horn gyula
Karácsonyékat nem érdekli a józan ész, az erkölcs és a jó ízlés: mégis sétányt neveznek el Horn Gyuláról
A Fővárosi Közgyűlés 2022 decemberében személyeskedésekkel teli vitát folytatott a baloldal által tántoríthatatlanul, ám normális ember számára érthetetlenül támogatott Horn Gyula sétány ügyében, hiszen sem az észérvekkel, sem az egyértelmű tényekkel nem foglalkoztak Karácsony Gergelyék. A kormányhivatal ugyanis megfontolásra ajánlotta, hogy a Közgyűlés forduljon a Magyar Tudományos Akadémiához, szakmai véleményt kérve arról,hogy Horn Gyula XX. századi önkényuralmi politikai rendszer megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett-e. Nem árulunk zsákbamacskát: az MTA már állást foglalt az ügyben, hiszen egy civil szervezet, hogy kiugrassa a nyulat a bokorból, Horn Gyuláról akarta elnevezni a szervezetét, amit az Akadémia nem engedélyezett, jó okból. Olyan személy nevének viselését ugyanis a civil törvény nem engedélyezi, akik – ahogy ezt már tisztáztuk – önkényuralmi politikai rendszer megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vettek. A történetnek el sem kellett volna kezdődnie, de ha már igen, akkor itt kellett volna pontot tenni a végére, a baloldali fővárosi vezetésnek fülét-farkát behúzva kellett volna kihátrálni az eleve érthetetlen és értelmetlen akció mögül. Nem így történt, és még kibúvót is kerestek a gyalázatos döntéshez. Köő Artúr a PS-nek: Azt a kérdést kell feltenni a baloldallal kapcsolatban, hogy vajon miért lövetnek mindig – Ferkó Dániel kérdez (Videó)
Bár a kommunizmusnak többféle árnyalata létezett – marxista, anarchista, szociáldemokrata –, 1956 példája azt mutatja, hogy egy szociáldemokrata is radikálizálódhat, ha nem lát más kiutat a hatalom megtartására. Ezt tette Marosán György az 1956-os forradalmat vérbe fojtó megtorlások idején, amikor kiadta a parancsot: "Mától kezdve lövünk!" – emlékeztet Köő Artúr, a Magyarságkutató Intézet történésze. Ez megismétlődött 2006-ban is, amikor egy magát szintén szociáldemokratának, liberálisnak mondó hatalom rálőtt az emberekre. Talán, ha lett volna valamilyen formában elszámoltatás a rendszerváltoztatáskor, akkor elejét lehetett volna venni az ismétlődésnek – veti fel Köő Artúr. Csakhogy a történelemben nincs ha... Sortüzekről, decemberi megtorlásokról, át nem adott és átadott kitüntetésekől, elmaradt elszámoltatásról és égbekiáltó párhuzamokról beszélget, kérdez Ferkó Dániel. Részletek a videóban! EXKLUZÍV – Könnyeivel küszködött az '56-os szabadságharcos a PS stúdiójában – Ferkó Dániel kérdez (Videó)
Elsőként a PS-nek adott hosszabb interjút Bogyay Elemér '56-os szabadságharcos, aki 66 év után a napokban tért haza Torontóból. Az interjú alatt sokszor könnyeivel küszködött, amikor emlékeiről kérdeztem. Bogyay Elemér 1956. december 17-én a forradalomban való részvétele miatt kénytelen volt elhagyni Magyarországot. A házmesternőtől tudta meg, hogy a pufajkások már keresik. Korábban haragudott legjobb barátjára, amiért az emigrációt választotta, de ekkor már tudta: neki sincs más választása. "Kétszer találkoztam Horn Gyulával; először 1956. december 6-án, a Nyugati téri sortűznél, amikor pufajkásként nézett farkasszemet velünk, forradalmárokkal. Másodszor a '90-es években, amikor ő a rendszerváltás után miniszterelnök lett Magyarországon. Akkor én ezt nagy igazságtalanságnak tartottam. A Parlament lépcsőjén mutattak be neki. Rám nézett, kezet fogtunk. Én pedig annyit mondtam neki, hogy mi már találkoztunk egyszer. 1956-ban, a Nyugati téren. Erre gyorsan sarkon fordult és elment" – emlékszik vissza a nem mindennapi találkozásra Bogyay Elemér. Az interjúban számos megrendítő, szívbemarkoló történet hangzik el, a többi között az is, amikor a 20 évesen hazáját elhagyni kénytelen fiú újra találkozik édesanyjával. Nézzék meg a videót, érdemes! Így harcolna az oroszok ellen Karigeri: télen kevesebbet fűtene, nyáron melegebbre állítaná a klímát (Karanténvlog)
