csehszlovákia
Borvendég Zsuzsanna sorozata: Az első tégla a berlini falból
Múlt héten ott hagytuk abba, hogy 1989. augusztus 19-én, a Páneurópai piknik rendezvényét kihasználva keletnémet menekültek áttörték a magyar határt. A példa természetesen követőkre talált. Másnap, Magyarország nemzeti ünnepén, további keletnémet állampolgárok lépték át a zöldhatárt, nagyjából hatszázan távozhattak ekkor. A soproni határ környékén elhagyott személygépkocsik szegélyezték az utakat, de a krízis nem ért véget, közeledett a szeptemberi iskolakezdés.
Putyin: Hiba volt szovjet tankokat küldeni az 56-os magyar forradalom leverésére
Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden azt mondta, hogy hiba volt a Szovjetunió döntése, hogy a hidegháború idején tankokat küldött Magyarországra és Csehszlovákiába a tömeges tüntetések leverésére. "Hiba volt" - mondta Putyin, amikor arról kérdezték, hogy Oroszországot gyarmatosító hatalomnak tekintik-e, amiért Moszkva 1956-ban Budapestre, 1968-ban pedig Prágába küldött tankokat, írja a Reuters.
A nácizmust nem számolták fel 1945-ben, csak átnevezték demokráciára – Honi felderítés (Videó)
A második világháború utolsó hónapjaiban német katonák és titkosrendőrök, meg szlovák Hlinka-gárdisták még javában öldösték Szlovákiában a lakóhelyükről összefogdosott embereket, sokfelé akár százával gödörbe lőve zsidókat és más civileket, amikor a partizánok már ugyanezt művelték a másik oldalon. A lakosságot terrorizáló fegyveres csőcselék tagjai elsősorban a német és magyar civil lakosságot, illetve magyar hadifoglyokat és leventefiúkat mészároltak le tömegesen – természetesen a kifosztásuk után –, de esetenként zsidókat, sőt, szlovákokat sem kíméltek, ha érdemesnek látták kirabolni őket. Az ezeken a háborús bűncselekményeken edződött hóhérok aztán a háború véget érte után már Eduard Beneš köztársasági elnök közvetlen parancsára folytatták a tömeges gyilkolászást nemzetiségi alapon, a felszabadult, demokratikus Csehszlovákiában. Volt önbizalmuk, hiszen a győztes oldalon álltak, így akár náci elgondolásokat is alkalmazhattak. Szenvtelenül gödörbe lőttek férfiakat, nőket, gyerekeket, még csecsemőket is. Ligetfalunál szemrebbenés nélkül működtették tovább az ottani náci koncentrációs tábort, csak már nem zsidóknak: ezrével gyilkolták le a Pozsonyból elhurcolt magyar és német polgárokat, a férfiakat megkínozva, a nőket csoportosan megerőszakolva, a gyerekeket akár élve melléjük hantolva, és persze mindenkit kirabolva. Az iszonyú embertelenségekről Dunajszky Géza felvidéki helytörténész beszélt a műsorban.
A kisantant túlnyert békéje – Honi felderítés (Videó)
Trianonra mindig úgy nézünk, mint a mi történetünk egyik tragikus részére, amiből a tragédia valóban helytálló, viszont ez nem csak velünk történt. Ezúttal, ahelyett, hogy ismét elgyászolnánk magunkat, és szemrehányóan feltennénk a kérdést nyugat felé, hogy megérte-e földbe döngölni Magyarországot, fordítunk egyet a szemponton. Inkább szemrehányóan feltesszük a kérdést nyugat felé: megérte ennyire túlnyeretni a szomszédainkat? A soknemzetiségű Magyarország helyett létrehoztak három új, soknemzetiségű országot, egymáshoz erőltettek sem gazdaságilag, sem kulturálisan nem összetartozó vidékeket, és furán hangzik, de ezzel őket is hosszú időre kényszerpályára állították. Száz év távlatából már látható, hogy a román, szerb, és cseh/szlovák nemzetpolitika elsődleges célja a rablott föld magyartalanítása volt népirtással, elüldözéssel, kisemmizéssel, tönkretétellel bármivel, és csak ennek előrehaladt állapotában, amikor már etnikailag is birtokba veszik a megszerzett területeket, akkor kezdenek hozzá a fejlesztéséhez. Addig viszont egy évszázadon át csak sorvadt, balkanizálódott, amit elvettek Magyarországtól. Raffay Ernővel megnéztük, hogyan sáfárkodtak a szomszédaink a megkapott óriási erőforrásokkal, gazdasági lökettel.
Szlovák történészek be akarják tiltatni Skrabski Fruzsina új filmjét, amely a pozsonyi magyarok lemészárlásáról szól (Videó!)
