foci
Ez lett a sok gyalázkodás és pökhendiség vége: az angolok letérdeltek a magyar válogatott előtt
Hihetetlen csoda történt tegnap, olyan varázslat, amelyet őszintén szólva nem várt senki. Múlt héten is hatalmas bravúrt hajtott végre a magyar labdarúgó-válogatott, amikor 1–0 arányban megverte az angolokat, hiszen több mint hatvan éve nem sikerült legyőzni a szigetországi csapatot, de a tegnap esti kiütés Wolverhamptonban még nagyobb távlatokat nyitott meg a válogatott és az egész lesajnált magyar foci előtt. El sem tudjuk képzelni, hogy mit érezhet most Farkasházy Tivadar, aki korábban kijelentette, hogy a magyar válogatott ellen szurkol. A hazaárulás keserű kenyér, az azonban még rosszabb lehet, amit a magyar himnuszt kifütyülő, barbár módon viselkedő angolok érezhettek, akik megmutatták, hogy az európaiság ma már nem azt jelenti, amit régen. A meccs elején letérdelő angol focisták kilencven perccel később, a hármas sípszó után mentálisan is letérdeltek a nagy szívvel és akarattal, jól játszó magyar csapat előtt. A nácizás, rasszistázás, a magyar gyerekek ostoba és igazságtalan gyalázása, és a pökhendi stílus megbosszulta magát. Oda-vissza kikaptak a magyar válogatottól, gólt sem lőttek, és talán most már az arcukból is vissza kéne venniük. Nem fognak. Az egyik kedvenc szavunk a foci – Végre visszanyeri régi jelentését
Sem a focit, sem a szó mögött álló jelentést még nem sikerült teljesen kisajátítani a liberálisoknak, de dolgoznak rajta. Az újbeszél fő célja a számára káros tartalmakat hordozó és asszociációkat keltő szavak és fogalmak kigyomlálása a nyelvből. Fontos szavaink jelentésének átalakítása rendkívül sokszínűen és alattomosan zajlik (mint láttuk azt például a kerékpározás esetében). A labdarúgás, mint olyan szó, amelyhez eredeti jelentésében pozitív értékek, mély érzelmek társulnak, nehéz diónak tűnik az újbeszél szómérnököknek, de, mint látjuk, ezt a feladatot is megpróbálják megoldani, a részben hazai rendezésű Eb alatt pedig fullra pörgetik a libernyák-újbeszél propagandát.