az Ügy
Az Ügy – Nyitás, avagy "no vakcina, no party" (Pesti TV, szombaton 21 órától)
Bekövetkezett végre, amire hónapok óta vártunk, visszakaphattuk régi életünk egy jelentős részét. De nem mindenki. Azt is mondhatnánk az operatív törzs után szabadon: no vakcina, no party... A nagy nyitás persze nem zajlik konfliktusmentesen, ahogy a járvány kitörése óta gyakorlatilag semmi. Azok, akik továbbra sem hajlandóak szembenézni a valósággal és tagadják a járványt, nem hajlandóak oltatni, naná, hogy azt sem hajlandók eltűrni, hogy őket ezért bármiben is hátrány érje. Azok a politikusok, megmondóemberek, akik eddig vakcinák ellen uszítottak, most a védettséget igazoló igazolvány ellen lázítanak és diszkriminációt kiáltanak. Oltási balhét rendeznek különböző színű tálcák miatt, vagy azért, mert egy szolgáltató karszalagot mer adni a védetteknek, hogy megkönnyítse az azonosítást, ki fogyaszthat bent és ki az, aki csak a teraszon. Hogyan történik ilyen viharban, cirkuszok közepette a nyitás? Hova mehetünk, mit tehetünk, hol szórakozhatunk, pihenhetünk, és hogyan védetten és oltatlanul – ennek járt utána Az Ügy.
Miért veszélyes a Momentum a nemzetbiztonságra? Kik ők, honnan jöttek és kik segítik őket? (Az Ügy)
Szinte a semmiből robbantak a politikai életbe – legalábbis ez az általános nézet a NOlimpiás mozgalomból progresszív párttá szerveződő Momentumról. A valóság azonban ennél jóval összetettebb: ha megvizsgáljuk tevékenységüket, megalakulásuk körülményeit és magukat a tagokat, egy külföldi érdekek által mozgatott szervezet képe rajzolódik ki előttünk. A PestiSrácok.hu tényfeltáró cikksorozata, a "Kik vagytok ti? Külföldiek a magyar politikai életben" rántotta le elsőként a leplet a Momentum egyik kulcsemberéről, Daniel T. Bergről, majd vette górcső alá a “fiatalokból álló civil szervezet” tagjait, hálózatos szerveződésüket. Tényfeltáró írásaink megjelenésekor, 2018-ban sokan még csak nem is sejtették, mekkora veszélyt jelenthet a cukinak tűnő fiatalocskákból álló csoport a magyarság számára, az eltelt évek alatt azonban bizonyossá vált: komoly nemzetbiztonsági kockázatot rejt tevékenységük.
Az Ügy: Paloznak a balatoni beépítési láz ellen és Szombathelyé az ország legdrágábban felújított illemhelye (videó)
Szombathelyen jól megy a közpénzszórás mostanság, mióta balliberális vezetése lett a vasi városnak. Nemény András MSZP-s polgármester azzal sírja tele a médiát, hogy kivéreztetik a városát, mert az ő önkormányzatuknak is részt kell vállalni a járvány elleni védekezésben. Nem szedhetik be a teljes iparűzési adót például. Értelmetlen tervekre, túlárazott beruházásokra és a haveroknak vaskos fizetésekre persze van pénz. Az Ügy bemutatta, hogy miközben az ellenzék az atkári és a sárvári illemhelyek felújítása miatt jajveszékel, ilyenre a legtöbb pénzt a szombathelyi balliberális önkormányzat költötte: csak kivitelezésre 18 milliót, egy 17 négyzetméteres illemhelyre, ami egy budapesti lakás négyzetméterárával vetekszik. A PestiTV tényeltáró műsorának második riportja a balatoni beépítési lázzal foglalkozott, illetve az északi oldalon fekvő 600 lelkes kistelepülés, Paloznak harcával, akik teljes építési tilalommal próbálnak gátat vetni a túlépítésnek és megőrizni a falu arculatát. Ez persze nem megy konfliktusok nélkül. A nézők betekintést kaptak a "Mágustanya" tulajdonosaival harmadik éve dúló háború részleteibe is.
Az Ügy: csillapítható-e a balatoni beépítési láz, és hol szórták el a legtöbb közpénzt közvécé felújításra? (videóelőzetes)
Az Ügy stábja ezúttal a Balatonnál és a vasi megyeszékhelyen, Szombathelyen járt. Paloznak 600 lelkes kistelepülés a Balaton északi oldalán, amely beintett az ingatlanfejlesztőknek. Igencsak úgy tűnik, hogy a helyiek egyetértésével, minden eszközzel, rendeletekkel igyekeznek megakadályozni a település túlépítését és ezzel arculatának megváltoztatását. Az országban egyedülállóan három éve minden építkezést megtiltottak a település teljes területén. Mindez bizony konfliktusokkal is jár, ami a Mágustanya névre hallgató település határában, zöldövezetben kialakított létesítmény esetében három éve tartó háborút jelent egy vállalkozó házaspárral.
