háború
Hatezer dollár az élet - avagy magyarnak lenni ma Ukrajnában (a PS helyszíni riportja Kárpátaljáról!)
"Zárva van, nem tudnak bemenni. Minden bezár ilyenkor. Légiriadó van. Ma már a harmadik" - mondta egy idősebb férfi Beregszász főutcáján. Neki már nincs mitől tartania, legalább is egyelőre. Ősz halántéka igazoltatás nélkül is elárulja, nem hadköteles. A légiriadó sem nagyon zavarja. Volt ideje megszokni az elmúlt hónapokban, pláne az utóbbi hetekben, hiszen már majdnem minden nap megszólal a sziréna. Néhányan sétálgattak csak az utcán, komótosan, mint aki nagyon ráér. Nemsokára hosszú harangozás törte meg a viszonylagos csendet, hogy csak a szokásos fél 1-es harangszó, vagy netán valakiért, valakikért szólnak a harangok, nem tudni. De akaratlanul is az ember eszébe jutottak azok a képsorok, amikor az első elhunyt kárpátaljai fiút hozták haza, évekkel ezelőtt, még Donyeckből. Ahogy a faluján vitték végig a lezárt koporsót, akkor zúgtak így a harangok. "Tegnap 128 fiút hoztak Munkácsra. Lepakolták őket a teherautóról, aztán mentek tovább" - mondta az öreg. Hogy ez igaz-e, szintén nem tudni. Hivatalos számadatokat nem közölnek mióta kitört a háború, csak olykor-olykor bemondanak valamit, hogy nyomatékosítsák az aktuális kommunikációt. Egy viszont biztos: már minden nap temetnek Kárpátalján. A PESTISRÁCOK.HU ISMERT KOLLÉGÁJÁNAK HELYSZÍNI RIPORTJA. A SZERZŐ NEVÉT BIZTONSÁGI OKBÓL NEM TÜNTETTÜK FEL!
Fogolycserével szabadultak ki az Azov ezred parancsnokai és Medvedcsuk
Nagyszabású fogolycsere volt Ukrajna és Oroszország között csütörtökre virradóra: az orosz fél 215 foglyot engedett el, köztük a mariupoli Azovsztal fémmű védőit, az ukránok pedig 55 orosz állampolgárt és Viktor Medvedcsuk ukrán ellenzéki politikust bocsátották szabadon - közölte az Amerika Hangja orosz nyelvű híroldala és a Meduza orosz ellenzéki portál.
Ursula von der Leyen tanácsa a magas rezsiszámlákra: "Küldjék el Moszkvába"
Rendkívüli adót vetne ki az energetikai cégekre az Európai Bizottság elnöke. Ursula von der Leyen erről az Strasbourgban, az unió helyzetét értékelő éves beszédében beszélt szerdán. Az EB elnöke úgy érvelt, hogy nem helyes rendkívüli bevételre szert tenni az ukrán háborúra hivatkozva a fogyasztók kárára. Éppen ezért egy felső árkorlát bevezetése is a napirenden van. Ursula von der Leyen bejelentette, hogy az unió hidrogénbankot hoz létre és kezdeményezik a villamosenergia-piac reformját. Beszédében kitért a jogállamisági eljárásokra és a migráció kérdésére is. Kijelentette, hogy az unió költségvetését meg fogják védeni a jogállamisághoz kötődő úgynevezett feltételességi mechanizmuson keresztül. Így került szóba a migrációs válság kérdése is. A bizottság elnöke azt mondta, olyan Európában szeretne élni, amely méltósággal és tisztelettel kezeli a migrációt. A bizottság vezetője azt is nyomatékosította, hogy nem engednek az Oroszországgal szembeni szankciókból, amelyek szerinte térdre kényszerítették az orosz ipart.
A Biden-klán kalandjai a világ energiapiacán – Így játszották ki az ukrán földet Amerikának (3. rész)
A PestiSrácok.hu több cikkben is foglalkozott már azzal, hogy anyagilag mennyire megtérülő befektetés lehet az Egyesült Államok számára az ukrajnai háború. Eddig a mezőgazdaság kérdéseivel foglalkoztunk, azonban méltatlanul kevés szó esik az ukrán energiaszektorról, amely közismerten nem mentes az amerikai beavatkozástól. Emlékezetes, hogy a cikksorozatunk korábbi részeihez hasonlóan ebben a szektorban is dollármilliárdok elköltésével szerzett befolyást az USA kormánya: Kevesebb mint nyolc hónappal azután, hogy Pozsarszkij köszönetet mondott Hunter Bidennek az apja bemutatkozásáért, az akkori alelnök bevallottan nyomást gyakorolt Petro Porosenko ukrán elnökre és Arszenyij Jacenyuk miniszterelnökre, hogy szabaduljanak meg Viktor Shokin főügyésztől, azzal fenyegetve, hogy az amerikai kormány visszatart egy 1 milliárd dolláros hitelt, ha nem tesznek eleget Bidenék követelésének. Az ügyészt kirúgták, Hunter Biden, akit alaposan megfizetnek egy-egy „bemutatásért” maradhatott az ukrán energetikai óriás, a Burisma élén.