Halottról vagy jót, vagy semmit – tartja helyesen a mondás. A Karantén is így jár el, amikor Horn Gyulával foglalkozik, hiszen Tóth Bertalan, az MSZP társelnöke hosszas beszédben méltatta a volt pufajkás miniszterelnököt, aki szerinte megalapozta hazánk reputációját Nyugat-Európában, sőt, Magyarország demokratikus alapjait is ő tette le. Ez még mindig semmi, hiszen Tejbetök úrfi szerint az 1956-os karhatalmista szerepére büszke Horn Gyula felelős Magyarország gazdasági fejlődésének megindulásáért is. A valóság és az MSZP ritkán találkozik: ezt mutatja az is, hogy a szocialisták immár 3–4 százalékos törpepártként tengetik végóráikat, legfontosabb feladatuk mégis Horn Gyula hamis imázsának terjesztése. A Karantén természetesen nem állt be itt, hiszen Cseh Katalin újabb vernyogást adott elő, amelyben szokás szerint azt várta, hogy mikor büntetik már meg végre a saját hazáját, valamint antikorrupciós paneleit kürtölte világgá, megfeledkezve arról a nyomozásról, amely annak az 5 milliárd forint uniós pénznek a jogos felvételét firtatja, amelyet Cseh Katalin édesapja cégein keresztül vett fel. Aki nézi a Karantént, tudja, hogy Gyurcsányék mindig alkotnak, mi pedig mindig lecsapunk rájuk: most Varju László és a baseballütős garázda, Barkóczi Balázs duettje verte ki a biztosítékot, akik újabb hazugságokkal jelentkeztek a Tungsram-ügyben, ahol valójában a kormány segít azoknak, akiket elbocsátanak a gyárból, ők mégis maguknak követelik a dicsőséget. Végül Karigeri boldogít majd mindenkit, aki harsányan kikelt az ellen, hogy Brüsszel ostobaságait fröcsögné vissza itthon, majd Brüsszel ostobaságait kezdte el ecsetelni, hiszen szerinte úgy kell az oroszok ellen harcolni, hogy mindenki kevesebbet fűt télen és melegebbre állítja a klímát nyáron. Nézzétek most is a Karantént, nem bánjátok meg! Soha nem ajnározunk komcsit, se Nagyot, se Hornt, se Pozsgayt
Nagy Imre nevét nálam többször az elmúlt években maximum történészek vagy sokkal elszántabb újságírók írhatták le. Mert anélkül, hogy magamnak valami érdemleges hatást kiváltó tevékenységet vindikálnék, azt öndicséret nélkül is leírhatom, hogy a Mandineren még 2018-ban – te jó ég, tehát már 4 éve – megjelent cikkeim az egykori miniszterelnökről viszonylag nagyot szóltak. Az írások fő témája az volt, hogy ennyi idővel a rendszerváltoztatás után igencsak ideje lenne szakítani a romanticizált Nagy Imre-képpel és tudomásul venni, hogy 1989-ben teljesen mást jelentett a neve és az újratemetés aktusa, mint akár 2018-ban. Ajánljuk még
A walesi labdarúgó-szövetség felszólította a FIFA-t, hogy engedje az LMBTQ-propagandát
A FIFA-világbajnokság első napjaiban – mint várni is lehetett – több szurkolót megszólítottak a biztonsági őrök, akik szivárványszínű vagy szivárvány mintájú ruhákat vagy kiegészítőket viseltek. De ez már nem marad így sokáig: a walesi labdarúgó-szövetség felszólította a FIFA-t, hogy lépjen közbe, és állítsa le az ilyen beavatkozásokat. Szentkirályi András kollégánkat január 2-án helyezik örök nyugalomra
Nemrégiben elhunyt kollégánk, Szentkirályi András „Golyó” temetésére 2023. január 2-án délelőtt, 11 órától kerül sor, az Új Köztemető 53. parcellájánál. Dollárbaloldal – A CIA-ig érnek a szálak
A baloldal választási kampányát a tengerentúlról milliárdokkal támogató Action for Democracy kapcsolatrendszere egészen az amerikai titkosszolgálatig, a CIA-ig ér – derül ki abból a jelentésből, amelyet a nemzetbiztonsági bizottság szerdán tett közzé. A jelek szerint az amerikaiak által támogatott kör kulcsszereplője a Bajnai Gordon, illetve a Ficsor Ádám nevével fémjelzett DatAdat-csoport, amely gyakorlatilag az ellenzéki kampányt lebonyolította – írja az Origo. Závecz: csökkent a Fidesz támogatottsága, és nagyot romlott a közhangulat
A ZRI Závecz Research Intézet november közepi felmérése szerint miközben a Fidesz idén májusban minden idők legmagasabb támogatottságát érte el, hiszen a felnőtt népesség 46 százaléka állt mögöttük, azóta viszont jelentős veszteségeket szenvedtek: szeptemberben 37 százalékon, most pedig már csak 33 százalékon állnak.