forradalom
Forradalmárportrék a HVG-től (Free SZFE!!!)
Ki hitte volna, hogy a forradalom vicces is lehet? Nos, a forradalmárok és a sajtójuk egészen biztosan nem. Ahogy egyre jobban tolódik a liberalizmus a dühöngő elmebaj felé, egyre gyakrabban írják le büszkén és teljesen komolyan azt, amit leginkább titkolniuk kellene. A HVG, hogy egyem a szívét, bemutatta az SZFE főforradalmárait. Ezt pedig talán mégsem kellett volna. Vigyázat, erős tartalom következik.
Ha Varga Mihályon nincs maszk, botrány van, ha Fegyőrön nincs, azt meg sem említi az Index
Újabb példa a baloldali sajtó elfogultságára: az Index írt arról, hogy szerintük mennyire felháborító az, hogy a pénzügyminiszter egy eseményről olyan fotót posztolt, amelyen maszk nélkül látható. A portál azonban azt már nem kifogásolta, hogy Fekete-Győr András, a Momentum elnöke és társa, Orosz Anna október 23-án olyan fényképet tett közzé, amelyiken egyikükön sincs maszk.
„A kocsmai késelők menekültek el elsőként a barikádokról” – Az ’56-os emigráns Veszely Ferenc páratlan élettörténete
A kommunizmus elévülhetetlen bűneinek, valamint az 1956-os forradalom és szabadságharc számos tragédiájának egyike az a tény, hogy a közel 200 000 kivándorló honfitársunk között rengeteg nagyszerű hazafit és értékes embert is elveszítettünk. Nem csupán a szabadság veszett tehát el, de azon nemzettársaink egy jelentős hányada is, akik azokban a csodálatos forradalmi napokban ott voltak a barikádokon, azok jó oldalán. Klasszikus példája a fentieknek a kanadai Kamloopsban élő Veszely Ferenc költő, író, műfordító, aki több, mint 63 éve, 1957 elején kényszerült elhagyni hazáját. A csodálatos személyiségű forradalmár sokkal több, mint pusztán költő. Mély bölcsességéért, az emigrációban is megőrzött rendíthetetlen magyarságtudatáért és több évtizedes tanári pályájáért egyaránt méltó az elismerésre. Élettörténete pedig, a fentiek okán, érdemes a bemutatásra, jóllehet, a teljességet megmutatni esetében messze túlfeszítené írásunk kereteit, ezért beszélgetésünk során kizárólag csak a legfontosabbakat próbáltuk meg felidézni. Első rész.
A Népszava publicistájának már 1956-ról is egy „felvilágosult diktátor” jut az eszébe!
A Népszava kétségtelenül átvette a Szabad Nép és a Népszabadság örökségét – jól láthatóan nemcsak azt, hogy 1956 a reformkommunistáké, hanem inkább azt, hogy az izgága, retrográd nép fellázadt a jó Rákosi elvtárs, Rákosi apánk ellen. A publicistája által citált, a mi forradalmunknál természetesen fontosabb tunéziai forradalom korát megelőzően, a trendnek megfelelően a nők felszabadításáról szólt, és teljesen vértelen volt – mert azokat is mind agyonverték, akik írni vagy szólni mertek az agyonverésekről.
Kirgizisztánban megint győzött egy forradalom?
Immár a harmadik válsággóc alakul ki a posztszovjet térségben rövid időn belül. Kirgizisztánban hétfő óta nincs legitim hatalom, mert tömeges tüntetések zajlanak és a tüntetők összecsaptak kezdődtek a rendőrséggel. Ennek a hátterében az áll, hogy az ellenzék hívei nem fogadják el az október 4-én tartott parlamenti választások eredményét. Az egykori szovjet tagköztársaság napjainkra sem tudott gazdaságilag talpra állni: Moszkvával jelentősen lazultak a kapcsolatai, Peking viszont az „Egy övezet, egy út” elve alapján erősíti a pozícióit az országban, de a török befolyás is erős, mint már szinte mindenütt a térségben. A 83%-ban az iszlám hitet követő lakosságú, független Kirgizisztán elsősorban ásványkincsei miatt került a nemzetközi érdeklődés középpontjába. Jelenleg egyedül Szoronbaj Dzseenbekov kirgiz elnök van a helyén, a többi politikai vezető lemondott, a parlament pedig a zavargások miatt működésképtelen.