Poszt-covid és életmódváltás – mi lehet a kulcs a túléléshez?
Már nemcsak a koronavírus miatt kell aggódnunk, egyre több az úgynevezett poszt-covidos beteg is. A járvány leginkább a túlsúlyos emberek szervezetét viseli meg, így az életmódváltásra most valóban erőteljesebben kell figyelmet fordítani. Hogy milyen terápiát javasolnak a betegségen átesetteknek, illetve milyen fontos az emberi felelősség a járvány megfékezésében és mit kell tennünk, ha megfertőződünk, Az Ügy legutóbbi adásából kiderül.
Az Ügy – Kis falvak, nagy balhék, avagy a kibérelhető Megyer és a segítő támogatásokat elbűvészkedő Drávapiski története
A PestiTV Az Ügy című riportműsora a héten olyan kistelepülések kalandos sorsát és zűrös ügyeit mutatta be, amelyeket a további hanyatlástól kell vagy kellene megmenteni. Az egyik falu, Megyer, az ország gazdagabb felében, Veszprém megyében található, lakossága drámaian megfogyatkozott, ma már alig egy tucatnyian lakják. Sikertörténete 2010 után kezdődött, amikor egy budakeszi vállalkozó, Pajer Kristóf beleszeretett a kicsi falucskába, barátaival több üres házat megvettek, kicsinosítottak, vendégházzá alakítottak. Pajert ezután a helyiek polgármesterükké választották, ő pedig meghirdette a kis túlzással világhírnévre is szert tett "kibérelhető falut". A csoda pár év múlva persze véget ért: mindaz, ami előtte épült, pusztulni kezdett az új polgármester, az RTL Klubból ismert Vári Dávid vezetése alatt. A két (most már) expolgármester egymást vádolja, a rendőrség pedig okirathamisítás, hűtlen kezelés és sikkasztás miatt nyomoz. Az új polgármester pedig éppen újraépíti a falut. Az Ügy stábja az ország másik felébe, a Kelet-Ormánságba is ellátogatott. Drávapiski települést talán senkinek sem kell bemutatni, botrányaival annyit szerepelt már az országos médiában. A PestiTV most annak járt utána, hogy az ország egyik legszegényebb falujában mire is fordították az elmúlt 10 évben kapott támogatásokat, miért nem látszik abból semmi...
Az Ügy – előzetes: Kicsi falvak, nagy botrányok (Pesti TV, szombat 21 óra)
Az Ügy ezen a héten az ország két ellentétes felében, egy-egy kicsike faluban járt utána kétes ügyeknek. Ami közös a Veszprém megyei Megyerben és az ormánsági Drávapiskiben, hogy mindkét község nehéz helyzetből próbál felállni, sőt, egyáltalán fennmaradni. Mindkét kistelepülés életében 2010 körül megérkezett a csoda, vagyis annak a lehetősége, ami azután botrányokba, büntetőeljárásokba torkollott.
Az Ügy: így kínálgattak a Pesti TV stábjának féreghajtót Hadházy rendelőjében (videó)
Féreghajtóval kínálták a Pesti TV stábját a szekszárdi állatkórházban, azaz Hadházy Ákos politikai kalandor rendelőjében. Úgy látszik, csak Hadházy Ákosnak szabad bárhová kéretlenül beállítani és persze oknyomozni, kérdéseket feltenni. A mi kérdéseinkre Hadházy érdemben máig nem válaszolt, egyetlen félrebeszélő közleményt leszámítva. A személyes találkozástól, az interjú elől menekül. Sajnos munkatársai sem akarták elárulni, milyen elhivatottság hajtja őket, amiért elvileg – vagyis hivatalosan – 100 ezer forintért gályáznak éjt nappallá téve. A Pesti TV Az Ügy című tényfeltáró riportműsora arra is kereste a választ, hogy minek is állít ki valaki a lezárás idején 101 kutyaútlevelet és mit is szólnak ehhez az állatvédők. A műsor második riportjában károsultakkal a Szeviép-ügy 12 éves történetét idéztük fel, a Szeviép vezérek luxuséletéről és a szegedi bírósági botrányról is megemlékezve.