Szlovák történészek be akarják tiltani a pozsonyi magyarok legyilkolásáról szóló dokumentumfilmet – írta a Mandiner. Skrabski Fruzsina producer filmje, a NépirtásPozsonyligetfalun több szlovák történész szemét is szúrja. Az alkotás bemutatja, hogy 1946-ban létrehozták Pozsonyligetfalun (Cseh)szlovákia legnagyobb internálótáborát, ahová a pozsonyi, illetve környékbeli magyarokat és németeket gyűjtötték össze. Az internáltak egy kisebb részét legyilkolták, sokan az embertelen körülményekbe haltak bele, míg a többséget erőszakkal kitelepítették a szülőföldjükről. A magyarokat Magyarországra, a németeket Németországba.
Csehország és Szlovákia megnyitják egymás között államhatáraikat
Csehország és Szlovákia szerda éjféltől kezdve teljes mértékben megnyitják határaikat a két szomszédos ország állampolgárai előtt – jelentette be Igor Matovič szlovák miniszterelnök szerdán, Prágában, a hivatalos tárgyalások kezdete előtt.
Könnyítések jöhetnek az osztrák, cseh és szlovák határokon
A határokon bevezetett korlátozó intézkedések könnyítéséről egyeztetett videókonferencián Szijjártó Péter osztrák, cseh és szlovák kollégájával - erről a külgazdasági és külügyminiszter élő videóbejelentkezésben számolt be hétfőn a közösségi oldalán.
Amikor nyolc nap alatt legyőztük a túlerőben lévő szlovák légierőt – A kis háború magyar hősei
Nyolc nap, ennyi kellett a magyar légierőnek ahhoz, hogy legyőzze a felbátorodott szlovák támadókat 1939-ben, az úgynevezett kis háborúban. Bár a szlovákok a csehszlovák hadseregtől megörökölt gépekkel túlerőben voltak, a jobban képzett, ügyesebb magyar pilóták ezt tökéletesen ellensúlyozták. A vakmerő pilótákat a korszakban hősként ünnepelték- felelevenítjük a rövid, de annál emlékezetesebb légiháború történetét.
Ajánljuk még
A disznóságok és a PestiSrácok - Ilyen volt az idei Vas vármegyei böllérverseny (videó és galéria)
A disznóvágásnak rituáléja van. Szakrális esemény, ami összehozza a családot, a szomszédokat és az egyik elmaradhatatlan hagyománya a magyar nemzetnek. Az évről-évre Győrváron megtartott Vas Vármegyei Gasztronómiai Fesztiválon és Böllérversenyen egy lépéssel ennél is tovább mennek, hiszen az erdélyi szórványtól a Felvidékig hozzák össze a magyarságot, sőt: velük érkezve a történelmi Magyarország népeinek képviselői is ellátogatnak a fantasztikus hangulatú rendezvényre.
Startoljunk rá a Vályogházakra!
Magyar galamb a világ tetején
Igazi világcsúcs az az eredmény, amit a most zajló postagalamb olimpián Szentesi Endre mosonmagyaróvári postagalambász Miss Olimpic 203 nevű galambja elért. A hároméves kék tojó két kategóriában is elsőként végzett, ami azt jelenti, hogy a magyar galambász két aranyérmet is átvehet a pénteken kezdődő olimpiai díjkiosztón, Hollandiában. Arra még soha nem volt példa sehol a világon, hogy egy galamb egy olimpián két kategóriában is első helyen végezzen. Miss Olimpic 203, a magyar tenyésztésű galamb tehát történelmet írt, ezzel történelmet írt, ezzel hazánkat felrepítve a világ tetejére, ebben a komoly nemzeti hagyományokkal rendelkező sportágban. Még egy hozadéka is van, lehet a szenzációs eredménynek. Magyarország egy lépéssel közelebb került ahhoz, hogy 2026-ban otthont adjon a következő postagalamb olimpiának - mondta a PestiSrácok.hu-nak Hegyi György, a Magyar Postagalamb Sportszövetség elnöke.
Szalai Piroska a PS-nek: A szolidaritási hozzájárulás nem pusztán a szolidaritásról szól, hanem a vidék jogos kompenzációja is (Videó)
Dobrevék újabb és újabb táblázatokkal próbálják bizonyítani, hogy Magyarország borzalmas, élhetetlen hely, csakhogy erről az Eurostatot elfelejtették értesíteni. A számok ugyanis makacs dolgok, ebből pedig kiderül, hogy a mélyszegénység a legtöbb uniós állampolgárt jobban fenyegeti, mint a magyar embereket, ráadásul a rekordmagasságba törő infláció sem tudta letörni az életszínvonalat. A PestiSrácok.hu-nak nyilatkozva Szalai Piroska elmondta: ennek oka a magas foglalkoztatottság és a gazdaság komoly teljesítménye. Utóbbi Karácsony propagandáját is kikezdi, hiszen a növekvő gazdasági teljesítmény a cégek bevételeinek növekedéséhez vezet, így pedig Budapest is több iparűzési adóhoz jut. Mivel számos vállalkozás vidéken is tevékenykedik, de Budapesten adózik, így Szalai szerint a szolidaritási adó nemcsak szolidaritás a szegényebb önkormányzatok felé, hanem egyfajta jogos kompenzáció is a vidéknek, a budapesti cégek kasszájába juttatott bevételekért.