Kárpátalja sötét titkai – Idén „Sajtó-nívódíjat” neveztek el Kádár egyik pribékjéről, a sztálinista Balla Lászlóról
Kárpátalja sokkal fontosabb szerepet játszik a magyarság történetében, mint ahogy eddig sejtettük. A legújabb kutatások szerint onnan vezényelték le ötvenhat vérbe fojtását, olyan figurák segítségével, mint az a Balla László, aki Kádár tolmácsa és mindenese volt. Balla a „konszolidáció” idején tűzzel-vassal irtotta Kárpátalján a magyar kulturális kezdeményezéseket; jellemző, hogy a magyarokkal oroszul (!), tolmács segítségével beszélt. Ezért is különösen felháborító, hogy a Kárpáti Igaz Szó szerkesztősége és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) napjainkban Balla László Sajtó-nívódíjat alapított (!), amelyet 2020 nyarán adott át először. Mindenkor undorító és szégyenletes volna ez a gesztus, de 2020-ban, a Nemzeti összetartozás évében egészen visszataszító. Zelei Miklós író Tóth István beregszászi főkonzullal a kárpátaljai múlt sok szennyes, szomorú titkáról beszélgetett. Az ebből készült könyv most jelent meg.
Túlélni a kommunisták poklát – Életút-interjú Fekete Pállal, a Békés Megyei Forradalmi Bizottság elnökével
Fekete Pál író, tanár, forradalmár 93 esztendős. Székely édesapja megjárta a Gulágot, így arra tanította fiát, óvakodjon a kommunistáktól, és bármi történjen, őrizze meg magyarságát, emberi tartását. Így is történt. A népszerű tanár 1956-ban a Békés Megyei Forradalmi Bizottság elnöke lett, sokat tett azért, hogy azon a vidéken elmaradjon a nagyobb vérontás. 1957-ben letartóztatták, és egészen 1963-ig Kádárék börtöneiben raboskodott, ahol rendszeresen kínozták. Kiszabadulása idején be akarták szervezni, egyetemi katedrával kecsegtették, de ő nemet mondott. Ennek megfelelően soha többé nem taníthatott, segédmunkásként, kubikosként dolgozott. Állandó vendégszerzőnk, Kovács Attila életút-beszélgetést készített az idős forradalmárral, ennek első részében a letartóztatásig követjük a megtörhetetlen férfi történetét.
„Földes Gábor színész-barátomat egyszerűen kivégezték!” – Sinkovits Imre és ötvenhat szilánkjai
Különleges, kétrészes cikket közlünk most le. Szerzője, Erdélyi E. Péter számtalan ismeretlen és ismert embert megkérdezett 1956-ról. Arra kereste a választ, hogyan élték át a forradalmat és a szabadságharcot? Volt, akinek fiatal lányként egy szimpatikus fiatalember alakja maradt meg örökké, más a sortüzet és a szélben szálló szőrmedarabokat nem tudja elfelejteni. Sinkovits Imre színészlegendánk barátjára, Földes Gáborra emlékezett, akit aljas módszerrel, hazugságokra építve végeztek ki. A napok, amelyekre örökké büszkék lehetünk. Ötvenhat szilánkjai – első rész.
Elpusztul-e a nyugati civilizáció? Avagy: miért kajálják be ennyien a bullshitet?
Ha egy földönkívüli civilizáció megfigyelné most a Földet (haha, tényleg azt hisszük, hogy ez feltételes mód?), és később szeretné azt a lehető legkevesebb ellenállásba ütközve elfoglalni, akkor a kis zöld lények most elégedetten nyalogatják villás nyelvükkel a szemöldöküket. A világ gazdagabb, katonailag erősebb fele megbolondult, és napról napra az öntökönszúrás újabb és újabb, korábban elképzelhetetlennek gondolt formáit valósítja meg.
Ajánljuk még
Balhé Ausztriában: elismerte a bíróság a saría jog érvényesülését
Precedensteremtő lehet az ítélet, így az igazságszolgáltatás akár párhuzamosan is működhet nyugati szomszédunknál.
Így zajlott Trump és Zelenszkij csúcstalálkozója
Mi lesz Donald Trump béketervével? Zelenszkij sarokba szorítva, Európa teljesen súlytalan
Vérig sértődött a Tusk-párti lap, amiért nem a kedves vezetőjüket hívták meg a Fehér Házba
Karol Nawrocki azért nem volt "jó diplomata", mert kritizálta Kijevet Volhínia miatt, és nem állt ki az ukrán érdekek mellett.