A finn és svéd NATO-csatlakozás vétóját és az ügynök-politikusok átvizsgálását is felvetette Novák Előd
Svédország és Finnország is csatlakozna a NATO-hoz, azonban a Mi Hazánk Mozgalom szerint ennek jóváhagyása újabb provokációnak minősülne Oroszország szemében, amely a háború kiszélesedéséhez is vezethet. Novák Előd, a párt országgyűlési képviselője hétfőn a Parlament épülete mellett tartott sajtótájékoztatón, ahol a háborúból való kimaradás fontosságát hangsúlyozta, valamint a PestiSrácok.hu kérdésére válaszolva azt is elmondta, korlátozni kell az ügynök-gyanús magyarországi politikusok tevékenységét. Utóbbi kijelentésével többek között korábbi pártjának elnökére, Gyöngyösi Mártonra utalt, valamint Márki-Zay Péterre, aki a PS-nek elismerte, Orbán és Ukrajna sorsáról is tárgyalt a Belgrád bombázását irányító amerikai tábornokkal, mielőtt annak szervezete közel 2 milliárd forinttal támogatta volna a hódmezővásárhelyi polgármester mozgalmát.
Georg Spöttle: Egy kis tanktörténelem (2. rész)
Az első világháborúban a britek már közel négyszáz harckocsit állítottak hadrendbe. A német hadvezetés azonban inkább az ellenség sokkolását várta az új fegyvertől, mintsem átütő hadi sikereket. Az első német tankból, az A7V Sturmpanzerwagenből (Rohampáncélautó) mindössze húsz darabot gyártottak. A német katonák viszont elfoglaltak több brit páncélost és ráéreztek az eszköz előnyére. A háború vége felé már voltak páncélos összecsapások a fronton.
Georg Spöttle: Egy kis tanktörténelem (1. rész)
Amióta az emberek háborúznak egymással, azóta agyalnak a katonák védelmén is. A pajzs és a páncélzat már nem játszott szerepet a modern lőfegyverek megjelenése után. A muskéták, majd később a karabélyok nagy kaliberű golyói már átütötték a mellvérteket. A géppuska megjelenése pedig még komolyabb veszélyt jelentett a harcosokra. Már Leonardo da Vinci is megálmodott egy páncélozott járművet, ám az igazi megoldásra igazából az első világháborúig várni kellett.
Mindig van egy gikszer a nagyhatalmak tervében, ez most éppen Magyarország (Polbeat-videó!)
Egy különös időszakba csöppentünk, amikor rengeteg kérdést kell feltennünk magunknak, egymásnak, ezek pedig a következők: a Balkán, Kelet-Közép-Európa mint tűzfészek milyen szerepet kap a közeljövőben? Milyen szerepe volt a liberalizmusnak, a globalizmusnak, a háttérhatalomnak a világháborúk kitörésében? Ebben mi volt a magyarság jelentősége? Vajon a történelmi Magyarország számára tévút lehetett-e a szabadelvűséget túllépő neoliberalizmus a reformkortól, de főleg a kiegyezés után? Megírták a ,,megsemmisítésünket”? Milyen szerepük volt, van hazánk árulóinak a véres kommüntől napjainkig? Az R56 Sörözőben ezekre a fontos kérdésekre kereste a választ Stefka István és Dezse Balázs Domonkos Lászlóval és Szidiropulosz Archimédesszel, akikkel egyetértettünk abban, hogy a lényeg továbbra is a káosz, úgy, ahogy az már az I. világháború idején is volt, amit hasonló okok miatt robbantottak ki. Természetesen a nagyhatalmak sem tévedhetetlenek, szinte mindig kerül egy gikszer, egy hajszál a gépezetbe, ami megakadályozza a törekvéseik hosszú távú sikerét.
Háború, vagy béke? Jövő, vagy pusztulás? – Domonkos László és Szidiropulosz Archimédesz a Polbeatben (Felvétel 19:00-tól)
Fél éve tört ki az orosz–ukrán háború, az elején mindenki (jobb híján) a villámháborúban, a mielőbbi békében reménykedett; ma már világos, hogy ez nem fog megtörténni, és az is nyilvánvaló, hogy a jelenlegi konfliktus megoldatlanságát nem lehet elvonatkoztatni, vagy másként kezelni azoktól az okoktól, amik az I. és a II. világháború kitöréséhez vezettek. Egy különös időszakba csöppentünk, amikor rengeteg kérdést kell feltennünk magunknak, egymásnak, ezek pedig a következők: a Balkán, Kelet-Közép-Európa mint tűzfészek milyen szerepet kap a közeljövőben? Milyen szerepe volt a liberalizmusnak, a globalizmusnak, a háttérhatalomnak a világháborúk kitörésében? Ebben mi volt a magyarság szerepe? Tévút volt a történelmi Magyarország számára a szabadelvűséget túllépő neoliberalizmus a reformkortól, de főleg a kiegyezés után? Megírták a ,,megsemmisítésünket”? Milyen szerepük volt, van a hazai árulóinknak a véres kommüntől napjainkig? Ezekre próbálunk meg választ adni a Polbeatben Szidiropulosz Archimédesz Trianon-szakértő és Domonkos László újságíró közreműködésével, hátha meg tudjuk nyugtatni az aggódókat, vagy legalábbis felkészíteni őket arra, ami ezután következhet. A vendégekkel Stefka István és Dezse Balázs beszélget.Ajánljuk még
Ismét frissült a radnaimark.hu, ám a Meta lecsapott
Egy hangfelvétellel frissült a radnaimark.hu oldal.
Szijjártó: a dán uniós energiaügyi biztos valamihez biztosan jól ért, de az nem az energia
Az uniós energiaügyi biztos egy drámai felhívással fordult az európai emberekhez, ami nevetségesnek vagy szánalmasnak is lenne nevezhető, hogyha nem tudnánk, mennyire drámai a helyzet.
Visszalép Kunhalmi Ágnes a XVIII. kerületben
Most akkor mégsem vezet nagy fölénnyel a Tisza Párt?
Minden eddiginél keményebb brüsszeli cenzúra jön
Cél, hogy a Tisza Párt kerüljön hatalomra.