Az ügy – előzetes: Kapzsiság és kétszínűség, avagy a Szeviép-ügytől Hadházy hazudozásáig
Gyermekei mostanra dolgozták fel a gyászt, és úgy döntöttek, felveszik a kesztyűt, már csak édesapjuk tiszteletére is – Deák László lányával és további károsultakkal emlékezünk vissza a hazai építőipar szégyenére, arra, ahogy a Szeviép, amelynek vezetői máig luxuséletet élnek, hogyan sodortak létbizonytalanságba több mint 500 kisvállalkozót. Szó lesz természetesen a 12 évvel ezelőtt történt események mellett a 7 éve tartó büntetőügy anomáliáiról és a szegedi bírósági botrányról is. Második riportunkban megtudhatják, mit találtunk Hadházy Ákos szekszárdi rendelőjénél, azaz a szekszárdi állatkórháznál, miként kínáltak nekünk féreghajtót, amiért lerántottuk a leplet a negyedik pártját taposó lódoktor sumákolásáról, és állatvédők is beszélnek arról, milyen aggályok merülnek fel a Hadházy-ügy kapcsán, és miért fontos, hogy kiderüljön, mi lett a 101 kiskutya sorsa, akiknek Hadházy az elmúlt egy évben a lezárás alatt útlevelet állított ki.Ajánljuk még
A disznóságok és a PestiSrácok - Ilyen volt az idei Vas vármegyei böllérverseny (videó és galéria)
A disznóvágásnak rituáléja van. Szakrális esemény, ami összehozza a családot, a szomszédokat és az egyik elmaradhatatlan hagyománya a magyar nemzetnek. Az évről-évre Győrváron megtartott Vas Vármegyei Gasztronómiai Fesztiválon és Böllérversenyen egy lépéssel ennél is tovább mennek, hiszen az erdélyi szórványtól a Felvidékig hozzák össze a magyarságot, sőt: velük érkezve a történelmi Magyarország népeinek képviselői is ellátogatnak a fantasztikus hangulatú rendezvényre.
Startoljunk rá a Vályogházakra!
Magyar galamb a világ tetején
Igazi világcsúcs az az eredmény, amit a most zajló postagalamb olimpián Szentesi Endre mosonmagyaróvári postagalambász Miss Olimpic 203 nevű galambja elért. A hároméves kék tojó két kategóriában is elsőként végzett, ami azt jelenti, hogy a magyar galambász két aranyérmet is átvehet a pénteken kezdődő olimpiai díjkiosztón, Hollandiában. Arra még soha nem volt példa sehol a világon, hogy egy galamb egy olimpián két kategóriában is első helyen végezzen. Miss Olimpic 203, a magyar tenyésztésű galamb tehát történelmet írt, ezzel történelmet írt, ezzel hazánkat felrepítve a világ tetejére, ebben a komoly nemzeti hagyományokkal rendelkező sportágban. Még egy hozadéka is van, lehet a szenzációs eredménynek. Magyarország egy lépéssel közelebb került ahhoz, hogy 2026-ban otthont adjon a következő postagalamb olimpiának - mondta a PestiSrácok.hu-nak Hegyi György, a Magyar Postagalamb Sportszövetség elnöke.
Szalai Piroska a PS-nek: A szolidaritási hozzájárulás nem pusztán a szolidaritásról szól, hanem a vidék jogos kompenzációja is (Videó)
Dobrevék újabb és újabb táblázatokkal próbálják bizonyítani, hogy Magyarország borzalmas, élhetetlen hely, csakhogy erről az Eurostatot elfelejtették értesíteni. A számok ugyanis makacs dolgok, ebből pedig kiderül, hogy a mélyszegénység a legtöbb uniós állampolgárt jobban fenyegeti, mint a magyar embereket, ráadásul a rekordmagasságba törő infláció sem tudta letörni az életszínvonalat. A PestiSrácok.hu-nak nyilatkozva Szalai Piroska elmondta: ennek oka a magas foglalkoztatottság és a gazdaság komoly teljesítménye. Utóbbi Karácsony propagandáját is kikezdi, hiszen a növekvő gazdasági teljesítmény a cégek bevételeinek növekedéséhez vezet, így pedig Budapest is több iparűzési adóhoz jut. Mivel számos vállalkozás vidéken is tevékenykedik, de Budapesten adózik, így Szalai szerint a szolidaritási adó nemcsak szolidaritás a szegényebb önkormányzatok felé, hanem egyfajta jogos kompenzáció is a vidéknek, a budapesti cégek kasszájába juttatott bevételekért.
