gyurcsány ferenc
Kövér László: A politikában hosszú távon nem lehet hazudozni és erkölcstelenül viselkedni (Interjú)
Nem lennék az új MSZP-elnök helyében - mondta a PestiSrácok.hu-nak adott nagyinterjúban Kövér László, az Országgyűlés elnöke, rávilágítva, hogy a szocialistákat megpróbálják visszalökni a Gyurcsány-féle nemzetárulók ölébe, miközben az MSZP máig nem volt képes megszabadulni az utódpártiság brutális koloncától sem. A házelnököt megkérdeztük a formálódó DK-MSZP-Jobbik-szövetségről is, amiben Kövér László nem lát semmi meglepőt. - Az elvtelenek koalíciója jön létre, miként a világháború után is tömegével fogadták be a kommunisták a volt kisnyilasokat - mondta, hozzátéve, hogy a Jobbik felé kacsingató Haraszti Miklós és társai iránt mély szánalmat érez. A brit szavazók döntéséről kijelentette: nem Európára, hanem Brüsszelre mondtak nemet a választók, amely "egyre inkább egy rosszindulatú daganathoz kezd hasonlítani". - Az európai embereknek elege van ebből a politikai kurzusból, a többség azt szeretné, ha Európa Európa maradna, és az örömteli - tette hozzá. Az Uniónál a magyar kormányt feljelentgetőket minősítve az elnök megjegyezte: Magyarország számára a legnagyobb büntetést a niedermüllerek, gyurcsányok és jávorbenedekek létezése jelenti, ám ebben sajnos nincs semmi új, hiszen amit képviselnek, az legalább 120 éve jelen van a magyar közéletben. Kövér László az 56-os emlékév apropóján bírálta az oktatás- és kultúrpolitikát, kijelentve, hogy "sem a köznevelésben, sem pedig a kultúra átadásának egyéb területein nem történt fordulat 1990, de 2010 után sem".
Marad a szürkeség
Az MSZP háza táján nem sok minden fog változni. Olyan emberek vezetik tovább a szocialista pártot, akiknek elődjeikhez hasonlóan nincs semmi víziójuk. Lendvai Ildikóéknál és Kovács Laci bácsiéknál még valahogyan eldöcögött a kerék, vitte őket előre a tehetetlenségi erő, a régi elvtársi összetartás - hiszen különleges anyagból voltak gyúrva -, de ezeknél már semmi nincs: sem úttörő becsületszó, sem a mások iránt érzett szolidaritás, a magyarság iránti elkötelezettség pláne hiánycikk.
Ajánljuk még
Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.
Alkotmányos puccskísérlet tiszás rendőrökkel? - „Minden eshetőségre fel kell készülni”
A Tűzfalcsoport friss elemzése szerint a Közszolgálati Rendőr Szakszervezet (KRSZ) február 15-i Facebook-posztja messze túlmutat a hagyományos érdekképviseleten. Alkotmányos puccskísérlet tiszás rendőrökkel?
Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.
