forradalom
Ábrahám Robi: Szabadnapos forradalmárok
A Margit híd jól járható. A Karmelita környéke nyugodt. Az MTVA előtt sincs Sziget Fesztivál. Valami bűzlik! A megfojtott ellenzéki sajtó munkatársa kezel Orbánnal, majd kérdez és választ kap. Gyanakszom! A felesleges stadionok megtöltve, ügyeskedő jegydílerek kínálják portékáikat tízszeres áron, hol sport-, hol popkulturális eseményekre. A lesajnált nemzeti válogatottunk épp az Eb-re készülődik, míg az elszigetelt miniszterelnök meg Macronhoz. Valami nem stimmel!
Elzúgtak forradalmaink, mielőtt elkezdődtek volna
A magyarok ugyanis nem szoktak forradalmakat kirobbantani, mi nem ebben a műfajban utazunk. Most, így nem sokkal az '56-os megemlékezések után megint tele lehetünk a forradalom kifejezéssel úgy fél évre – március 15-ig kitart. Csakhogy '56 legfeljebb a szóbeli hagyományban forradalom, mert a kifejezés valódi értelmének nem felelnek meg az akkori történések. Ez azért alakult így, mert '56 résztvevői 1848-at emelték maguk elé eszményképnek, de hogy még zavarosabb legyen a kép, valójában 1848 sem volt igazi forradalom. A magyarok ugyanis – a történelmi tapasztalatok alapján – inkább a rendet szeretik, és ha túl sokáig sérül a rend, akkor abból jellemzően inkább szabadságharc szokott kikerekedni mifelénk.
Van két '56?
Idén sem sikerült a baloldalnak méltóságteljesen megemlékeznie a magyar szabadságért és az idegen elnyomás ellen felkelő forradalmárokról a baloldalon. A Momentum festéket locsolt, a DK 2006-ot ünnepelte, Karácsonyék pedig az '56-os hősöket tették gúny tárgyává. Persze hogy is érezhetne sajátjának egy ilyen nemzeti ünnepet az, akinek dollárok, fontok és eurók jelentik a politikai ösztönzőt? Október 23-án egy pillanatra úgy tűnhetett, mintha az ellenzék kisajátítaná magának '56-ot is. Valójában Karácsonyék tüntetésén derült ki a lényeg: nincs két '56, a baloldal csak megváltoztatandó történelmi tényként tekint a forradalom eseményeire, amely alkalomadtán megváltoztatható. Esetleg eltörölhető.
Meddig lesz rab Európa? – The Right Brothers
Vajon a magyar emberek ma megtennék-e azt a hazáért, amit annak idején a márciusi ifjak? – tette fel a kérdést Georg Spöttle, akivel március 15-én a forradalomról, a lehetséges európai forradalmakról beszélgettünk. De természetesen hoztunk furcsa történeteket is a nagyvilágból, például egy olyat, amiben egy nő azért lett híres és sokan azért utálták meg, mert hagyományosan csinos volt, és ehhez mérten öltözött. Igen, jól hallottátok: úgy néz ki, a nyugati társadalomban furcsának és kivetendőnek számít, ha valaki nem vulgáris. Ezen kívül szóba került az Oscar-gála, ahol idén semmi különösebb balhé nem történt, mégis lett egy kis közünk hozzá nekünk, magyaroknak is.
Öt perc – Német antifákkal rakatnak rendet Magyarországon a jogállamért rettegők
Hogy mennyire kifordult magából a világ, jól példázza, hogy tavaly azt kérte Brüsszel Németországtól, hogy szállítson hadi felszerelést Lengyelországon keresztül Ukrajnába. Idén már egyes német politikai szervek önszorgalomból küldenek ideológiai rendfenntartó erőket (értsd, antifákat) Magyarországra, hogy kiverjék a fasizmust a gyanútlan járókelőkből. És akik ezután is úgy gondolják, hogy véletlenek léteznek, azoknak Bite Zsolt, a Krúdy Általános Iskola LMBTQ-aktivista pedagógiai asszisztense szolgált cáfolattal. Hiszen az iskolákban ólálkodó LMBT-aktivisták nem léteznek, nem tudnak bántani. Vagy mégis? Mindenesetre az önámításban a hivatásos politikusok is élen jártak a héten, Lukács László, a Jobbik frakcióvezetője például a Jobbik leamortizálódását is Márki-Zay nyakába varrta. Ilyen éleslátás mellett pedig a potenciális támogatottságnak csak a parlamenti küszöb szabhat határt.
Letartóztatták Irán egyik leghíresebb színésznőjét, mert kritizálta a tüntetőket sújtó halálbüntetést
Taraneh Alidoostit, Irán egyik leghíresebb színészét a biztonsági erők őrizetbe vették Teheránban néhány nappal azután, hogy bírálta, hogy az állam halálbüntetést alkalmaz a tüntetők ellen– írja a Guardian.
Nagyon tűzhetett a nap Tordaiék sajtótájékoztatóján - Zöld energiaforradalmat hirdetett a molekulányi Párbeszéd
A nyári pihenő után felvette a munkát a Párbeszéd két új társelnöke, Szabó Rebeka és a Parlamentben rendre Lenin-fiút alakító Tordai Bence. Vagy túl hosszú lehetett a szabi, vagy nagyon megsütötte őket a nap, mert az orosz-ukrán háború kellős közepén meghirdették a zöld energiaforradalmat. Tették mindezt akkor, amikor már a nagy tesó, Németország is azon hezitál, hogy az orosz gázimport bizonytalanságai miatt mégsem zárják be a még működő atomerőműveiket. Azt sem Tordai Bence, sem Szabó Rebeka nem árulták el a sajtótájékoztatón, hogy ugyan miből finanszíroznák Magyarország teljes átállítását megújuló energiára.
Egy „mai fiatal” gondolatai március 15. után
Mi, akik abban az életkorunkban éltük meg a rendszerváltást, mint Petőfi a forradalmat és a szabadságharcot, tudjuk igazán, hogy a fiatalság lelkesedése és naivsága milyen gondolatokkal tölti meg az embert történelmi időkben. Sosem volt könnyű magyarnak, fiatalnak lenni, és ma sem az. Olyan időket élünk, amikor látványosan könnyebb „nem magyarnak” lenni, beletörődni, elfelejteni, hogy mennyire jó hely is ez az ország. De élettapasztalat nélkül is lehet tudni, épp hőseink példájából okulva, hogy a hazát mindig meg kell védeni.Ajánljuk még
Balhé Ausztriában: elismerte a bíróság a saría jog érvényesülését
Precedensteremtő lehet az ítélet, így az igazságszolgáltatás akár párhuzamosan is működhet nyugati szomszédunknál.
Így zajlott Trump és Zelenszkij csúcstalálkozója
Mi lesz Donald Trump béketervével? Zelenszkij sarokba szorítva, Európa teljesen súlytalan
Vérig sértődött a Tusk-párti lap, amiért nem a kedves vezetőjüket hívták meg a Fehér Házba
Karol Nawrocki azért nem volt "jó diplomata", mert kritizálta Kijevet Volhínia miatt, és nem állt ki az ukrán érdekek mellett.
