elutasítás
Finnországnak el kell vetnie az illegális migránsok visszaküldését szorgalmazó törvénytervezetet
Finnországnak el kell utasítania a migráció eszközként való felhasználásáról szóló törvénytervezetet, továbbra is fenn kell tartania a menedékjoghoz való hozzáférést és meg kell akadályoznia a gyorsított visszaküldéseket - írta Michael O'Flaherty, a strasbourgi székhelyű Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa a finn parlament elnökének címzett, hétfőn közzétett levelében.
Megdolgoztatja az alkotmánybírákat Jozef Roháč, avagy van-e szólásszabadsága az életfogytiglanit töltő kilencszeres bérgyilkosnak (videó)
Jozef Roháč magyar és szlovák jogerős ítéletek szerint is bérgyilkos, Magyarországon és Szlovákiában is életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélték összesen 9 gyilkosságért. A Csillagbörtönben tölti magyar büntetését. Napjait azzal szeretné tölteni, hogy nyilatkozna a magyar és a szlovák sajtónak. Csakhogy a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága sorra elutasítja az interjúkérelmeket. Az elutasítás legfontosabb indoka, hogy Roháč nyilatkozatai népszerűsítenék a bűnözői életmódot. A szlovák bérgyilkos és magyar ügyvédje, Fülöp Tamás másként gondolja mindezt. Utóbbi panaszt nyújtott be májusban az Alkotmánybírósághoz. Kérdés, lehet-e szólásszabadsága egy életfogytiglanira ítélt bérgyilkosnak, vagy sem.
Az árnyék-miniszterelnök ismét árnyékra vetődött, csont nélkül elutasították a köztársasági elnök elleni feljelentését
Csapnivaló jogászok dolgozhatnak Dobrev Klára keze alá, hiszen csont nélkül elutasították a nyomozó ügyészek a köztársasági elnök ellen összehordott feljelentését. Az árnyék-miniszterelnök árnyékra vetődött, hiszen Sulyok Tamás a feljelentő állításával szemben nem követett el sem csalást, sem hivatali visszaélést, mint ahogy zsebszerződéseket sem jegyzett ellen. Mindez csak Gyurcsány feleségének politikai zajkeltése csupán, ami ráadásul nem is érdekli a választópolgárokat. Az egész beleillik a Demokratikus Koalíció "nemes" hagyományába: ha nem Orbán, akkor Sulyok a hibás még vízmérgezésben is.
Hadházy Ákos Karmelita kolostor előtti "bántalmazása" senkit nem érdekel, a bíróságot is beleértve
A bíróság elutasította Hadházy Ákos felülbírálati indítványát, amelyben a független országgyűlési képviselő a Karmelita kolostornál vele szemben április elején történt rendőri intézkedést és bántalmazást sérelmezte - közölte a Központi Nyomozó Főügyészség kedden.
Győzött az igazságtalanság – Strasbourg szerint sem jár a nyomravezetői díj a móri mészárlás megoldóemberének
Elfogadhatatlannak minősítette, és nem foglalkozott érdemben az Európai Emberi Jogok Bírósága azzal a kérelemmel, amelynek beterjesztője szerint ő is jogosult a tizenkilenc évvel ezelőtti, nyolc halálos áldozatot követelő móri bankrablás vizsgálatában kitűzött nyomravezetői díj egy részére – tudta meg a PestiSrácok.hu. Szebenyi István több mint tizenöt esztendeje kezdődött kálváriájának ezzel vége, mint portálunknak elmondta, feladta a küzdelmet, elengedte az ügyet, nem küzd tovább az igazáért. A móri mészárlás története ezzel végleg a magyar igazságszolgáltatás állatorvosi lovává vált a nyomozáskor, a vádemeléskor, majd az ítélkezéskor egymásra halmozott hibákkal, ártatlan emberek meghurcolásával, és a részben kisemmizett megoldóemberrel.
Elutasították a kiutasított irániak azonnali jogvédelem iránti kérelmét
Elutasította a Magyarországról és az Európai Unió területéről kiutasított, korábban koronavírus miatt karanténban lévő tizenhárom iráni állampolgár azonnali jogvédelem iránti kérelmét kedden a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság - közölte a Fővárosi Törvényszék az MTI-vel. A döntés nem jogerős.
Gyöngyöspatai iskolaügy – Elutasította az ügyészség Horváth Aladár Orbán Viktor ellen tett feljelentését
Elutasította a Központi Nyomozó Főügyészség Horváth Aladár roma aktivista feljelentését, amelyet Orbán Viktor ellen tett, mivel Horváth szerint a miniszterelnök sértő, rágalmazó és gyűlöletre uszító kijelentéseket tett, amikor arról beszélt: igazságtalan, hogy Gyöngyöspatán egy etnikailag meghatározott népcsoport tagjai nagy összeghez jutnak mindenfajta munkavégzés nélkül. A kormányfő ezzel arra a bírósági döntésre utalt, amelynek értelmében a helyi cigány családok összesen százmillió forint, az önkormányzat költségvetését terhelő kártérítéshez jutottak, mivel gyermekeiket állítólag szegregálták az iskolában.
Nem Magyarországon mondják ki a végső szót a móri mészárlás nyomravezetőjének ügyében
Nem hozott meglepetést a 2002-es, nyolc halálos áldozatot követelő móri vérengzés ügyében egykor kiírt nyomravezetői díj ügye, mivel az abban döntő Fővárosi Törvényszék a korábban eljáró bíróságokhoz hasonlóan lesöpörte azt, és megállapította, hogy a mészárlás valódi elkövetőinek felderítésében kulcsszerepet játszó Szebenyi Istvánnak nem jár pénz. A törvényszék novemberben még zárt tárgyalást írt ki a polgári perben, amiből arra is lehetett következtetni, hogy végre meghallgatják azt a különösen védett tanút, aki már korábban egyértelművé tette: Szebenyi felfedezése, és annak a nyilvánosságra kerülése nélkül benne sem állt volna össze a kép, amely végül a tényleges tettesek azonosításához, majd elfogásához vezetett. Szebenyi István újabb keresetét is erre a körülményre alapozta, de a zárt ülésen a bírói tanács jogászkodása megfosztotta attól, hogy érveit végre hivatalosan is felsorakoztathassa. Mivel a Fővárosi Törvényszék döntése jogerős, Magyarországon megszűnt a jogorvoslat lehetősége Szebenyi számára, aki így az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul. Így immár bizonyos, hogy a modern kori Magyarország legvéresebb rablótámadásának ügyében Strasbourgban fogják kimondani a végső szót arról, hogy kit illet meg a nyomravezetői díj, és ugyan nincs a móri rémtörténethez hasonló sztori a nemzetközi joggyakorlatban, az elmondható, hogy Strasbourgban többnyire nem a magyar bíróságok javára szoktak ítélkezni. Meg lehetett volna ezt oldani elegánsabban is a hazai hatóságok, döntéshozók részéről.
