára juttatott, de az sem bánta meg. Az ő története következik.Kétszer mondott nemet a beszervezésre, nem taníthatott többé – Beszélgetés Fekete Pállal, a megtörhetetlen forradalmárral
Ha igent mond, egyetemi katedra várja. Ha nemet, a segédmunkások, kubikosok nehéz élete. Fekete Pál, a Békés Megyei Forradalmi Bizottság elnöke nem gondolkodott akkor, amikor 1963-ban végre kiengedték a börtönből. Nem lett a kommunisták spiclije, így egészen a rendszerváltásig megfigyelt, "másodrendű" állampolgár maradt. Akit a nyolcvanas években ismét megpróbáltak börtönbe zárni. Olyan ember ő, akire mind büszkék lehetünk. Olyan hazafi, akit nem sikerült sem megvenni, sem a kínzásokkal, vegzálásokkal megtörni. Pedig Békés megyében valóságos pokol várta a forradalmárokat, olyan embertelen bánásmód, kínzások, amelyet csak a legkeményebb emberek élhettek túl.Ajánljuk még