dózsa lászló
Családi történetben is fennmaradt Dózsa László megmenekülése (VIDEÓ)
Előbb Dózsa László plakátja, majd az ő 1956-os története, végül az egész ’56-os emlékezetpolitika került annak a támadásnak a célkeresztjébe, amelyet liberális újságírók és történeti kutatók indítottak az elmúlt hetekben. Amit csak lehetett, elvitattak, azonban Dózsa megmenekülésének története nem csak az érintett, hanem mások számára is ismerős.
Dózsa László csak ürügy, a valódi cél ’56 legendájának lerombolása
Összehangolt, átgondolt támadás zajlik nem elsősorban Dózsa László, hanem 1956 emléke és a hősök tisztelete ellen – vélekedik az emlékév kapcsán kipattant botrányról a PestiSrácok.hu-nak adott interjújában a Terror Háza kutatási igazgatója. Békés Márton szerint a magyarság önértékelésének egyik fontos elemét, az egész ’56-os történetet meg akarja kérdőjelezni egy szűk értelmiségi kör, amely úgy gondolkozik, hogy csak neki lehet igaza.
Eörsi László nem is történész, hanem egy „népművelő tornatanár” - Válaszok a Dózsa Lászlót ért hecckampányra
Az ’56-os emlékévvel kapcsolatban indult vitát minél nagyobb területre próbálja kiterjeszteni a korszakkal foglalkozó történészek egy része, illetve az erre ráakaszkodó balliberális média, és a cél jól láthatóan az állami megemlékezések által képviselt narratíva teljes bedöntése. Tudatosan felépített támadás rajzolódik ki, amely a plakátügytől elrugaszkodva mostanra odáig jutott, hogy a lehető legtöbb dolgot történelemhamisításnak minősíti. A balliberális sajtó az egykori 1956-os Intézet korábbi munkatársa, Eörsi László megnyilvánulásait kapta fel, de kiállt mellette kollégája, Rainer M. János történész is. A PestiSrácok.hu többeket – köztük történészeket – megszólaltatott, akik egyrészt igazolják Dózsa László szabadságharcos múltját, másrészt erősen megkérdőjelezik a botrányt kirobbantó Eörsi László történészi hitelességét.
Plakátbotrány: A baloldal ikonikus figurája lett Pruck Pál, akit a kommunista diktatúra használt '56 lejáratására
Érdemes közelebbről is megvizsgálni: kicsoda is az a néhai Pruck Pál, akire hivatkozva posztkommunista történészek és a baloldali sajtó egy része lejárató kampányt indított Dózsa László színművész-szabadságharcos ellen, megkérdőjelezve Dózsa részvételét a forradalomban, A korabeli sajtóhírek szerint Pruck - aki névvel szerepelt egy 1956-tal foglalkozó külföldi magazin különszámában - nemcsak elkerülte a megtorlást, de sorozatos balhéival kicsit sem igyekezett eltűnni a hatalom elől. Személyét ráadásul egy 1982-es interjú nyomán a szocialista ideológia arra is felhasználta, hogy befolyásolja a forradalom korabeli megítélését, amely ebben az olvasatban felelőtlen, deviáns, megvezetett "gyerek-emberek" tombolása volt, akik később sem könnyen igazodtak a társadalomhoz. Innentől felmerülhet a kérdés, méltó lenne-e Pruck Pál személye az 1956-os "pesti srác" megjelenítéséhez?
Plakátba csomagolt lejáratás - Schmidt Mária szerint Dózsa László van az 56-os fotón
Posztkommunista ideológiai támadás sejthető a Dózsa László színművészt, 1956-os forradalmárt ábrázoló plakát körül kialakult botrány mögött. Az RTL Klub kapta fel nemrégiben a hírt, miszerint a fotó nem a művészt, hanem Pruck Pált ábrázolja, és ezt egy korabeli képaláírás is igazolja. Az 56'-os Emlékbizottság szerint ugyanakkor Pruck személye számtalan kérdést fölvet, például azt, hogyan kerülhette el a forradalom utáni megtorlást, ha neve képével együtt jelent meg a sajtóban. Mint közleményükben írják, Pruck Pálról annyit lehet tudni, hogy többszörösen büntetett, köztörvényes bűnöző volt, akit a Kádár-rendszer legelvetemültebb propagandistái (köztük Szabó László, a Népszabadság újságírója és a Kékfény műsorvezetője) visszatérően szerepeltettek a forradalom lejáratásának igazolására. Dózsa László ellen Eörsi László, az 1956-os intézet munkatársa is támadást indított nemrégiben a 168ora.hu portálon, kétségbe vonva a művész sorstörténetét. Kérdés ugyanakkor, hogy Eörsi miért burkolózott 26 éves hallgatásba Dózsa Lászlóval kapcsolatban, és miért tűrte eddig, hogy intézete asszisztáljon Dózsa László kitüntetéseihez. A szovjet kivégzőosztagot és az ávéhás verőlegényeket is túlélő Dózsa László portréját bemutató Nem vallott, eltemetve... című dokumentumfilmet ma vetítik a Pesti Srácok Emlékparkban.
Ugyanazok
Bár eltelt hatvan év az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése óta, a módszerek, a csúsztatások, a hazugságok, a provokációk a magyar nép, a magyar nemzet ellen alig változtak.
Dózsa László: '56-ért érdemes lett volna meghalni (VIDEÓ)
Megtelt a Pesti Srácok Emlékpark rendezvénysátora az október 23-i díszünnepségre, ahol az állandó kiállítás mellett filmvetítéssel, közös gyertyagyújtással, díszlövéssel emlékezhettek meg a látogatók az ’56-os forradalom és szabadságharc ismert és ismeretlen hőseiről.
„Dózsa László a mi Saul fiúnk” – Horváth Csaba megfúrta volna a forradalmár kitüntetését
Egymásnak esett Tarlós István és Horváth Csaba a szerdai Fővárosi Közgyűlésen. A PestiSrácok.hu információi szerint a parázs vita oka a díszpolgári cím odaítélése volt. A főpolgármester és a nagy többség a Dózsa László forradalmár-színművésznek, míg a szocialista frakcióvezető inkább a Saul fia Oscar-díjas rendezőjének, Nemes Jeles Lászlónak adta volna azt.Ajánljuk még
Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.
Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.
Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Csobolya szerint Portik nem egy szinten állt Prisztással
