hegyi-karabah
Menekülnek az örmények Karabahból
Úgy tűnik, hogy szinte az összes örmény lakos elhagyja Hegyi-Karabah minden olyan területét, amely nem marad az örmények ellenőrzése alatt. Minden mozdítható holmijukat teherautóra rakják, sokan a házaikat is felgyújtják, és amit lehet, tönkretesznek. Nem egy temetőből még a sírokat is kiássák. Ugyanakkor egyes helyeken otthagyták a fegyvereiket, a muníciójukat, sőt néha a harckocsijaikat is. Mindezt az orosz békefenntartók szigorú felügyelete mellett teszik. Úgy tűnik, hogy az örmények, de legalábbis a helyi örmény lakosság úgy ítéli meg, hogy soha nem térhet vissza ezekre a területekre. Ilyen a háború és ilyen a béke, ami ebben az esetben is csak fegyverszünet persze. Tóth Norbert: egy utolsó pillanatban összekalapált békeszerződés akadályozta meg, hogy ne üldözzék el az örményeket
Hegyi-Karabah azeri offenzívájának kérdésében az orosz külpolitika passzív volt, holott Oroszország a kaukázusi ügyekben mindig előszeretettel exponálja magát. Sokan ezt azzal magyarázzák, hogy a törökök engedtek az oroszoknak bizonyos, számukra fontos, a Közel-Keletet és Szíriát érintő kérdésekben, tehát egyfajta alkut köthettek, és az oroszok „beáldozták” Hegyi-Karabahot – mondta portálunknak adott interjújában Tóth Norbert. A nemzetközi jogász többek között arról is beszélt: nemzetközi jogi értelemben az örmények hátrányban vannak a konfliktus kérdésében, mivel Hegyi-Karabahot Azerbajdzsán részeként ismerik el, az örmények ugyanakkor számíthattak arra, hogy az idő múlásával egyre nagyobb az esélye annak, hogy a nemzetközi közösség elismerje a status quót, vagyis a régió speciális helyzetét és önállóságukat. A kutató szerint az azeri támadás talán ennek megakadályozására is szolgált. Tóth Norbert úgy vélte, mivel az örmények jelentős területeket veszítettek az incidensek során, egy utolsó pillanatban létrehozott, Oroszország által összekalapált békeszerződéssel tudta Örményország bebiztosítani, hogy a területfoglalás megálljon, és az örményeket ne üldözzék el a területről.