Ávh
Ellopni a lelket, megtörni a testet – Megjelent Mező Gábor új könyve a kádári őrületről és a politikai célokra használt pszichiátriáról
Egy téma, amiről nem nagyon írt senki. A Rákosi-, majd Kádár-diktatúrában is előszeretettel elsüllyesztették azokat az embereket, akik lázadtak vagy egyszerűen kinyitották a szájukat. Mező Gábor most megjelent könyve (Ellopni a lelket, megtörni a testet) azoknak az embereknek állít emléket, akik akkor is beszéltek, amikor a többség hallgatott. Őrületre ítélve a Legvidámabb barakkban – így az alcím, nem véletlenül. A rezsimben a valódi őrültek az országot irányították és teljesen épelméjű és lelkű embereket próbáltak eltüntetni. Nem kell félni ettől a műtől, legalább annyira felemelő, mint amennyire elborzasztó. Igazi hősöket ismerhetünk meg belőle, akiket nem sikerült megtörni. A jó kommunisták és a jó szamizdatosok legendája – Az SZDSZ születése, avagy az ÁVH-s, rákosista családi, baráti kör
„Amikor pár napja írtam egy bejegyzést a szamizdatosokról, félreértés lett belőle. Nyilván nem az egész szamizdat-mozgalmat kérdőjelezem meg. Hanem a különleges, kiemelkedő, leginkább terjesztett szamizdat, a Beszélő hátterét igyekszem újravizsgálni. Azt (ezt) a brigádot, amelynek vezető tagjairól lépésről lépésre, de csak kiderült, hogy egyrészt mind befolyásos kádercsaládok gyermekei. Kettő: a kései Kádár-rendszerben az elit életét élhették. Szinte mind nagy lakásokban, villákban, zömmel másoktól elvett helyeken nevelkedtek. És így vagy úgy – de inkább így – be voltak kötve a Párthoz. És akik értelmiségiként szinte mind olyan munkát műveltek, ami a köz számára vagy teljesen haszontalan vagy egyenesen kártékony volt. Egy súlyosan traumatizált, betegesen zárt társaság. Ahogyan Máthé Áron történész mondta nagyon frappánsan: ez volt az ÁVH baráti kör.Vagy inkább az ÁVH-s, rákosista családi, baráti kör.” A Tanácsköztársaságtól az SZDSZ-ig. Mert mindig szükség van a jó kommunisták és a jó liberálisok legendájára. Vezércikk. Halálba hajszolva, majd elfelejtve: Hanák Péter és az ÁVH szerepe egy, a Gulágról kiszabadult történész öngyilkosságában
Van, hogy igen-igen hasznosnak bizonyul egy állambiztonsági jelentés. Az is olyan, amelyet 1949-ben készítettek. Egyik főszereplője az a Guoth Kálmán, aki ígéretes történész volt, de ma csak annyit tudunk róla, hogy abban az évben – 1949 – öngyilkos lett. Most már azt is tudjuk, miért: az ÁVH szerint éppen miattuk menekült a halálba, bár ezt is kiforgatták. Miután a történész kiszabadult a Gulágról. ő is közel került ahhoz a Kosáry Domokos vezette történészkörhöz, amelyet a bolsevik-kommunista hatalom minden erejével megpróbált ellehetetleníteni. Az intézetbe küldött egyik fiatal marxista Hanák Péter volt, aki a jelentések szerint egészen konkrétan részt vett a különböző állambiztonsági akciókban. A terv sikerült, Kosáryékat elzavarták, Hanákék pedig átvették a vezetést. Azt, hogy egy történész ebbe belehalt, még sötétebbé teszi ezt a történetet. Az ÁVH-tól a CEU-ig: Hanák Péter nemcsak feljelentette Kosáry Domokosékat, de még a fiókjaikat is átkutatta
Száz éve született Hanák Péter történész, s ennek apropóján nagy, méltató írás jelent meg róla a Népszavában. Tudjuk, hogy ez már önmagában sokatmondó (felhívás arra, hogy megnézzük, kit dicsérnek épp), még inkább az, amit a szerző elfelejtett közölni. Hanák Péter a negyvenes években a Párt utasítására nemcsak részt vett az egykori Teleki Intézet „megtisztításában”, de az akcióban mindenben kiszolgálta az ÁVH-t. Hanák először átkutatta egy idősebb történész fiókját, majd erről feljegyzést, azaz feljelentést küldött az ÁVH-nak. Később segített Péter Gáboréknak a további bizonyítékgyűjtésben, és amikor a méltán elismert és Angliában is tisztelt Kosáry Domokos előtt lebukott, akkor a terrorszervezet utasítása szerint felháborodottan tiltakozott. Kosáryékat végül elküldték, egy történésztársuk meg a halálba menekült, az ÁVH szerint „búcsút intve” a „Vörös Paradicsomnak”. Ezt persze azóta is elhallgatják, ahogyan Hanák Péter múltját is. Pedig a sátáni kezdet sokat adott, a karrierje természetesen beindult, egy ötvenhatos kitérő után a hatvanas évektől már Nyugaton, az Egyesült Államokban vendégeskedhetett, s az sem lepett meg senkit, hogy a nyolcvanas években ő lett a CEU egyik alapító tagja. A másik legismertebb név egy hírhedt ex-sztálinista, ex-rákosista: maga Vásárhelyi Miklós. Bemutatjuk Hanák különösen visszataszító indulását. PestiTV, Hálózat: Kit néztünk mi? Első rész: Ipper századostól Vitray hadnagyig
A Tévé csillagai voltak. Szakértőknek, kedves embereknek voltak álcázva. Valójában volt közöttük több ex-ÁVH-s, politikai tiszt, munkásőr, de a lényeg: a meghatározó riporterek és újságírók jelentős része valamelyik erőszakszervezet embere volt. Sokan már elmentek, mások jólétben, rivaldafényben öregedtek meg és most már csak ülnek és mesélnek. Most megmutatjuk kicsit a másik arcukat. Nem árt, a cikkek, portálok, tévék jelentős része továbbra is ajnározni fogja őket. A Mestereket. Lássuk a titkos, elrejtett történeteket. Kit néztünk mi? Első rész. Az ÁVÓ-tól a 168 Óráig: bemutatjuk Ipper Pál századost, aki mindent megtett Mindszentyék ellen, majd 1989-ben letagadta az egészet
Ezeknek a régi rádiósoknak még volt gerincük. Vagy nem. Ipper Pál százados az ÁVH (ÁVÓ) egyik fontos embere volt az egyház és a hit elleni könyörtelen harcban. Mind a Mindszenty József bíboros, mind a Hamvas Endre püspök utáni hajszában, a hírhedt koncepciós perekben is fontos szerepet játszott, de ha kellett, a cserkészmozgalmat, a hazafias ifjúságot támadta. Sokáig nem lehetett erről szinte semmit sem tudni, hiszen szinte mindent eltüntettek állambiztonsági múltjáról. Ő maga meg 1989-ben, amikor Kubinyi Ferenc leleplezte, egyszerűen letagadta az egészet. Azt mondta, a kémelhárításnál volt. Bemutatjuk Ipper Pált, Mester Ákos és társai szellemi, morális vezetőjét, akit 1953-ban szereltek le az ÁVH-tól (abban az évben, amikor Péter Gáborék is megbuktak), hogy aztán rádiósként, majd tévésként szolgálja lakájként a diktatúrát. 
