forradalom
Nem engedünk 56-ból! – Huth Gergely a Magyar Nemzetben
Magyar Péternél némiképp hitelesebb megítélője a forradalom és szabadságharc értékeinek és törekvéseinek a Politikai Foglyok Országos Szövetsége, az 1956-os Magyarok Világszövetsége vagy éppen az 1956-os Pesti Srác Alapítvány– írja Huth Gergely a Magyar Nemzetben megjelent publicisztikájában. A PestiSrácok.hu főszerkesztője szerint ők petíciójukban így írnak a talpnyaló kisajátítási kísérletéről: A magyar nemzeti színeket kommunista jelképpel beszennyező Rákosi-címert a magyar társadalom akkor azonnal, teljes egyhangúsággal és összefogással vágta ki mint a nemzet önérzete elleni gyalázatot. A legerélyesebben tiltakozunk különleges nemzeti jelképünk pártpolitikai célokra való felhasználása ellen. Nem kérünk a legújabb nemzetellenes erőszakból!Huth Gergely a Magyar Nemzetben – Mi kell a politikai harchoz?
Vagy inkább ki kell? – tehetnénk hozzá a címhez, hiszen cikkem ezúttal vagy inkább ismét erről szól– írja Huth Gergely a Magyar Nemzetben megjelent cikkében. A PestiSrácok.hu főszerkesztője szerint Orbán Viktor a kötcsei pikniken (a zárt körben elmondott beszéd később nyilvánosságra hozott vagy kormányzati potentátok révén kitárgyalt részei szerint) új irányt jelölt ki a nemzeti tábornak. Harcos, küzdelmes irányt, mely az ellenfél reális értékelésén, a nyílt megmérkőzésen, a bátor és kemény vitán alapul.Leszámolásról, éles bárdról és rendszerváltásról ír a HVG-n a vörösterrort visszasíró Tóta W. Árpád
„Szabadságért, egyenlőségért, testvériségért esetleg. De azért, hogy szerezzük vissza a Matolcsy gyerek Porschéját... hát, ez valószínűleg megfeküdné még a Békemenet gyomrát is. Rendszert váltani csak így lehet: országos szemétszedéssel. Különben minek váltanánk rendszert egyáltalán, ugyebár” – írta Tóta W. Árpád legutóbbi írásában, amelynek a lengyel helyzetről kellett volna szólnia, nem arról, hogy mit tenne a kormány tagjaival és a jobboldaliakkal.Ábrahám Robi: Szabadnapos forradalmárok
A Margit híd jól járható. A Karmelita környéke nyugodt. Az MTVA előtt sincs Sziget Fesztivál. Valami bűzlik! A megfojtott ellenzéki sajtó munkatársa kezel Orbánnal, majd kérdez és választ kap. Gyanakszom! A felesleges stadionok megtöltve, ügyeskedő jegydílerek kínálják portékáikat tízszeres áron, hol sport-, hol popkulturális eseményekre. A lesajnált nemzeti válogatottunk épp az Eb-re készülődik, míg az elszigetelt miniszterelnök meg Macronhoz. Valami nem stimmel!Elzúgtak forradalmaink, mielőtt elkezdődtek volna
A magyarok ugyanis nem szoktak forradalmakat kirobbantani, mi nem ebben a műfajban utazunk. Most, így nem sokkal az '56-os megemlékezések után megint tele lehetünk a forradalom kifejezéssel úgy fél évre – március 15-ig kitart. Csakhogy '56 legfeljebb a szóbeli hagyományban forradalom, mert a kifejezés valódi értelmének nem felelnek meg az akkori történések. Ez azért alakult így, mert '56 résztvevői 1848-at emelték maguk elé eszményképnek, de hogy még zavarosabb legyen a kép, valójában 1848 sem volt igazi forradalom. A magyarok ugyanis – a történelmi tapasztalatok alapján – inkább a rendet szeretik, és ha túl sokáig sérül a rend, akkor abból jellemzően inkább szabadságharc szokott kikerekedni mifelénk.Van két '56?
Idén sem sikerült a baloldalnak méltóságteljesen megemlékeznie a magyar szabadságért és az idegen elnyomás ellen felkelő forradalmárokról a baloldalon. A Momentum festéket locsolt, a DK 2006-ot ünnepelte, Karácsonyék pedig az '56-os hősöket tették gúny tárgyává. Persze hogy is érezhetne sajátjának egy ilyen nemzeti ünnepet az, akinek dollárok, fontok és eurók jelentik a politikai ösztönzőt? Október 23-án egy pillanatra úgy tűnhetett, mintha az ellenzék kisajátítaná magának '56-ot is. Valójában Karácsonyék tüntetésén derült ki a lényeg: nincs két '56, a baloldal csak megváltoztatandó történelmi tényként tekint a forradalom eseményeire, amely alkalomadtán megváltoztatható. Esetleg eltörölhető.Meddig lesz rab Európa? – The Right Brothers
Vajon a magyar emberek ma megtennék-e azt a hazáért, amit annak idején a márciusi ifjak? – tette fel a kérdést Georg Spöttle, akivel március 15-én a forradalomról, a lehetséges európai forradalmakról beszélgettünk. De természetesen hoztunk furcsa történeteket is a nagyvilágból, például egy olyat, amiben egy nő azért lett híres és sokan azért utálták meg, mert hagyományosan csinos volt, és ehhez mérten öltözött. Igen, jól hallottátok: úgy néz ki, a nyugati társadalomban furcsának és kivetendőnek számít, ha valaki nem vulgáris. Ezen kívül szóba került az Oscar-gála, ahol idén semmi különösebb balhé nem történt, mégis lett egy kis közünk hozzá nekünk, magyaroknak is.Öt perc – Német antifákkal rakatnak rendet Magyarországon a jogállamért rettegők
Hogy mennyire kifordult magából a világ, jól példázza, hogy tavaly azt kérte Brüsszel Németországtól, hogy szállítson hadi felszerelést Lengyelországon keresztül Ukrajnába. Idén már egyes német politikai szervek önszorgalomból küldenek ideológiai rendfenntartó erőket (értsd, antifákat) Magyarországra, hogy kiverjék a fasizmust a gyanútlan járókelőkből. És akik ezután is úgy gondolják, hogy véletlenek léteznek, azoknak Bite Zsolt, a Krúdy Általános Iskola LMBTQ-aktivista pedagógiai asszisztense szolgált cáfolattal. Hiszen az iskolákban ólálkodó LMBT-aktivisták nem léteznek, nem tudnak bántani. Vagy mégis? Mindenesetre az önámításban a hivatásos politikusok is élen jártak a héten, Lukács László, a Jobbik frakcióvezetője például a Jobbik leamortizálódását is Márki-Zay nyakába varrta. Ilyen éleslátás mellett pedig a potenciális támogatottságnak csak a parlamenti küszöb szabhat határt.Letartóztatták Irán egyik leghíresebb színésznőjét, mert kritizálta a tüntetőket sújtó halálbüntetést
Taraneh Alidoostit, Irán egyik leghíresebb színészét a biztonsági erők őrizetbe vették Teheránban néhány nappal azután, hogy bírálta, hogy az állam halálbüntetést alkalmaz a tüntetők ellen– írja a Guardian.Ajánljuk még