demokrácia
Ha nyer az olasz jobboldal, kiderülhet, mit értenek demokrácia alatt az EU-ban
Tudjuk be az élet fintorának, hogy múlt hét csütörtökön, éppen a demokrácia nemzetközi napján vitáztak az európai parlamenti képviselők a magyar jogállamiság kérdéséről, majd pont ezen a napon szólalt fel többek között Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője is, aki szerint nem teljes értékű a demokrácia hazánkban. A héten pedig az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen jelentette ki, hogy ha az olasz jobboldal nyer a választáson, akkor "a dolgok nehéz irányba mennek", de megvannak az eszközei a helyzet kezelésére, amiket Lengyelországgal és Magyarországgal szemben már bevetett. Mindeközben a hazánkról jelentést készítő Gwendoline Delbos-Corfield azért orrolt meg a bizottság elnökére, mert szerinte Von der Leyen hibája, hogy a tagok nem a teljes testület nevében szólalnak fel Magyarországgal szemben, hanem csak saját portfóliójukat érintve értenek a jelentéssel egyet. Az EU megszavazta, hogy ezentúl még ennyire sem lesz demokratikus és leteszi az Európai Egyesült Államok alapkövét
Az EU folyamatosan jogállamisági érvekkel takarózik, magára azonban nem különösebben tartja kötelező érvényűnek ezt az alapelvet. Most éppen az Európai Parlament mögé bújva éli ki birodalomépítési hajlamait az unió vezetése, amelyhez a képviselők láthatóan tapsolnak is, sőt, a hivatalos álláspont szerint valójában az EP akarja rákényszeríteni a Bizottságot arra, hogy az növelje a szövetség az államok feletti kompetenciáját. Egész pontosan arról van szó, hogy az Európai Parlament arra igyekszik rákényszeríteni az EU vezetőit, hogy kezdjenek beszélgetést a blokk alapszerződéseinek reformjáról. Az ügyben csütörtökön szavazást is tartottak, és bő kétharmaddal el is fogadták, hogy a Bizottság hívjon össze egy olyan konventet, ami alkalmas az alapszerződések átdolgozására azzal a céllal, hogy a jövőben ne kelljen az uniós döntések meghozatalához egyhangúság. Vagyis a tagállamoknak szuverenitásuk egy újabb szeletét kellene feláldozniuk az EU-hoz való tartozás érdekében, hiszen a jövőben gyakorlatilag semmissé válna a mindenkit megillető vétó, az egyes intézkedések ellen tiltakozó országokra tekintve pedig szintén kötelező érvényűek lennének az adott ügyekben hozott határozatok. Ennél is egyszerűbben fogalmazva: ha az EU vezetése eldönt valamit, az akkor is kötelező érvényű mindenkivel szemben, ha az elvileg egyenjogú országok egy része azt nem akarja elfogadni. Épül az Európai Egyesült Államok, éleződik a harc 2024-re készülve. Még mindig tízmillió fasisztával küzd a baloldal - Hogyan támadják Magyarország demokratikus intézményeit "az európai demokraták"?
A hazai baloldal odáig jutott nagy elkeseredésében, hogy mára nyíltan támadja Magyarország demokratikus intézményeit, és nemcsak a jobboldali szavazók döntését kérdőjelezik meg, hanem a döntés jogát is. Mit lehet kezdeni a magyar néplélekkel, ha - Tóta W. Árpád szavaival élve - "buta, mint a s*gg"? Ám a demokrácia megkérdőjelezése nem itt kezdődött a baloldalon, hiszen elemi erővel igyekeznek kirekeszteni a határon túliakat a demokratikus szavazás jogától, és lassan a vidékiek is erre a sorsra juthatnak. Nem történt elmozdulás attól a pillanattól, amikor Rákosi Mátyás Moszkvában arról panaszkodott, hogy nem tud mit kezdeni tízmillió fasisztával és a logika mentén fél évszázadra be is vezették hazánkban az egypártrendszert. A baloldalnak azóta problémája van a demokráciával, és mindent meg is tesznek, hogy leépítsék. Tényleg ők mernek támadni minket, ráadásul ilyen olcsó vádakkal?
A 2022. április 3-án tartott országgyűlési választásokon a Fidesz-KDNP pártszövetség történelmi győzelmet aratott. A kormánypártok úgy szerezték mega listás voksok több mint 54 százalékát (bőven 50 százalék felett szereztek a belföldön leadott szavazatok közül is), hogy a teljes nemzetellenes oldal, ahogy az elsüllyedt ladik kapitánya fogalmazott, a kommunistáktól a fasisztákig, összeállt azzal a „szent céllal”, hogy leváltsák Orbán Viktort és a polgári kormányt. Nem árulunk el nóvumot ezzel, de a jó híreket nem lehet elégszer hangsúlyozni: nem sikerült nekik. Érdemes górcső alá venni, mivel magyarázzák a csúfos vereséget, és, hogy a minket kritizáló „demokráciapártiként” aposztrofált balliberális politikusok milyen támogatottsággal a hatuk mögött vezetik az országukat.